Lunemorte MP értékelése


>!
Lunemorte MP
Julianna Baggott: Tiszták

Azt hiszem,végre nyugodtan fogok aludni. A könyv napokig magába szippantott !!

Előítéleteim voltak kezdetben olvasás előtt. Attól tartottam,ez is csak egy a sok felkapott könyv közül. Adtam egy esélyt és milyen jól jártam! A legelejétől a végéig rendkívül izgalmas és már majdnem letehetetlen történetet,könyvet kaptam! És amilyen hosszú…tényleg rekordidő, hogy ilyen hosszúságú regényt ennyi idő alatt kiolvastam.

Mi is tetszett annyira? (a mindenen kívül…)

Egy hátborzongató,mégis lenyűgöző világképet kapunk. Jó leírásokkal és érdekes lényekkel. Utóbbiak közül a kedvencem volt Freedle, a drótszárnyú, mechanikus kabóca. Egy robbanáson vagyunk túl,ami miatt két részre oszlik az emberiség. A szerencsésebb túlélők felépítenek egy új társadalmat a Kupola alatt,amit katonák védenek az átlagos lakóktól. Sokan panaszkodnak emlékezetkiesésre,ezt is a szervezet irányítja. A fiúk más képzésben részesülnek,mint a lányok,leginkább a gyanús elemek,akiket elzárnak a külvilágtól…1-2 robottal és további lényekkel is találkozunk. (Nem nevezném most meg,mert nem akarom lelőni a poént.)
Ezt a látszólag mintatársadalmat irigylik és gyűlölik a kint rekedtek,akik deformáltak és sokan emberi mivoltukat is elveszítik. Vannak,akik már szinte nem is emberek. A túlélés a tét,bármi áron. Bármit megesznek,ami ehető…Eléggé félelmetes volt helyenként.
A mechanikus állatok mind a két helyen előfordulnak.

A szereplők is jól kidolgozottak, külső-belső tulajdonságaikat is jól megismerhetjük. Mégis mindig rejtenek nekünk újdonságot. És ez nagyon pozitív számomra. A szereplők tudnak változni,nem a megszokott unalmas jó/rossz elemek vannak. Kedvenc szereplőm nincs,mindenki jól el lett találva. Talán Pressia & Bradwell a fő favoritok. :)

A történet fordulatos,mindig van valami váratlan fordulat,ami miatt mindig tovább akartam olvasni a kötetet. Általában a fejezetek rövidek,így ezért is úgy jártam,hogy „na még egy kicsit olvasok…na jó,még a következő fejezet,aztán alvás…"aztán nem lett belőle… :DD
Összetett regény ez,nem mondható teljesen egy műfajnak sem,de talán disztópia – sci-fi keveréke + a fordító is nagyon jó. Egyébként erre tényleg lehet sci-fit mondani. Ezt azért is fejtettem ki most,mert ugye én nem gondoltam volna olvasás előtt,hogy ez az. Pedig de! :)

Hihetetlen ez a történet,nagyon várom a magyar nyelvű folytatását!!!!
Ui : Nem néztem volna ki ebből az írónőből,hogy képes ilyet írni. Tanulság : Ne legyünk előítéletesek,legalábbis törekedjünk rá! ;)


Julianna Baggott: Tiszták

Julianna Baggott: Tiszták

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Pressia hétéves volt a Robbanások idején, amikor az egész addigi világ megsemmisült. Már nem emlékszik sem a szüleire, sem születésnapi ajándékokra. A nagyapjával él egy romos üzlethelyiség hátsó raktárában, és csak a porig égett házakat, a kétségbeesetten túlélni próbáló embereket, a levegőben kavargó hamut és port, a mutánsokkal vívott harcot ismeri. Éjszakánként egy szekrényben elbújva arról ábrándozik, hogy egyszer talán visszatér a régi világ, vagy legalább valahogy bejuthat a Kupolába, ahol a szerencsés kevesek, a Tiszták élhetnek, akik sebhelyek nélkül vészelték át a világ pusztulását.
Eközben a Kupolában Partridge, a Kupola egyik legbefolyásosabb vezetőjének fia úgy érzi, megfojtja a szigorú új rend, ráadásul hiányzik neki az édesanyja, aki sohasem jutott be a Kupolába. Így, amikor rájön, hogy az anyja esetleg még életben lehet, elhatározza, hogy az életét kockáztatva megszökik, hogy megtalálja.

A romok között négy fiatal vívja élethalálharcát a szörnyetegek és egy gonosz, embertelen hatalom ellen. Miközben feltárul előttük a múltjuk, minden erejükre és bátorságukra szükségük van ahhoz, hogy életben maradjanak és megmaradjanak embernek.

Hirdetés