Novbert értékelése


>!
Novbert
Szergej Kuznyecov: Pillangóbőr

Olykor elképzelek egy olyan világot, amiben a fülszövegekre is vonatkoznak bizonyos szabályok. Mondjuk tegyük fel, hogy az a szabály, hogy a fülszövegbe semmi olyat nem lehet írni, ami a könyv második felében történik. Ebben az elképzelt világban a Pillangóbőr fülszövege valahogy így nézne ki:

Xéniának (úgy is mint Kszjusa, Kszjusenka, Kszjusakármicsodácska, etc.), a kócos hajú, lerágott körmű, mazochista, szókimondó, huszonhárom éves ambíciózus orosz újságírónőnek, aki egy másodvonalbeli hírportál főszerkesztője, az a forradalmi ötlete támad, hogy mivel Moszkvában épp halomra öli a nőket valami pszichopata, ő meg ugyebár újságíró, írni kéne erről a gyilkosról valamit. Főnöke, Pása, természetesen helyteleníti ezt a teljesen nonszensz ötletet, mellé áll viszont a szintén IT szakmában valamit csináló harmincöt éves, szőke, hosszú szipkával dohányzó, egy meleg színházrendező báttyal rendelkező, egzisztenciális válsággal küzdő, frissen felcsinált Olga (Olja, Oljecska, Oljenka, etc.), a számok nagy ismerője, akinek a cégénél valami különösebben nem részletezett gond van; a programozó (vagy újságíró? vagy programozóújságíró?) Alekszej, nős, két gyermek apja, aki folyamatosan csalja feleségét, és az egésznek valami rejtélyes módon köze van ahhoz, hogy annó nem mehetett el a családja miatt a csecsen háborúba tudósítani, szóval csalja az asszonyt többek között főhősnőnkkel is, bár még nem sejti, hogy Xénia mazochista, ebből még lehet valami gubanc; valamint ott van még Xénia barátnője a grafikus, valaha szűzies, de aztán teljesen elkurvuló (?) Marinka, akinek van egy kétéves gyereke egy pasastól, aki talán kínai, és a lakásában egy bárszéken van a tévé, mint egy oltár, meg lecsós festmények vannak a falon.
Szóval hőseink, mint az egy vérbeli borzongató pszichotrillerben lenni szokás, szülinapokra járnak, metrón utazgatnak, irodákban, meg mítingeken üldögélnek múltjukon merengve, kávéznak, satöbbi, ja és megcsinálják az oldalt, ami siker lesz, mert mindenki őszinte meglepetésére kiderül, hogy az embereket érdeklik a sorozatgyilkosok.
Mindeközben gyilkosunk metrón utazgat, verseket ír, és azon mereng, hogy ő miért is lett sorozatgyilkos.

Ezzel össze is foglaltuk az első 200 oldal „történéseit”. És még mielőtt bárki abba a hitbe ringatná magát, hogy a második kétszáz oldal kárpótol ezért, elárulhatom: nem. Az eredeti fülszöveg által sugallt nagy pszichodráma uszkve egy fejezetet tesz ki az ötvenből. Kár érte.

A Pillangóbőr rossz. Koncepciótlan. Lapos. Nem történik benne semmi. Azt hinné az ember, hogy egy sorozatgyilkosos történetben legalább gyilkosságok történnek. Rettegés. Tocsogás a vérben. De nem. Csak odavetett félmondatok vannak. Azt hinné az ember, hogy ha már a főhősnő nyíltan, mazochista, akkor legalább, lesz némi fülledt erotika, betekintést nyerünk kicsit ebbe a szubkultúrába. De nem. Abba nyerünk betekintést, hogy hősnőnk kamaszkorában biciklisfutár volt. Meg abba, hogyan fogócskáztak a bátyjával.

A szereplők is laposak. Semelyiknek nincs egyetlen olyan kis konfliktusmorzsácskája sem, ami előrelendíthetné a cselekményt. Anélkül meg a cselekmény nem csak hogy nem lendül, totál egy helyben toporog. Nincsenek dialógusok, csak kétmegszólalásos odaböfögések, nincs dráma, csak némi síránkozás afelett, hogy megöregszik az ember, meg hogy a főpolgármester lebont valami házakat.

Az egyik legrosszabb iromány, amit valaha olvastam
Nem ajánlom senkinek.

6 hozzászólás

Szergej Kuznyecov: Pillangóbőr

Szergej Kuznyecov: Pillangóbőr

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Napjaink legzseniálisabb orosz írója” – Arturo Pérez-Reverte
Veszélyes, perverz, sokkolóan orosz.

Xenia egy kicsi, de befolyásos online újság szerkesztője. Hogy lenyűgözze főnökét és beindítsa a karrierjét, kockázatos lépésre szánja el magát: nyomába ered a Moszkvát rettegésben tartó kéjgyilkosnak.
Egy gondosan megtervezett weboldal segítségével akarja csapdába csalni az ismeretlen tettest. A site rövid idő alatt meglepően népszerűvé válik, és meghozza a várva várt elismerést Xénia számára. Csakhogy a lányt hamarosan teljesen rabul ejti a virtuális valóság, ahol kielégítheti a legvadabb perverzióit is. Hamarosan szembe kell néznie legsötétebb titkával: valójában azért érdekli ennyire az ügy, mert ellenállhatatlanul vonzza a gyilkosságokban megnyilvánuló kegyetlen szexualitás. Egyre inkább az ismeretlen tettes megszállottjává válik, amitől veszélybe kerül a törékeny egyensúly élete két része között. Mindeközben a gyilkos érdeklődése is felébred a lány iránt.
A fiatal orosz író sokkoló thrillere hazájában kultuszt teremtett. Kendőzetlenül bemutatja, hogy az online világ szabadsága a legelvetemültebb aberrációknak is teret enged