daney értékelése


>!
daney
Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból

Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból Észak-Koreából a szabadságba

Egy nem különösebben jól megírt történet a létező földi pokolról. Lehet, hogy Blaine Harden jó újságírónak számít hazájában, ezt a könyvet azonban nem neki kellett volna megírnia. Lélektelen, szürke, lapos. Szin Donghjok ennél sokkal többet érdemelt volna, de talán a könyvet övező felhajtásnak köszönhetően azért még sokakhoz el fog jutni életének elképesztő története.

Mert ezt viszont jobb, ha minél többen megismerik, mert általa arra is nagyon hamar fény derül, milyen ócska, hazug, álszent mocsok egy világban élünk. Miközben nem létező tömegpusztító fegyverek miatt lángba és vérbe lehet borítani egy országot (Irak) addig a koreai vérgőzös diktatúra évtizedek óta zavartalanul mészárolhatja le saját népét, taszíthatja az állatinál is nyomorultabb sorba. A világ szeme előtt zajlik élőben, valós időben egy komplett népirtás és senki a füle botját se mozdítja. Na persze a világnak azon a táján ugye egészen más a geopolitikai helyzet…

Lehetetlen volt olvasás közben nem arra gondolni, hogy valami hasonlót magyar is képes volt megcsinálni a magyarral. Például Recsken, amely tábort épp hatvan évvel ezelőtt zárták be. És nem tudtam nem arra gondolni, hogy egy régi iskolatársam, aki akkor épp meggyőződéses sztálinista volt, egy alkalommal üdvözlőlapot küldött Phenjanba a Kedves Vezető születésnapjára. És kapott egy, a Vezetőhöz hasonlóan kedves egyenválaszt, amire igen büszke volt. Így megy ez…


Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból

Blaine Harden: Menekülés a 14-es táborból

Észak-Korea elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma szintén több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok.
Sin Donghjok az első észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot és sikerült megszöknie. Gyermekkorát egy nagyfeszültségű szögesdróttal körülvett lágerben töltötte. Mivel nagybátyjai állítólag bűnt követtek el, az állam őt is bűnözőnek tekintette genetikailag, és teljes jogfosztottságban tartotta.
Sorsa az államgépezet rendelkezése értelmében örökös kényszermunka volt. Első emléke egy kivégzés, és anyjára mint versenytársra tekintett a mindennapi élelemért. Tizenhárom éves korában beárulta anyját és testvérét, akik szökni akartak. A fiút megkínozták, majd szeme láttára anyját felakasztották, testvérét pedig agyonlőtték.
Blaine Harden könyve Sin Donghjok huszonhárom éves rabságának és szökésének története.
„Szeretet, együttérzés és család: Sin előtt ismeretlen fogalmak voltak. Isten sem tűnt el vagy halt meg számára: egyszerűen nem hallott róla.”

Hirdetés