Traclon értékelése


>!
Traclon
Émile Zola: A Patkányfogó

Alighanem rekordot döntöttem azzal, hogy egészen 2010 novemberétől 2013 júniusáig sikerült ezt a könyvet olvasnom. Ennek viszont megvolt az oka.
A könyvnek körülbelül a kétharmadán mindössze két hét alatt szaladtam végig, ugyanis amikor nemrég újra elővettem, hogy haladjak vele ismét egy keveset, annyira elkapott a hangulata, a mondanivalója, a nyelvezete, a cselekménye, összességében az egésze, hogy faltam a lapokat. Hozzáteszem, nem véletlen, hogy az azt megelőző két és fél évben sem hagytam félbe soha, csak parkoltattam az olvasását – időnként 20-30 oldalakat haladva vele –, mert a legelejétől éreztem, hogy csak a megfelelő pillanatban kell, hogy elkapjon, és akkor nagyon fogom szeretni. Ez most végre megtörtént.
Ez a mű igenis szépirodalom. Fantasztikus a fogalmazásmódja (külön ki kell emelni a magyar fordítást is), remekül visszaadja a korabeli emberek gondolkodás- és beszédstílusát, és nagyon erőteljes emberi jellemkritikát ad át. A szereplők mindegyike egytől egyig undorító, ellenszenves figura, legszívesebben gépágyúval lőttem volna halomra mindet. A féktelen, aljas rosszindulattól kezdve (Lorilleaux-ék), az önző, züllésbe vezető hedonista lustaságon (Coupeau) át az álnok, hazug kétszínű, behízelgő képmutató haszonlesőig (Lantner) az emberi lélek árnyoldalának minden aspektusát felvonultatja. Egyedül a főszereplő Gervaise-t tudtam leginkább sajnálni, bár nem egyszer őrá is dühös voltam, amiért nem képes kitörni abból a fertőből és nyomorból, ami lassan, de biztosan ellepi a feje búbjáig. Pedig a segítő kart odanyújtja neki a sors nem egyszer, és ő maga is átérzi, hogy meg kellene ragadnia, végül mégsem teszi, inkább ragaszkodik azokhoz, akik megvetik, lenézik, kihasználják és keresztbe tesznek neki.
Zola leíróképessége pedig zseniális. A kilátástalan, embertelen nyomort ilyen érzékletesen nem sokan tudnák átadni rajta kívül. Amikor a rongyrázó lakomákról írt, szinte magam is úgy éreztem, mintha betegre zabáltam volna magam, amikor pedig a napokon, heteken át tartó nincstelenséget festette le, akkor pontosan éreztem a kínzó éhséget…
Lesz még olyan kötete a sorozatnak, amit kézbe veszek, az már ezek után biztos!

13 hozzászólás

Émile Zola: A Patkányfogó

Émile Zola: A Patkányfogó

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A regény egy külvárosi csapszékről, Colombe apó Patkányfogójáról kapta a címét. Ez a csapszék a regényben félelmetes jelképpé mélyül: mint valami iszonyú mocsár, elnyeli Coupeau-t, a szerencsétlenül járt bádogossegédet, elemészti iszákos munkatársait, sírjává lesz Gervaise-nek, a Párizsba szakadt, szánalomra méltó mosónőnek is. Gervaise – a regény főhőse – szívósan küzd a fojtogató sors ellen, de felőrlődik férje és szeretője között, akik irgalmatlanul gyötrik, s lelketlenül kihasználják.

Hirdetés