Briza értékelése


>!
Briza
Fekete István: Zsellérek

Utoljára fiatal koromban olvastam Fekete Istvántól és már akkor nagyon szerettem az ifjúsági regényeit.Kicsit tartottam ettől a könyvtől, magam sem tudnám megmondani miért, de egyszerűen vétek lett volna kihagyni. Imádtam. Volt valami baljósan szép abban, ahogy Zsellér Péter a vadkörtefa tövében ülve nosztalgiázik. S sorba veszi középiskolai éveit, a vidéken megélt az első világháborús eseményeket. Ám a történet váratlanul tovább futott, akárcsak a vidéki utak, melyek jó kedvükben ide-oda kanyarognak, hol völgyekben, hol a dombtetőn.
Bartalt hiába kerestem a térképen, ám odaképzelhettem helyébe a saját szülőfalumat. Péter története egy cseppet a Légy jó mindhalálig-ra emlékeztetett. De ez jóval több annál. Öröm volt a sorok között megélni a főhős barátságát, szerelmét, és jövőjének, felnőtté válásának alakulását. Bár még mindig olvashatnám!


Fekete István: Zsellérek

Fekete István: Zsellérek

A könyveknek is sorsuk van, állítja a latin bölcsesség, és ez a Zsellérek esetében különösen igaz. Fekete István egyetlen alkotásához sem fűződik annyi mendemonda és tévedés, mint ehhez a korai regényhez. Szerzőjét országosan ismertté tette, kitartó rajongókat és engesztelhetetlen ellenségeket szerezve számára. A kritika is felfigyelt a Zsellérekre, mivel egyes epizódjai alkalmat adtak arra, hogy a megszólalók saját politikai nézeteikről beszéljenek. A regény 1939 és 1944 között hét kiadást ért meg, és több tízezer példányban talált olvasóra.
Talán legenda csupán, hogy Fekete István neve a magyar parasztságról és a Nemzeti Hadseregről írottak kapcsán a Corvin-lánc odaítélésekor is szóba került, az viszont valószínűnek látszik, hogy a második világháború után a forradalomról és a bolsevizmusról írottak miatt bántalmazta a politikai rendőrség. Bizonyos, hogy 1946 tavaszán a Zselléreket betiltották, és a kényszerű hallgatás hét szűk esztendejét „magyarázó” vádak kötött az első helyen szerepelt. Újabb megjelenésére egészen a rendszerváltásig kellett várni, ám ekkor is csupán csonkítva, az évtizedekig kifogásolt részek elhagyásával látott napvilágot.
Címe ellenére a Zsellérek nem sorolható a népi írók alkotásai közé. A regény ugyanis nem a zsellérek, hanem Zsellérék, vagyis Zsellér Péter és Ughy László életét mutatja be, barátságuk iskoláskori kezdeteitől az egyetemi éveiken át egészen az önállóságukig. Mindketten faluról származnak, és ez a viselkedésüket és gondolkodásmódjukat egyaránt meghatározza. A jelképpé formált főszereplő, Zsellér Péter kezdetben sem otthon, sem pedig a városban nem találja helyét. Szeretne kitörni paraszti környezetéből, és tanult emberként tartalmas életet élni. Jellemet próbáló és formáló élmények nyomán talál rá végül hivatására.
Az önéletrajzi elemekkel gazdagított Zsellérek a hazatérés regénye.

Hirdetés