Arianrhod MP értékelése


>!
Arianrhod MP
Titus Lucretius Carus: A természetről

Ezután a gyöngyszem után felvetődött bennem, hogy ha így akart volna bárki is valaha fizikára, kémiára és biológiára oktatni a tanórákon, feltehetőleg jobban érdekelt volna a 3 tudományág. Végülis csak a fizika tudományától ódzkodtam nagyon iskolás koromban, de az itt hexameterekbe szedett bölcselkedések miatt most sajnálom, hogy nem fektettem nagyobb energiát a tanultak során a kérdésbe.

Tehát javaslatom: vezessük be legalább a középiskolában a reáltárgyak oktatását verses formában. Azért Öveges profot se mellőzzük, a versek mellé a látvány és kísérletek biztos sok diák figyelmét vonzanák a tárgyhoz, akik most fanyalognak – mint akkor én is, – ha ilyet kell tanulniuk.

Lucretius elmélkedése a körülette lévő világról, a filozófiai tanításokról és a római életről megkapó. A versek és a fordítás is brilliáns, nagyon élvezetes, időnként nehéz kérdések tárgyalását is játékossá tette velük a szerző.

Érdekes volt megtudnom, hogy Lucretius – olvasmányai és személyes megfigyelései, tapasztalatai nyomán eljutott a gravitáció felismeréséig jóval Newton és almája előtt, hogy leírta a fényt, mely erősen közelít a fotonok felismeréséhez, értekezett a látás, hallás, érzékelés fizikai történéseiről, folyamatát magyarázza. Még csillagászatra is adta fejét, Galilei előtt ismert fel olyan törvényszerűségeket, amikről sok száz évig utána nem is tudtak, mert mindez, vele együtt, feledésbe merült.

Egy 2000 évvel ezelőtt élt filozófus-költő, aki materialista alapokon próbálja az őt körülvévő világot értelmezni, és célja, hogy megszabadítsa tanítványát és olvasóit a halálfélelelemtől, a Pokol víziójától. Művében felhasználta a görög filozófiai iskolák tanait, sok nézetüket felülbírálta és érvelve kritizálta, saját mesterének Epikuroszt tekintette, de az ő egyes tanításait kritikával fogadta, és másokat saját megfigyelései és gondolatai összefűzésével továbbfejlesztett.

Nagyon értékes mű, mindenkinek ajánlom, aki szereti az ókori irodalmat, még inkább, aki érdeklődik a filozófusok tanai iránt, de leginkább azoknak, akik úgy hiszik, ahogy régebben én is, hogy a fizika rettenetesen unalmas és érdektelen tárgy. Itt kiderül, mi utóbbiak mekkorát tévedtünk.

Egyetlen kifogásom volt, és az a lábjegyzetek magyarázatához kapcsolódik. Nagyon sok értékes információt tartalmaznak, segítik a mű és az akkori elméletek megértését, ámde az időnként elhelyezett, flegmáló megjegyzések a költő tévedéseiről felforralták a véremet. Időnként úgy hangzott némelyik, mintha a rég holt költőt akarta volna rábírni, hogy íratkozzon be a Semmelweiss Orvostudományi Egyetemre, ha nem akar ilyen hülyeségeket leírni. Kritikával élt a szerző levezetéseit illetően, mert empírikus úton gyűjtött tapasztalatokat. Hja, véletlenül nem állt rendelkezésére mikroszkóp és csillagászati óriásteleszkóp. Könnyű nekünk tudni azt, amit tudunk (már ha vesszük a fáradságot), annál tiszteletreméltóbb olyan körülmények között elmélkedni és eredményre jutni, ahol ez sokkal nehezebb volt.

2 hozzászólás

Hirdetés