ppeva P értékelése


>!
ppeva P
Émile Zola: A Patkányfogó

Vitáztunk egyszer, hogy vajon szép-e az, ha a csúnyát szépen írják meg.
Zola ebben a könyvében bemutatta, hogy a sárból is lehet aranyat csinálni… Zseniális volt, ahogy bemutatta a társadalom legalján tengődő emberek, emberroncsok életét.
Hihetetlen bátorság kellett hozzá, hogy 150 évvel ezelőtt ilyen témához nyúljon, és merőben „forradalmi” volt a nyelvhasználat. Érzékletesen mutatja be a főszereplő család felemelkedését a szorgalom, kitartás, szeretet eredményeképp – majd anyagi és erkölcsi lecsúszását, tönkremenését az alkoholnak, lustaságnak, közömbösségnek köszönhetően.
Nagyon érdekes véletlen, hogy A Patkányfogóval párhuzamosan olvastam Prustól A bábut. Hasonló korban íródott, az írók nagyjából kortársak. Prus regényének Varsó mellett Párizs is színhelye – Prus idealizálta Párizst (Varsóhoz képest), Zola viszont bemutatta a város legnyomorúságosabb részeit is. De voltak néhol bekezdések, ahol szinte megzavarodtam, melyik könyvet is olvasom éppen. :)


Émile Zola: A Patkányfogó

Émile Zola: A Patkányfogó

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A regény egy külvárosi csapszékről, Colombe apó Patkányfogójáról kapta a címét. Ez a csapszék a regényben félelmetes jelképpé mélyül: mint valami iszonyú mocsár, elnyeli Coupeau-t, a szerencsétlenül járt bádogossegédet, elemészti iszákos munkatársait, sírjává lesz Gervaise-nek, a Párizsba szakadt, szánalomra méltó mosónőnek is. Gervaise – a regény főhőse – szívósan küzd a fojtogató sors ellen, de felőrlődik férje és szeretője között, akik irgalmatlanul gyötrik, s lelketlenül kihasználják.

Hirdetés