fiszi értékelése


>!
fiszi
Horváth György: Ólompegazus

Bevallom, félve vettem a kezembe a könyvet, az utóbbi időben nem voltak jó tapasztalataim a magyar fantasy-val. Az se sokat segített, amikor megláttam, hogy ez egy sorozat első kötete (de legalább az első, nem a sokadik).
Kellemesen csalódtam. Nagyon ötletes és fordulatos regény volt ez, és az író rendkívül ügyesen kezelte a nem-lineáris cselekményt. A nyelvezete és a stílusa is kiváló, néha a párbeszédek kissé élethűtlenek, de aránylag ritkán. A magyar elnevezések sem hangzanak sután, a környezet is hihető, és jó felismerni az ismerős helyeket. Ígéretes első rész.

Szerk.: Másodszorra már nem tetszett annyira, mint elsőre, kicsit káoszos néhol, hogy mi miért történik, és ki kicsoda, honnan jön a mágia stb. És Simon monológja a felgyorsult világról kissé sok volt…


Horváth György: Ólompegazus

Horváth György: Ólompegazus

Utas Andrásnak csak a szerelem és a barátság fontos igazán, így aztán hiába szajkózzák ismerősei, hogy többre vihetné, ő mégis éttermi futárként tengeti életét. Ám egy napon felbolydul körülötte minden: autóját ripityára töri egy sofőr nélkül csatangoló kamion, majd nem sokkal ezután legjobb barátja is eltűnik. András először nem is feltételezi, hogy összefüggés lehet a két eset között, aztán lassanként rá kell döbbennie, ki indította be öntudatlanul a valószerűtlen események láncolatát. Miközben régi cimboráját keresi, és egyre furcsább karakterekbe botlik, mindinkább szétmorzsolódik körülötte az eddig ismertnek gondolt világ, míg végül kiderül, hogy senki sem az, akinek eddig hitte, leginkább szerelme és barátja nem. Hamarosan ókori mítoszok héroszaként indul egy római kori dárdával és egy papírnehezékkel olyan harcba, amihez se kedve, se hite nincs.

Az „Ólompegazus” a Zenit sorozat első köteteként csupán röpke pillantást enged a kulisszák mögé, de ennyi talán elegendő, hogy ráébredjünk, a világ sokkal titokzatosabb és színesebb hely annál, mint amennyit a szürke hétköznapok látni engednek belőle.

Hirdetés