mongúz értékelése


>!
mongúz
Ian Russel – Harold Barouche: Ranagol áldásával

Képtelen vagyok egyértelműen értékelni ezt a regényt, annyira felemásra sikerült. A történet indítása egészen jó, jók a karakterek (a főhős, a szuke hölgy, az ork,stb), érdekes az alap konfliktus, a helyszín is igazán egyedire sikerült, és a könyv hangulata is teljesen szórakoztató. Szóval minden adott ahhoz, hogy egy igazán jó kis kalandregényt olvassunk, és ez igazából az utolsó 50 – 60 oldalig így is marad. Ekkor viszont borul a papírforma, meg az ember agya is, és a szerzőpáros egy bravúros befejezéssel sikeresen lerombolja, amit addig remekül felépített. Valami botrányos lett a vége. Pedig mondom, a háromnegyedéig ötös.
De az egészre hányast adjak?


Ian Russel – Harold Barouche: Ranagol áldásával

Ian Russel – Harold Barouche: Ranagol áldásával

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A Kicsiny kereskedőhajót kirabolni, martalócok karmai közül kimenteni egy ork gladiátort, csókkal fizetni megannyi kurtizánnak, ha más már nem akad… csupa-csupa bohém mulatság. Scarafone Chiaramonti, a tékozló nemes mestere mindennek. Talán csak felejteni próbál? Emlékei és fivérei elől menekült idáig, Új-Akvilonába, nem is sejtve, hogy hamarosan még inkább kísérti majd a múlt.

Balbun, a fegyverkovács, ennek a városnak szülötte: nem átutazó, nem is kalandor, aki továbbosonna Krán felé, vagy épp iszkolna onnan. Ő sosem látta a csillagok és a holdak ragyogását – szemében egy hét évvel ezelőtti máglyatűz visszfénye dereng még. Üllő és kalapács, ennyi kell csupán neki, hogy a Kosfejes Úr akaratából megalkothassa a szekercét, amely a Bíboros vesztét okozhatja majd.

A Márki és a Bíboros, a város két ura érthetetlen módon egy apró, jelentéktelennek tűnő egyszarvúfigurán marakodnak. Egy bábon, amely egy kicsiny kereskedőhajó rakományával érkezik… A város, a szekerce és az egyszarvú fonja össze Balbun és Scarafone sorsát, és teszi őket ellenfelekké, végleg.

Hirdetés