Chris P értékelése


>!
Chris P
David Walliams: Büdöss úr

Walliams legnagyobb erőssége, hogy nagyon fontos dolgokról mesél, és teszi mindezt olyan humoros formában, hogy időnként én is leborultam a székről a nevetéstől. Nagyon jó, szélsőséges karaktereket hoz létre, akik révén több mindenről is el beszélgethetünk a gyerekekkel (az összetartásának fontossága, az örök karrier kontra család kérdés, vagy éppen a hajléktalanügy). A tanulságot pedig nem rágja a gyerekek szájába, hagyja, hogy ők maguk fejtsék meg az üzenetet, amit a regény hordoz.

Humorban most sincs hiány, a legeredetibb szereplő Fikarc asszonyság, Kloé anyukája, akinek első látásra tényleg a karrierje a legfontosabb. A választási kampány során kidolgozott 20 pontos terve az egyik legviccesebb része a könyvnek, ahogyan Annabelle napi feladatainak listája is. Büdöss úr is elég színes egyéniségnek mutatkozik különös természetével, a regény végére pedig kiderül, hogyan is jutott el idáig. Ez egy nagyon fontos része a könyvnek, hiszen megtanítja a gyerekeknek, hogy nézzenek a felszín alá, nem mindegyik hajléktalan az alkoholnak köszönheti a sorsát, van, mikor a véletlennek köszönhetően kerül utcára valaki. Egyedül pont a főhős, Kloé karakterét érzem kevésnek, többet vártam volna tőle. Például a kinézetének – ami miatt csúfolják az iskolában – nem sok szerepe van a történetben, ebből a szálból ki lehetett volna még hozni egy-két dolgot.

A történet tempójában, összetettségében gyengébb ez a regény, mint az előző kettő. Nem mindig sikerül úgy mozdítani a szálakat, hogy gördülékenyen haladjon előre a sztori. Továbbá a Gengszternagyiban már láthattuk, hogy mire képes a szerző, itt azoknak a stílusjegyeknek, amik őt jellemezik, még csak halovány formáját láthatjuk. Kíváncsi vagyok az első regényére is (szinte biztos vagyok benne, hogy hamarosan azt is olvashatjuk), ott válik majd igazán láthatóvá, honnan indult a szerző, és mennyit fejlődött.

Az illusztrációkat ezúttal Siy Quentin Blake készítette, de nem igazán érződik a váltás, hiszen nagyjából megegyezik a stílusa Tony Rosséval. A fordítást ezúttal is Totth Benedekre bízták, akinek sikerült nagyon jól ráéreznie Walliams regényeinek ízére, sőt, azt is megkockáztatom, hogy a magyar változat sokkal viccesebb, találóbb, mint az angol.


David Walliams: Büdöss úr

David Walliams: Büdöss úr

A sikerlistás Gengszter nagyi és Milliárdos fiú szerzőjének új regénye!

Fergeteges! – The Times

David Walliams eredeti, csavaros és szívhez szóló regénye egy tizenkét éves kislány, Kloé és a padon élő hajléktalan barátságának könny- és orrfacsaró története. Walliams az angol gyerekirodalom legújabb sikerszerzője – vagy ahogy legtöbbször emlegetik: a 21. század Roald Dahlja, így talán nem meglepő, ha könyvét Roald Dahl világhírű illusztrátora, Sir Quentin Blake álmodta képekbe.

Büdöss úr büdös volt. Jobban mondva bűzlött. Sőt, ha létezne ilyen szó, akkor azt mondhatnánk: bűzdöglött. Nála büdösebb bűzös bűzdöglő nem volt a világon. Igen, amint a nevéből is gondolhatjuk, Büdöss úr meglehetősen büdös de mégis ő az egyetlen ember, aki jó fej Kloéval. Így aztán, amikor úgy tűnik, hogy Büdöss urat elkergethetik a városból, Kloé gondolkodás nélkül elbujtatja őt a kert végi sufniban.
A lány aztán a saját bőrén tapasztalja, hogy bizonyos titkoknak katasztrofális következményei lehetnek. És ha már a titkoknál tartunk: ha a szimatunk nem csal, Büdöss úr múltjában is erősen bűzlik valami.

Hirdetés