vicomte P értékelése


>!
vicomte P
Clark Ashton Smith: Gonosz mesék

A ’30-as években – nyilván a gazdasági világválság hatásai miatt – az USA fantasztikus irodalmában előretörtek a filléres ponyvák, amelynek leginkább emblematikusabb fóruma a Weird Tales magazin volt.

Az itt publikáló szerzők és műveik jelentős részét szerencsére azóta elnyelte a feledés homálya, de még nagyobb szerencsénkre az érdemesebbek, a szívós és kitartó rajongói körnek köszönhetően, az elmúlt 80 évben világhírnévre tettek szert és szervesen beépültek a popkultúrába.

Howard Conanja és Lovecraft Cthulhu-mítosza egészen elképesztő karriert futottak be, de az árnyékukban a fantasztikus zsáner kutatói találhattak még náluk kevésbé népszerű, de nem feltétlenül kevésbé tehetséges írókat.

Ilyen Clark Ashton Smith is, akinek a novellái közül a képzeletbeli francia tartományban, a varázslókkal, vámpírokkal és vérfarkasokkal benépesített Averiogne-ban játszódókat gyűjtötte össze Kornya Zsolt ebben a kötetben.

A novellák egy része lovecrafti hatásokat mutat, mind témaválasztásában, mind stílusában – Smith, hasonlóan sok más Weird Tales-ban publikáló szerzőhöz, sűrű levelezést folytatott Lovecrafttal –, de korántsem epigonról van szó.

Már csak azért sem, mivel Smith témái sokkal változatosabbak, és érzésem szerint stílusa is sokkal emészthetőbb, mint a mesteréé.

A novellák legfőbb erénye számomra a stílus volt.
Smith a választott korhoz illeszkedően veretesen archaizáló, költői szépségű képekben meséli el a történeteket, amelyekre joggal hivatkozik a könyv címe Gonosz mesékként.

Kétségtelen tény ugyanis, hogy a novellányi terjedelem és a korszellem miatt a történeteket nem lehet különösebben bonyolultnak nevezni – sőt, itt-ott a történetvezetés logikája is biceg – de ezekért kárpótol az írásokból áradó hangulat.

Ez elsősorban azoknak a roppant képszerű leírásoknak köszönhető, amelyek olvastán előttem egy-egy szecessziós festmény aprólékos gonddal kidolgozott képi világa sejlett fel.

Bár a terjedelem miatt Smith karaktereinek ritkán van igazi mélysége, de a novellák témaválasztása kárpótol a jellemek kidolgozatlanságáért.
A novellák témái között visszatérő motívum a vágy és az érzékiség (ami a prűd szerkesztőknél sokszor ki is verte a biztosítékot); a bosszúvágy és a kegyetlenség; a rideg valóság és az illúziókra építő fantáziavilág közötti választás kérdése.

Nem bonyolult témák ezek sem, vitathatatlan, de igen figyelemreméltó az a lélektani mélység, amit könnyen felfedezhet bennük az olvasó.

A kötetet ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a modern fantasy gyökerei iránt, és nincsenek averziói a néha a túlzásokig vitten barokkos nyelvezettel szemben, ami miatt kétségtelenül érdemes pihentetni időnként az olvasást.


Clark Ashton Smith: Gonosz mesék

Clark Ashton Smith: Gonosz mesék

A megkeseredett szívű kőfaragó szobraiban legtitkosabb vágyai és érzései ébrednek gonosz életre. A bosszúszomjas halottidéző óriási gólemet küld Vyônes városa ellen, s egy volt tanítványára hárul a feladat, hogy minden varázstudományát latba vetve szembeszálljon vele. Egy üstökösről félelmetes szörnyeteg ereszkedik a Földre, s az egyház kénytelen egy fekete mágussal szövetkezni, hogy véget vessen garázdálkodásának. Ilyen és ehhez hasonló rémségek és furcsaságok várnak az olvasóra, aki Clark Ashton Smith kimeríthetetlen képzelőerővel megformált világába látogat.

Smith ugyanabban az időszakban élt és alkotott, mint a természetfölötti irodalom nagy klasszikusa, Lovecraft – akivel ugyan sohasem találkoztak személyesen, de rengeteget leveleztek és baráti viszonyban voltak. Lovecraft neve holta után világhírűvé vált, Smith vele egyenrangú munkásságát azonban kevesebben ismerik: műveinek átfogó, kritikai igényű kiadására angol nyelven is meglepően későn került sor – vállalkozásunk tehát ebben az összevetésben is naprakésznek mondható.

Kötetünk – melyet bevezetőnek szánunk a szerző életművébe – a középkori Franciaország fiktív tartományában, Averoigne-ban játszódó elbeszéléseket gyűjti csokorba. Smith páratlan költői érzékkel nyúl bármilyen témához, legyen szó természetfölötti rémségek pusztításáról, elvarázsolt erdők titkairól vagy furcsa és groteszk személyek dekadens vágyairól. Képzeletének szüleményei oly tarkán elevenednek meg az olvasó előtt, mint valami álom – a bizarr és nyugtalanító fajtából, amelyből nem kínál menekvést az irgalmas ébredés.

„A puszta démoni furcsaság és a buján tobzódó fantázia terén talán egyetlen ma élő vagy megboldogult író sem múlja fölül Mr. Smitht.”
H. P. Lovecraft

Hirdetés