Chris értékelése


>!
Chris
Irene Adler: A skarlátvörös rózsa rejtélye

A sorozatnak eddig négy kötete jelent meg, így ha minden jól megy, idén ősszel utol is érhetjük az eredeti kiadást. A széria komoly sikereket ért el hazájában, Olaszországban és úgy tűnik, itthon is kezdi megtalálni a közönségét, hiszen a Manó Könyvek fél évente jelentkezik egy-egy újabb résszel. A népszerűség nem véletlen: az olasz mintát átvéve egy, külalakra is igényesen megtervezett könyvet vehetünk kezünkbe. Az ízléses, XIX. századi hangulatot idéző védőborító alatt egy ugyancsak a kornak megfelelő, antik hatású kép fogadja az olvasót. A fejezetek elején Iacopo Bruno illusztrációi díszítik a könyvet, a minimalista stílus remekül alkalmazkodik a történethez.

Ilyenkor mindig elgondolkodik az ember, ha a külcsínre ennyit adnak, valószínűleg a történet hiányosságait akarják pótolni, de ez esetben ez sem állja meg a helyét. A harmadik kötet az eddigi legjobb a sorozatban, pedig már a korábbi részekre sem lehetett panasz izgalmak terén. Ritkán olvashatunk gyilkosságokról gyermekeknek szánt kötetekben, de itt olyan ízléses kezeli ezt a témát a szerző, hogy nyugodt szívvel odaadnám bármely tíz év feletti kölyöknek a regényt. Arról nem is beszélve, hogy a logikájukat is fejleszthetik, hiszen valóban együtt nyomozhatnak hőseinkkel, akik többször zsákutcába futnak. Még felnőttfejjel is élvezetes volt olvasni, ahogyan az elhintett morzsákat mint a kirakós darabkáit, összeillesztik, és egy teljesen váratlan befejezéssel megoldják az ügyet. Bevallom, eddig nem igen találkoztam olyan gyermekregénnyel, amelyben ekkora szerepe jutott volna a lélektannak, vagyis, hogy miért is gyilkolnak meg embereket. A magyarázat ebben az esetben olyan, amely bármely más, felnőtteknek szóló krimiben is megállná a helyét.

Emellett egyre több dologra derül fény a főszereplők életéből, a szerző több utalást is tesz felnőttkori életükre: aki egy kicsit is otthonosan mozog a róluk szóló történetekben, bizonyára örömmel veszi ezeket az apró jeleket. Ebben a kötetben például fény derül arra, miért is csalódott a Scotland Yardban Sherlock, és hogy a későbbiekben miért döntött úgy, hogy nem áll az ő szolgálatukba, vagy éppen Lupin későbbi tevékenykedésének – durvábban szólva bűnözésének – fejlődésének is szemtanúi lehetünk. Kíváncsi vagyok, hogy a negyedik kötet mit tartogat ebből a szempontból.

Tehát egy nagyon jó, élvezetes gyermekkönyvről van itt szó, amely nagyon magasra tette a lécet – reméljük, a folytatásnak sikerül ezt megugrania.


Irene Adler: A skarlátvörös rózsa rejtélye

Irene Adler: A skarlátvörös rózsa rejtélye

Irene, Sherlock és Lupin, akik újra együtt vannak Londonban, egy napon különös sakkfeladványt találnak a Times hasábjain. A furcsa rejtvény szerzője egy bizonyos „Fekete Barát". Sherlock szeme azonnal felcsillan… Másnap az egész várost megrázza a hír, hogy meggyilkoltak egy gazdag kereskedőt. Az áldozat íróasztalán egy skarlátvörös rózsa hevert – ugyanaz a virág, amely húsz éve egy vakmerő bűnbanda jelképe volt. Visszatért volna a Skarlátvörös rózsa bandája? Három rendkívüli gyerek, akik elválaszthatatlan barátok. A krimi történetének három világhírű szereplője. Lélegzetelállítóan izgalmas kalandok egész sora.

Hirdetés