vöri P értékelése


>!
vöri P
Szergej Kuznyecov: Pillangóbőr

„Pillangóbőr az új szürke.” – ez is az a típusú reklámfogás, amiért kifejezetten kár. Ugyan nem olvastam az árnyalat-trilógiát, sem az egyre szaporodó kistestvéreit, de az értékelések alapján azok inkább rózsaszínűnek tűnnek, ez meg legalább tényleg szürke (és nem mellesleg 6 évvel korábban íródott). A fülszöveg is sántít egy kicsit, félrevezető…
    Hogy mi az amit ténylegesen kap az olvasó? Nincs pergő cselekmény, nincsenek fülledten erotikus jelenetek minden második oldalon, csak a négy szereplő vívódása, gondolatai, ahogyan a mindennapos, és a – nos hát – jóval kevésbé mindennapos problémáikkal, vagy éppen boldogságukkal küzdenek. Természetesen a végkifejlet tartogat némi akciót, de ott sem maga a cselekmény áll a középpontban, hanem a hozzá vezető (lelki?) folyamatok.
    Egyszerre zavaró és érdekes, ahogy az elbeszélésmódban ugrál az E/1-E/2(!)-E/3 között. Nem egyszerű belelátni ezekbe a fejekbe, akkor sem, mikor konkrétan bevonja az olvasót (E/2) – legfeljebb meg lehet próbálni megérteni, de átérezni szerintem nem nagyon. A stílus egyébként egészen jó – pár oldal volt az elején itt-ott, ahol azt éreztem, hogy azért ez gyengécske, amúgy meg viszonylag sok, már-már zseniális megvillanás akad benne – az a fajta, amikor olyan ferde-féloldalas, keserű mosolyra húzod a szád.
    Sok téma felmerül a BDSM-en, erőszakon, a sorozatgyilkossá válás folyamatának megfejthetetlennek tűnő kérdésein kívül is – egy kevés az orosz „mindennapokról” a főszereplők ismerősei-rokonai kapcsán, az online újságírásról, házaséletről, abortuszról stb. – tömve utalásokkal, amikhez szerencsére a sok lábjegyzet is segítséget nyújt. Tetszett, hogy az alapkérdéseket is viszonylag sok nézőpontból vizsgálja.
    Nincs a regénynek csúcspontja, ahol az ember megkövülne, azt hiszem leginkább azért, mert a borzalmakat olyan természetességgel írja le (gondolok itt akár a sorozatgyilkos, vagy a BDSM-fan Xénia szemszögére), hogy talán hirtelen fel sem fogod mi az, amit épp olvastál – pedig bőven eléggé brutális és erősen korhatáros.
A cím pedig remek, nagyon jól passzol a tartalomhoz.

Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam, és túladni sem akarok a könyvön, talán egyszer még újra is olvasom majd.

6 hozzászólás

Szergej Kuznyecov: Pillangóbőr

Szergej Kuznyecov: Pillangóbőr

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Napjaink legzseniálisabb orosz írója” – Arturo Pérez-Reverte
Veszélyes, perverz, sokkolóan orosz.

Xenia egy kicsi, de befolyásos online újság szerkesztője. Hogy lenyűgözze főnökét és beindítsa a karrierjét, kockázatos lépésre szánja el magát: nyomába ered a Moszkvát rettegésben tartó kéjgyilkosnak.
Egy gondosan megtervezett weboldal segítségével akarja csapdába csalni az ismeretlen tettest. A site rövid idő alatt meglepően népszerűvé válik, és meghozza a várva várt elismerést Xénia számára. Csakhogy a lányt hamarosan teljesen rabul ejti a virtuális valóság, ahol kielégítheti a legvadabb perverzióit is. Hamarosan szembe kell néznie legsötétebb titkával: valójában azért érdekli ennyire az ügy, mert ellenállhatatlanul vonzza a gyilkosságokban megnyilvánuló kegyetlen szexualitás. Egyre inkább az ismeretlen tettes megszállottjává válik, amitől veszélybe kerül a törékeny egyensúly élete két része között. Mindeközben a gyilkos érdeklődése is felébred a lány iránt.
A fiatal orosz író sokkoló thrillere hazájában kultuszt teremtett. Kendőzetlenül bemutatja, hogy az online világ szabadsága a legelvetemültebb aberrációknak is teret enged

Hirdetés