Sytka MP értékelése


>!
Sytka MP
Csányi Vilmos – Kampis György – Mérő László – Pléh Csaba: Mindörökké evolúció

Szinte himnikus címet kapott a Nexus kiadó által papíron és e-book formátumban egyaránt kiadott soványka kötet, mely valóban egy évforduló ünnepi hangulatához kötődik: 2009-ben Darwin-év volt, ennek apropóján pedig számos előadást lehetett meghallgatni az evolúcióval kapcsolatban. A könyv négy nagyon ismert gondolkodó evolúciós témakörben elmondott előadásainak írott változatait, valamint az előadókkal készült interjúkat tartalmazza.

És nem is rossz! Bevallom őszintén, a dolog kicsit fordítva sült el, mint amire számítottam: Kampis György kreacionista-kritikája okozta a legnagyobb csalódást, míg Mérő László gazdasággal kapcsolatos meglátásai és szemléletmódja volt, mely leginkább felkeltette az érdeklődésem (noha semmi közöm a gazdaság és a pénzügy, a vállalkozások és a tőke világához). Egy olyan ember, azaz Kampis György, aki egyébként erős és jó érveket hoz fel a kreacionizmus igénytelen szemléletével szemben, legalább annyira ismerhetné ellenfeleit, hogy a nevüket jól mondja: Willam Demsky és Michael Beecher helyett Dembski és Behe a helyes (persze előfordulhat, hogy a könyv szerkesztői hibáztak). Attól függetlenül, hogy Kampis egyébként nem ért egyet Richard Dawkins ateista hangvételével, és szokta emlegetni, hogy a tudomány maradjon saját határain belül, mégis azt mondja, hogy a tudomány foglalkozássá vált és emiatt ideológia is. Szerintem szándékosan vagy véletlenül, Kampis a tudományt magát keveri a szcientizmussal, utóbbi ugyanis valóban nevezhető ideológiának. A tudomány azonban nem ideológia, hanem módszertan, és akkor sem lesz ideológia, ha vannak ateisták, akik nagyon szeretnének annak láttatni. A következőkben ugyanakkor mégis kiderül, hogy ismeri a különbséget a normatív és a deskriptív dolgok között, és az evolúciót legalábbis utóbbi csoporthoz köti.

Csak hogy még egy példát említsek, Mérő László – aki érzésem szerint többször elkalandozik a gazdaság területéről – érdekes párhuzamot von a biológiai élővilág, és a gazdasági szereplők, elemek, multinacionális cégek, vállalkozások között. Alapgondolata röviden annyi, hogy az evolúció a gazdaságban is működik: a gazdasági lények (vállalatok, vállalkozások, „a sarki péktől a multinacionális cégekig” pontosan ugyanolyan logika szerint keletkeznek, mint az élőlények. A pénz formái pedig ilyesféle „gazdasági lényeket” generálnak, amik születnek, meghalnak, versenyben vannak, és magát a pénzt reprodukálják. Mérő azt mondja, ha megpróbál „kreacionista fejjel” gondolkodni, akkor nem is Darwint, hanem Mendelt tartja „felháborítóbbnak”. Előbbi ugyanis csak annyit mond, az embernek és a majomnak közös őse volt (ezt talán még le tudjuk nyelni), de Mendel azt is hozzáteszi, nem csak az ősünk közös, hanem a génjeink 99%-a is azonos. Ugyanaz a gén okozza, hogy adott esetben a kutyám és az én szemem egyforma színű – csak éppen ez a gén egyszer egy olyan „csapatban” találja magát, amikor kutyát, máskor pedig embert hoz létre. Ennek mintájára a gazdaságban – a biológiai replikátor fogalmának analógiájára – vezették be a món fogalmát. Egy vállalat egy-egy tulajdonsága tőkevonzó képességgel rendelkezik: a tőkéből akkor lesz món, amikor kiderült, egy adott vállalatba milyen tulajdonsága miatt fektetik be. A befektetők éppen ezt csinálják, azaz egy vállalat egyes tulajdonságait elemzik, mondhatni monetikai elemzést végeznek.

Nem folytatom tovább, mert leírhatnám a könyv nagy részét. Eltekintve a fentebb említett hibáktól, és attól a ténytől, hogy egyfajta túlzott rajongás érzete lengi be a könyvet a tudomány iránt, mégiscsak sok érdekességet lehet megtudni a négyféle kutató előadásaiból, akik közül Pléh Csaba pszichológust és Csányi Vilmos etológust még nem is említettem. A téma iránt érdeklődők nem fognak mellé a soványka kis kötettel.


Csányi Vilmos – Kampis György – Mérő László – Pléh Csaba: Mindörökké evolúció

Csányi Vilmos – Kampis György – Mérő László – Pléh Csaba: Mindörökké evolúció

Az evolúció elmélete alapjaiban változtatta meg az emberi gondolkodást, és a legkülönbözőbb szakterületek tudósai, kutatói alkalmazták vagy szálltak vele vitába. 2009 őszén, a kettős jubileum alkalmából Kampis György, Csányi Vilmos, Mérő László, Pléh Csaba és Csíkszentmihályi Mihály mutatta be az evolúciós gondolat egy-egy új és jelentős alkalmazását.

