andie88_Sentellion értékelése


>!
andie88_Sentellion
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

Assassin's Creed. Van aki csinálja. Van, aki nézi és van, aki olvassa. Na meg persze van olyan is, aki nem éri be csak az egyikkel és olyan is, aki még nem csatlakozott az orgyilkosok krédójához.

Népszerű videojáték franchise alapján készülő könyvekben mára már jócskán dúskálhatunk, de néhány örök kérdés megmarad. Vajon éppúgy élvezhetőek, mint maguk a játékok? Esetleg a kettő egészíti ki tökéletesen egymást? Ha valaki szereti a játékot biztosan szeretni fogja a könyvet is? És mi van azokkal, akik nem jártasak a videojátékok világában, de szeretnek olvasni? Vajon nekik is tetszenének ezek a könyvek?

Mindenki tudja, hogy ezek általánosságban megválaszolhatatlan kérdések, egészen addig, amíg nem pontosítjuk. Nézzük az 'Assassin's Creed: Fekete Lobogó (Black Flag)' esetében hogyan válaszolhatnánk meg ezeket a kérdéseket.

Kalóz becsületemre mondom, nem tudom miért kapott annyi negatívat ez a regény. Hibátlan adaptációja és kiegészítője a játéknak. Azt is meg merem kockáztatni, hogy jobb is, mint az alapanyag. A videojáték rajongói között remélem számos olyan is akad, aki szeret olvasni, mert annak kötelező darab.

Minden tökéletesen benne van, ami a játékban és egy cseppet sem érződik rajta, hogy játék alapján íródott. Irigylem Bowdent, hogy azokat a dolgokat, amiket a játékban a játékos irányít, (pl.: harc, világ felfedezés, hajócsaták) ennyire látványosan, tökéletesen, érdekesen és kreatívan beletudja szőni a történetbe.

A történet kicsit korábban, másként kezdődik, mint a játék így másként is ér véget. És kövezzetek meg, de én akkor is kimondom: MIÉRT NEM LEHETETT EZT A JÁTÉKBA IS BELEÍRNI?? Gyönyörűen ér körbe a végére a sztori és – leszámítva a könyvből kimaradt Anne énekét, ami a játék végének fénypontja szerintem-, sokkal csavarosabb, ütősebb véget kapott a könyv.

Most azokhoz szólnék, akik nem szoktak még rá a játékra, és talán soha nem is fognak, de felkeltette az érdeklődésüket Edward Kenway története: Ne törődjetek a játékkal! (err, micsoda?! Bitófára a galáddal!!) De komolyan, egyáltalán nem kell kockának lenned, ahhoz, hogy ugyanúgy élvezd, mint a franchise veterán rajongói. Az Assassin's Creed: Fekete Lobogó egy fantasztikus utazás minden kalandozni vágyó lélek számára. Ha szereted az izgalmas, középkori harcokat, hajócsatákat, vérontást minden mennyiségben – merthogy Bowden nem szépített! –, összeesküvéseket, szövetségeket, árulásokat és egy rendkívül összetett „anti-hőst”, akkor ne habozz. Fedélzetre, matróz!

Számomra tökéletes kerettörténetet alkotott Bowden és csapata a remekül átemelt elemek köré. És ez az, barátaim, amiért egy könyv mindig jobb lesz egy játéknál djkashdjsdjkanhdkasd……

Oké, na hol az az AC parancsikon???????

Bővebben a blogon.

8 hozzászólás

Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

Oliver Bowden: Assassin's Creed – Fekete lobogó

„Lenyűgözött a csuklyás alak látványa. Szinte hipnotizált a halál végrehajtója, aki az őt körülvevő vérontással mit sem törődve, csak az alkalmas pillanatra várt, hogy lesújthasson.”

A kalózkodás aranykorában járunk, amikor csábít az ismeretlen Újvilág. Edward Kenway, egy gyapjúkereskedő elkényeztetett fia képtelen ellenállni a nyílt tenger, az arany és a kalandos élet vonzásának.

Amikor a családi gazdaságot megtámadják, kapva kap a lehetőségen, és megszökik. Hamarosan kora legrettegettebb kalózai között emlegetik a nevét.

A mohóság, a becsvágy és az árulás azonban a nyomába szegődik, és amikor egy megdöbbentő összeesküvés bizonyítékaira bukkan, amely azzal fenyegeti, hogy mindent elpusztít, ami kedves számára, utat enged a kíméletlen megtorlásnak…

Így belesodródik az Orgyilkosok és a Templomosok között fennálló évszázados küzdelembe.

Az Ubisoft díjnyertes videójátéka alapján.

Hirdetés