Mariann_Czenema P értékelése


>!
Mariann_Czenema P
Margaret Atwood: Guvat és Gazella

Lenyűgöző keresztezése Huxley világának, a szokásos Apokalipszis témának, mindig aktuális gyermekprostitúcióval fűszerezve, woolfi nyelvezettel.
(habár az első háromszáz oldal inkább Jákob szobájára emlékeztetett, és nem az idézet Világítótoronyra)
Bevallom őszintén, sikeresen hozta rám a frászt, egy hete nem merek a mirelit (nyers) csirkemellekhez hozzányúlni főzés terén. De az odavetett hullák, szétégett emberi társadalom képei, vagy éppen Gazella eladásának története is megfeküdte a gyomromat.
Fogok még olvasni Atwoodtól, megértem a rajongást, ami neki szól, sőt várom majd a sorozat következő részét is. Guvat meséjét elolvasnám, bár attól tartok, az egy lelki lefagyás lenne.
(a fél csillag levonás a függővégnek szól : P ) Jó volt, disztópia rajongóknak ajánlom!

5 hozzászólás

Margaret Atwood: Guvat és Gazella

Margaret Atwood: Guvat és Gazella

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy férfi, aki valamikor Jimmy volt, most Hóembernek nevezi magát, és egy fán él nem messze a tengerparttól, óvakodva a kigykányoktól, a görmenyektől és a világot ellepő egyéb különös állatoktól. Egyetlen feladata, hogy vigyázzon a guvatkák csapatára, ezekre a tiszta lelkű, egyszerű gondolkodású, tökéletes emberekre, akik az ő menthetetlen faját felváltották a földön.

Nem tudja, maradt-e még életben valaki az egykori emberiségből a nagy járvány után, s fejében minduntalan azok az események zakatolnak, amelyek elvezettek idáig: ehhez a pusztuló – vagy épp most megújuló – világhoz. És egyfolytában egy nő hangja kísérti: Gazelláé, aki a szeretője volt, de nemcsak az övé, hanem legjobb barátjáé, a zseniális Guvaté is, aki a guvatkákat létrehozta…

Margaret Atwood áradó fantáziával képzeli el a közeljövőt, amikor a kiváltságos kevesek a tudományos városaikban kedvükre alakítgatják az emberek és állatok génjeit, s közben a többség kaotikus plebsztelepeken éli egyre nyomorúságosabb életét…

Margaret Atwood kanadai írónő ötvennél több regény, verses- és esszékötet szerzője; műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Számos jelentős díjat nyert el, A vak bérgyilkos-ért megkapta a Booker-díjat 2000-ben.
Magyarul megjelent művei: Fellélegzés (Surfacing; 1984); A vak bérgyilkos (The Blind Assassin; 2003); A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale; 2006); Pénelopeia (The Penelopiad; 2007).

Hirdetés