A Darwin-év tiszteletére tartott előadásokat jelen kötetben adjuk közre, Stöckert Gábornak, az Index újságírójának előszavával.

Tartalom:

Kampis György: Unintelligens tervezettség
A mai kreacionizmus fehér lábúra festett farkas, mely a tudomány színeit öltötte magára. Az intelligens tervezettség (intelligent design, ID) nevű mozgalom amellett gyűjt érveket, hogy az élő rendszer nem keletkezhetett evolúcióval, magyarán, hogy az evolúció lehetetlen, mégpedig ugyanazért, amiért lehetetlen volna, hogy egy órát találjunk a sivatagban, hacsak az óra készítője (vagy egy későbbi tulajdonos) el nem vesztette. Lesz aztán ebből minden, tudományos halandzsa („irreducibilis komplexitás", mondják, a legtöbb átlagember pedig már ebből is láthatja, hogy biztos valami nagyon komoly dologról van szó), szimpátiakeltés a mellőzöttek elnyomása alapján (vagyis hosszas siránkozás arról, hogy a gonosz tudósok hogyan állítják félre az új eszmék képviselőit, természetesen nyilván azért, mert valójában félnek tőlük), ellentámadás (hogy az ID az igazán tudományos, míg a hivatalos tudomány valójában csak vallás, amely az evolúcióhiten alapul), és sok egyéb. A lényegről kevesen beszélnek, hogy ez a fél- (és negyed-)műveltek mozgalma, a butaság forradalma, amely rossz viszonyban van a tudományos egyszereggyel és ezért a józanésszel, de amelyet előzékenyen táplál sok tényező. Köztük van a tudomány képviselőinek gyakori nagyképűsködése és kommunikációképtelensége, a tudományt belülről átható szemforgatás, amely a laikust illetéktelennek, a megoldatlan problémákat pedig sokszor nem létezőnek kiáltja ki. Ha még nem késő, meg kellene tanulni magyarul beszélni a tudományról, vagy életveszélyes embereknek teszünk életveszélyes szívességet.

Csányi Vilmos: Az evolúció története
Az ember az állatvilág része, legközelebbi rokonaink a csimpánzok. Mintegy 6,5 millió évvel ezelőtt váltunk el tőlük. Az anatómiai jegyek mellett az ember viselkedésében változott meg leginkább.

A csimpánz lényegében változatlan maradt. Az ember nagy evolúciós újítása a közösségek formálása volt. Már a csimpánzok is csoportban élnek, de ezek a csoportok nem közösségek. Minden csoporttag csak a saját érdekeit követi. Az emberré váló csoportokban megjelent a közösség érdeke is, amely kifejlett formájában azt jelenti, hogy a közösség tagja hajlandó a csoport érdekeit a maga érdekei elé helyezni.

A közösség érdekeit a közösség kultúrája fejezi ki, amelynek megformálásában az emberi nyelv és az absztrakt gondolkodás volt a legfontosabb eszköz.

Pléh Csaba: Öröklés, tanulás, szelekció: Az evolúciós pszichológia ígéretei
A mai evolúciós pszichológia kiindulópontja, hogy az öröklés-tanulás vitát oldja fel, hogy az embert sajátosan tanuló lénynek tekinti. Mint minden faj, mi is speciális tanuló rendszerekkel indulunk az életnek. Ezek egy része a könnyű társfelismerést biztosítja. Egy részük viszont azt, hogy az önkényes kulturális rendszereket felkészülten alakítsuk ki. Ez a Gergely és Csibra kiemelte sajátos természetes pedagógia segíti, hogy a tudással rendelkezőktől vertikálisan tanuljunk. A munka világában vagy az interneten ezzel ellentétes horizontális tanulási mechanizmusok is megjelennek: a kortársaktól is tanulunk. E kettő viszonya korunk egyik izgalmas feszültsége. A kialakuló tudásrendszerek fontos Darwini elve a szelekció. Az emberi tanulásban ennek a szelekciónak kulturális formái is megjelennek. Szelekció megy végbe nem csupán a jutalom, hanem az átadás és ismétlődés során is. Ezek a szelekciós elvek a modern kultúra gondolat terjedési mechanizmusainak, a divatoknak is fontos irányítói. igazi e,emberi kérdésünk az, hogy vajon minden kulturális szelekció a divat vagy a pletyka terjedés szerint működik-e, vagy azért van helye a racionális szelekciónak is.

Mérő László: A pénz biológiája
A biológiai, a gazdasági és a szellemi élet evolúciója ugyanarra a logikára épül, mégis mindegyik evolúció más és más, mivel különböző természeti háttérmechanizmusok segítségével valósul meg. Az evolúció logikájának megértése csattanós választ ad napjaink néhány bonyolult kérdésére. Miért olyan nagyhatalmú a globális tőke? Veszélyes-e a globalizáció? Mennyiben fog különbözni az információs társadalom polgára, a homo informaticus elődjétől, a homo sapienstől?
A pénznek, pontosabban a tőkének ugyanolyan formában van köze az élethez, mint a géneknek, mivel gazdasági élőlényeket, azaz vállalkozásokat hoz létre. A gén a biológiai élet elképesztően sokféle variációját, a tőke pedig elképesztően sokféle gazdasági vállalkozást képes létrehozni.

Hirdetés