sempiternalsoul értékelése


>!
sempiternalsoul
Pilinszky János: Pilinszky János összes versei

Órákig tudnék beszélni a Pilinszkyben rejlő költői zsenialitásról, miközben hevesen gesztikulálnék, de nem teszem; mert aki kicsit is bele tudja magát élni a költeményeibe, az úgyis érti, hogy miről beszélek. A róla elnevezett általános iskolába jártam, így körülbelül harmadikos koromtól kezdve szavaltam minden évben a verseit. Kötődik hozzá egy negatív élményem, ugyanis egyik évben a Halak a hálóban c. versét választottam, és sokan bíráltak, hogy nem azt kellett volna. Visszatekintve valóban nem. Hihetetlen, hogy most, amikor újra találkoztam vele, 19 éves fejjel – bele sem merek gondolni, hogy mit fog nyújtani 50 év múlva –, egyszerre minden értelmet nyert, megértettem, hogy mi az üzenete azoknak a költeményeknek, amiket 12 évesen szavaltam, öntudatlanul, énekelve, nulla élettapasztalattal. Fel kell hozzá nőni, az tény. És az is, hogy kell hozzá egy bizonyos életfilozófia, és egy kis kiábrándultság érzés. De Pilinszkynek valahol mélyen igaza van. Hiszen a világnak mindegy, hogy mi hogy élünk, hogy meghalunk, vagy éljük a porszemnyi és számunkra mégis olyan jelentőségteljes életünket. Az élet megy tovább. Sokszor eszembe jut Pilinszky kapcsán Kosztolányi Hajnali részegség című verse.
Az egyszer bizonyos, hogy – véleményem szerint – a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője. A könyvespolcomat nézve sokszor eszembe jut, hogy nézzétek csak azt a vékonyka kis kötetet, ami ott árválkodik Vörösmarty mellett. És mégis. Szűkszavú, esszenciális és zseniális. Képes négy sorba belesűríteni az életet.


Pilinszky János: Pilinszky János összes versei

Pilinszky János: Pilinszky János összes versei

Amikor a 25 éves Pilinszky János első verseskötete, a Trapéz és korlát 1946-ban megjelent, már mögötte voltak a legdöntőbb élmények, amelyek megalapozták egész életére szóló metafizikai és erkölcsi világképét, szorongásosságát, felelősségtudatát a világ bűneiben és részvétét mindenki szenvedései iránt. Ez a hozzáállás és a belőle következő költői témavilág ugyan a következő évtizedekben bővült, a költemények, s a hozzájuk kapcsolódó prózai és drámai műformák gazdagodtak – de végül is az 1981-ben 60 éves korában meghalt költő életműve ugyanannak a léleknek következetesen magát adó képe, viszonya önmagához és az örökkévalósághoz. Az otthoni neveltetés és a nagy humanisztikus műveltséget adó Piarista Gimnázium megerősítette és következetes világnézetté formálta az eleve lelki alkaton alapuló katolikus mindenségélményt.