Sytka MP értékelése


>!
Sytka MP
Czövek Tamás: Teremtés és misszió

Czövek Tamás: Teremtés és misszió Isten győzelme a káosz felett

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a könyv szerzője, Czövek Tamás egyik legkiválóbb tanárom is: a kötetet muszájból olvastam végig, mert Tamás tananyagként kiadta az évfolyamnak.Mit tesz ilyenkor egy átlagos diák? Igyekszik gyorsan ledarálni a könyvet, megírni belőle a dolgozatot – a lényeg, hogy letudja a feladatot. Ha valami megtapad az agyában a könyvből, az csak szerencsés véletlen.
Nos, ez a hozzáállás méltatlan lenne a „Teremtés és Misszió”-hoz, mert vékonysága ellenére a kötet ennél jóval többet érdemel. Tamás felvetései, meglátásai a teremtésről igen hosszú és mély kutatómunkák alapjain nyugszanak. Ennek ellenére jó esély van arra, ha neoprotestáns olvasó veszi kézbe a könyvet, hogy bizony erősen csípni fogja a szemét! A kötet egyik alapvető állítása ugyanis az, hogy a teremtés témája – ami egyébként nem csak a Genezis első néhány fejezete, hanem az egész Szentíráson végigvonuló koncepció – gyakorlatilag mítosz, mely a káoszt, a rendezetlenséget legyőző és uraló Istent mutatja be. A mítosz kifejezés azonban igencsak magyarázatra szorul, hiszen a kisegyházi hívő emberek többsége kreacionista: a szöveg naiv olvasatából indul ki, és szó szerinti történelmi leírásként hajlamos interpretálni a teremtést. A bibliai szöveg pusztán mitikusnak nevezése óriási felháborodást válthat ki ezekben a körökben.Nem csodálnám ha Tamás könyvét az ilyen emberek háborogva olvasnák el, vagy lecsapnák néhány oldal után.
Pedig kár lenne, a könyv ugyanis részletesen elmélyed abban mit jelent és mit NEM jelent a mítosz, hogyan merített Izrael saját korának irodalmi kincseiből, miképpen építette be és adott esetben fordította visszájára a környező népek mitikus elképzeléseit. Az a helyzet, hogy felháborodni lehet, de cáfolhatatlan tény: abban az időben mindenki – Izrael sem kivétel! – a mítoszok nyelvén beszélt. Mítosz és történelem azonban nem zárja ki egymást, Isten a világ teremtője marad akkor is, ha a zsoltárok szövege szerint legyőzte a Leviátánt (az ókori világban élők szerint az istenek azzal tették nyilvánvalóvá istenségüket, hogy ellenfeleiket vagy a világ rendjét fenyegető káoszt legyűrték – így méltán hódolhattak nekik az emberek). A teremtés tehát nem más, mint a káoszból rend, a veszélyek visszaszorítása és uralása, újszövetségi értelemben a halál legyőzése, a megváltás. A könyv néhol igencsak felcsigázó érdekességeket hoz. Nem tudtam például azt, hogy a bemerítés (keresztség) az első századokban nem egy felemelő istentiszteleti esemény volt csupán, hanem a halál drámai kiábrázolása: a víz általában is a káosz, a rendezetlenség jelképe, legyőzendő ellenfél az ókori mitologikus látásmódban. A keresztséget az első századokban a vízözön megismétléseként is értették: Jusztinosz szerint Krisztus „új Noéként” diadalmasan jött fel a vizekből, és egy új emberi nem megalapítója lett. Ahogy Noé a halál tengerével dacolt, ami a bűnös emberiséget elpusztította, az első keresztény századokban a megkeresztelkedni kívánó úgy lépett bele a medencébe, hogy diadalmaskodjon a vizeken.

A könyv sajnos a misszió és a teremtés kapcsolatát már nem fejti ki ennyire részletgazdagon. Rövid lényege annyi, hogy az egyház missziója során igenis felhasználhatja a „mai mítoszokat”, melyek a nyugati kultúrában éppen úgy üzenetközvetítők, mint voltak annak idején a keletiben. Ahogyan Izrael bátran merített környezetének mitikus hagyományaiból, ha az saját mondanivalója érdekét szolgálta, mi sem válunk „elvtelen szinkretistákká”, ha a mai kor népszerű történeteit beépítjük evangélizációs retorikánkba. (Lásd pl. a Gyűrűk Ura c. Tolkien művet, mely szándéka szerint is mítosz, de felismerhetők benne a keresztény ihletésű motívumok). Czövek Tamás meglátása szerintem teljesen korrekt: ma is vannak olyan metanarratívák, melyek felhasználhatók lehetnének az evangélizációban – ehelyett azonban az egyház állandó kritikájának vannak kitéve, mivel „szörnyek vannak benne, tehát ördögiek”. Vajon nem lenne itt az ideje, hogy újragondoljuk olyan szavak jelentését, mint a „történet”, a „mítosz” vagy a „krónika”? Ameddig nem tudjuk melyik hogyan működik, saját Szentírásunkat sem fogjuk igazán megérteni.


Czövek Tamás: Teremtés és misszió

Czövek Tamás: Teremtés és misszió

„Őszinte vágyam és reménységem, hogy ez a könyv bátorítani és lelkesíteni fogja Krisztus egyházát abban, hogy a Káoszt Legyőzőt és Diadalmast, a Teremtőt és Újjáteremetőt istentiszteletein dicsőítse és ünnepelje, mi több, misszióját tudatosan ennek megfelelően alakítsa.” (A szerző)

Hirdetés