Frank_Spielmann I értékelése


>!
Frank_Spielmann I
Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

„Fordítsuk, hű remek, a feje tetejéről a talpára Hegelt, passzolj még egy cigarettát.”
(Bereményi-Cseh: Világnézeti klub)

Tanulságos kis könyvecske, érdemes elolvasni.

Afféle szentkönyv lett ebből is a 20. században, mint a Mein Kampfból meg a Kis Vörös Könyvből (amit a lázadó amerikai srácok a 60-as években maguknál hordtak, mert az tényleg menő volt, Lennon is olvasta, azt hiszem). Ma már újra a Biblia meg a Korán lett a szent könyv, és már a keletiek is visszatértek, ami nagyszerű, de más kérdés ez.

Maga a Kiáltvány rövidke és vázlatos, de megvan benne minden, amit a marxista kommunizmusról tudni kell. A gyakorlati megvalósításokat talán már mind ismerjük. (Ezekről Richard Pipes ír, ő se túl hosszan, de érdekesen.)

Érdekes volt számomra, mennyire légüres az egész. Igazából mindenki azt olvashatja ki belőle, amit akar. Persze azt nem olvashatjuk ki belőle, hogy a kommunistákat el kell nyomni, és éljenek a burzsoák, de a finom ellentmondások közül mindenki kiválaszhatja a kedvére valót. Például panaszkodik Marx elvtárs, hogy a burzsoák (a francia bourgeois szóból származik, ami eredetileg polgárt jelent, de Marxnál ez a tőkés, gyárakat vezető polgárokat jelenti csak, nem a Márai-féle léhűtőket, bár a gyakorlatban a marxista rendszerek őket is lapátra tették), szóval hogy a burzsoák elvették a nemzethez tartozás eszméjét a proletárokról (nem szabad összekeverni őket a szintén léhűtő, csak vagyontalan lumpenproletárokkal, ők meg fognak szűnni a forradalom hatására, akárcsak a burzsujok), hogy a kiszolgáltatott munkások már nem tartoznak egyik nemzethez se, máshol pedig azt írja, hogy a nemzetek úgyis meg fognak szűnni, ha a proletárok ledöntik trónjukról a burzsoákat. – Én magam nem kerestem benne semmit, ami a lelkemnek megnyugvást ad, így aztán üresnek éreztem az egészet, tartalmilag. Kicsit olyan volt, mint az ügyes politikus beszéde, aki sokat beszél, de semmit se mond. Marx mondjuk ezeknél kicsit többet mondott nekem.

Érdekes maga a világfelfogás, a naiv történelemszemlélet is: a történelem osztályharcok története. Először az arisztokraták voltak az elnyomók, akiket aztán lassanként leváltottak a burzsoák, akik a középkor végén a városban telepedtek meg, amelyek akkor kezdtek kialakulni. Ez volt a feudalizmus bukása. Jött helyette a kapitalizmus. (Ami valójában csak később bukott meg, de egyáltalán nem olyan látványosan, ahogy Marx képzelte. Gazdasági értelemben ma már nincsenek tisztán kapitalista gazdaságok, legalábbis az okosok ezt írják.) Aztán megerősödtek a burzsoák, és ők lettek az elnyomók. Itt az ideje tehát, hogy a proletárok fellázadjanak, ez a harc lesz a végső, onnantól fogva nincs osztályharc. Naccerű.

Taylor előszavában leírja, hogy ez az egész Hegel filozófiájából eredeztethető. Röviden erről van szó: először van egy tézis (Marxnál ez a kapitalizmus, vagyis a burzsoák), amivel hamarosan szembeáll egy antitézis (Marxnál ez a proletariátus), ezek összecsapnak (filozófiai értelemben ez persze mást jelent, de Marxnál szó szerint kell venni: a forradalom), és ebből létrejön a szintézis (kommunizmus).

Ahhoz képest, mennyire rövidke a könyv, egy egész fejezet foglalkozik azzal, hogy a többi szocialista és kommunista nézetet (mert hiszen ez nem Marx találmánya, csak az ő változata maradt életképes, mint mém) megcáfolja. Ezt el is lehet hagyni, a lényege, hogy minden más hozzállás a kommunizmushoz hülyeség, az egyedül üdvözítő út a Marxé. Talán ez 1848-ban mulatságosabb volt, de ma már nem is ismerjük ezeket a kortársakat, talán ha Proudhont.

Irodalmi szempontból megérdemli a 4 csillagot, és mégse akar népirtásra rábeszélni,mint a Mein Kampf. Olyan szállóigék származnak belőle, mint „Kísértet járja be Európát”, meg „csak láncainkat veszíthetjük” (ez nem ebben a formában, de így maradt meg a köztudatban). Az első mondatok és az utolsó mondatok a legjobbak benne. Olyan kis nettek.

Azért nem veszélytelen könyv, a hiszen Marx a forradalmat úgy képzeli el, hogy először is proletárdiktatúrának kell lennie (ezt a kifejezést nem írja le, de körülírja), először zsarnoki intézkedéseket is kell tenni, az államot megerősíteni, hogy aztán megérjen az emberiség a kommunizmusra, amikor vége is történelemnek, hiszen nem lesz több osztályharc.

Azt hiszem, a nálam legalább 20 évvel idősebbeknek semmi újat nem mondtam, de a korombelieknek talán érdekes lehet ez a leírás.

A kommunizmus gyakorlati megvalósításairól csak ennyit: Őrült rendszer, de van benne beszéd.

(A Kiáltvány magyar szövege itt is megtalálható: http://www.marxists.org/magyar/archive/marx/index.htm)

2 hozzászólás

Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány

…a Kommunista Kiáltvány minden sarkalatos pontját tartalmazza annak az eszmerendszernek, amelyet marxizmusnak neveznek, és mint ilyen, A fajok eredete mellett, a 19. század legjelentősebb szellemi dokumentumának számít. Marx-Engels művének köszönhetően ma már mindenki másképp gondolkodik politikáról és társadalomról… Még ennél is lényegesebb, hogy a marxizmus milliók számára vált meggyőződéssé vagy vallássá, a Kommunista Kiáltványt pedig kötelességünk egyfajta szent könyvnek tekinteni… Szinte minden mondata megszentelt írás, amelyre a vakbuzgók nemcsak hogy hivatkoznak, de cselekedeteiket is ehhez mérik, habár némelyiküknek… fogalma sincs arról, mi ennek a meggyőződésnek a forrása.

Hirdetés