Noro  értékelése


>!
Noro 
Clark Ashton Smith: Gonosz mesék

C. A. Smith művei első benyomásom alapján a pulp misztikus irodalom szintézisét adják. Van bennük Lovecraft megmagyarázhatatlan rémségeiből, akárcsak Howard varázslóiból, mindezt pedig remekül beleépíti saját stílusába. Színes leírások és hatalmas szókincs jellemzik novelláit, amelyekben szabadon keveredik a finom humor, a groteszk borzalom, és időnként egy kevés erotika (pontosabban erotikus célzások, ugyanis nagyon jó abban, hogy ne mondja ki, mégis egyértelműen jelezze). Nehéz megjósolni, hogyan végződnek történetei, ebből a szempontból kellemesen kiszámíthatatlan.
A középkori Averoigne-ban meglehetős szabadon, mindenki szeme láttára tobzódik a sötét mágia, így az összhatás mai szemmel a dark fantasyhez legalább olyan közel áll, mint a természetfeletti horrorhoz. Érdekes lett volna, ha az egyes történetek többet reflektálnak egymásra – egy városokat dúló kolosszus támadását biztosan nem egyhamar felejti el a nép – de inkább csak a helyszínek, ill. az egész „ciklus” mögött álló folklór és babona köti össze a könyvben kronológia szerint rendezett novellákat. Nem tudok elmenni mellette, hogy C.A.S. mester kevéssé lehetett barátja az egyháznak: szerzetesei rendszeresen kerülnek kínos, vagy akár nevetséges helyzetbe. Ugyanakkor fekete mágusokat többször is szerepeltet szimpatikus megvilágításban.
A MM Klasszikusokat eddig mintavételezős módszerrel olvastam – azaz minden új szerzőtől egyet – , de most megtaláltam a kedvencemet. Smith további könyveire (és ezt igazán nem sűrűn szoktam mondani) akár rögtön befizetnék.

2 hozzászólás

Clark Ashton Smith: Gonosz mesék

Clark Ashton Smith: Gonosz mesék

A megkeseredett szívű kőfaragó szobraiban legtitkosabb vágyai és érzései ébrednek gonosz életre. A bosszúszomjas halottidéző óriási gólemet küld Vyônes városa ellen, s egy volt tanítványára hárul a feladat, hogy minden varázstudományát latba vetve szembeszálljon vele. Egy üstökösről félelmetes szörnyeteg ereszkedik a Földre, s az egyház kénytelen egy fekete mágussal szövetkezni, hogy véget vessen garázdálkodásának. Ilyen és ehhez hasonló rémségek és furcsaságok várnak az olvasóra, aki Clark Ashton Smith kimeríthetetlen képzelőerővel megformált világába látogat.

Smith ugyanabban az időszakban élt és alkotott, mint a természetfölötti irodalom nagy klasszikusa, Lovecraft – akivel ugyan sohasem találkoztak személyesen, de rengeteget leveleztek és baráti viszonyban voltak. Lovecraft neve holta után világhírűvé vált, Smith vele egyenrangú munkásságát azonban kevesebben ismerik: műveinek átfogó, kritikai igényű kiadására angol nyelven is meglepően későn került sor – vállalkozásunk tehát ebben az összevetésben is naprakésznek mondható.

Kötetünk – melyet bevezetőnek szánunk a szerző életművébe – a középkori Franciaország fiktív tartományában, Averoigne-ban játszódó elbeszéléseket gyűjti csokorba. Smith páratlan költői érzékkel nyúl bármilyen témához, legyen szó természetfölötti rémségek pusztításáról, elvarázsolt erdők titkairól vagy furcsa és groteszk személyek dekadens vágyairól. Képzeletének szüleményei oly tarkán elevenednek meg az olvasó előtt, mint valami álom – a bizarr és nyugtalanító fajtából, amelyből nem kínál menekvést az irgalmas ébredés.

„A puszta démoni furcsaság és a buján tobzódó fantázia terén talán egyetlen ma élő vagy megboldogult író sem múlja fölül Mr. Smitht.”
H. P. Lovecraft