!

zsidóság fogalom

Márai Sándor: Szabadulás
Szabó Magda: Freskó
E. L. Doctorow: Ragtime
Jonathan Safran Foer: Minden vilángol
Esterházy Péter: Javított kiadás
Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik
Kertész Imre: Gályanapló
Mezei András: Szerencsés Dániel
Anne Frank: Anne Frank naplója
Szabó Magda: Katalin utca
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke
Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame
H. G. Wells: Amikor az üstökös eljön
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Émile Ajar: Előttem az élet
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember
Philip K. Dick: Időugrás a Marson
Garaczi László: Pompásan buszozunk!
Georg Klein: Szilárd Leó tízparancsolata
Vercors: A tenger csendje
William Somerset Maugham: Catalina
Ludwig Wittgenstein: Észrevételek
Kőrösi Zoltán: Szerelmes évek
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Primo Levi: Ember ez? / Fegyvernyugvás
Krúdy Gyula: Királyregények
Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után
Desmond Morris: A csupasz nő
Luther Márton: Asztali beszélgetések
Ungvári Tamás: A feledés enciklopédiája
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Bojtár Endre (szerk.): Esterházy Péter – Kertész Imre – Nádas Péter: Kalauz
Goldziher Ignác: Napló
Stephen King: It
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Ormos Mária: Hitler
William Blake: William Blake versei
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Dan Simmons: Hyperion
Max Brooks: World War Z – Zombiháború
Gergely Ágnes: A tolmács
Alexandriai Philón: Mózes élete
Herta Müller: Szívjószág
Umberto Eco: Ellenséget alkotni
Kalmár Tibor: Kulisszatitkok
Kertész Imre: A holocaust mint kultúra
Janusz L. Wiśniewski: Intim relativitáselmélet
Kevin Hearne: Hounded – Üldöztetve
Paul Auster – J. M. Coetzee: Itt és most
David Benioff: Tolvajok tele
Szántó T. Gábor: Kafka macskái
Émile Ajar: Salamon király szorong
Gustav Meyrink: A zöldarcú kísértet
Leon Leyson: A lehetetlen valóra vált
Simon Winder: Danubia
Cassandra Clare – Robin Wasserman: Az elveszett Herondale
Gyarmati Béla: A pap fia
Dan Simmons: Ílion
A szembenállástól a közösségig
Slavoj Žižek: Zűr a Paradicsomban
Sacha Batthyány: És nekem mi közöm ehhez?
Borisz Akunyin: Kémregény
Kemény István: Lúdbőr
Zoltán Gábor: Szomszéd

Idézetek

>!
n P

100 éves lenne – ha lenne. (…)
Ha majd újra több száz újsággal szolgál a több nyelven beszélő pincér, ha majd író, firkász, színész, mozis újra korlátlan kap hitelt, ha majd a magyar írónak automatikusan jár a 20 százalékos kedvezményes ár, ha majd nem zavarják az embert tízkor, éjfélkor kutyaként haza, ha majd nem csupán kéziratpapírral szolgál a cég, de konnektorral a masinához, nyomtatóval, faxszal és zsebitelefonnal is, és persze: ha majd a szerkesztőségek nem a végeken, határszéleken, Bécsi úton, angyalföldi volt laktanyákban székelnek majd, hanem a Belvárosban újra, ha majd lesz Belváros újra, ha majd újra Ady, Molnár vagy Zsolt Béla írják a vezércikkeket, ha majd az újságírók újságot írnak újra és kártyáznak aztán, nem seftelnek, píjármenedzselnek és rohannak a gyerekért, ha majd a körúton nem járnak autók, ha majd a tiszta járdán büszke polgárok serege hullámzik, és nem pitbullal korzózó maffiózók dagasztják ott a kutyaszart, ha majd megtiltják a gyerekagylúgozó tévéreklámokat, ha a tévé is megszűnik majd, és – mellesleg – ha majd föltámad hatszázezer zsidó, akkor lesznek kávéházak újra Budapesten.
Akkor lesz New York a New York.

101. oldal, New York

Kapcsolódó szócikkek: Ady Endre · New York Kávéház · zsidóság
2 hozzászólás
>!
Aurore 

MI, A ZSIDÓK
Zsidók mindazon dolgok, melyeket Isten szeret. Mivel a rózsa gyönyörű, feltételezhetjük, hogy Isten szereti. Következésképp a rózsa zsidó. Ugyanezen érveléssel a csillagok és bolygók is zsidók, minden gyermek zsidó, a szép „művészet” is zsidó (Shakespeare nem volt zsidó, de Hamlet igen), és a szex, amikor férj és feleség gyakorolja alkalmas pozitúrákban, akkor a szex is zsidó. Zsidó-e a Sixtus-kápolna? De mennyire.

295-6. oldal

1 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

Ez a Jézus senkinek se jó –
Elveti angol és zsidó.

Kapcsolódó szócikkek: angol · Jézus Krisztus · zsidóság
>!
Lunemorte MP

– Személy szerint én ki nem állhatom azokat az izraelieket, pedig állandóan üzletelnem kell velük. Természetellenes, ahogy azokban a barakkokban élnek, és folyton gyümölcsfákat próbálnak ültetni, tudod, narancsot meg citromot. Előnyben vannak mindenkivel szemben, mert Otthon is majdnem így éltek, a sivatagban, szinte források nélkül.
– Ez igaz – bólintott Otto, de azt meg kell hagyni, hogy nagyon iparkodnak. Lustának nem lehet őket mondani.
– Ráadásul hipokriták, ha élelemről van szó – mondta a magáét Steiner. – Nézd csak meg, hány doboz nem kóser húst vesznek tőlem. Egyik se tartja be a böjtöt.
– Ha nem tetszik, hogy füstölt osztrigát vesznek, ne adj el nekik.
– Az ő dolguk, nem az enyém – vont vállat Steiner.

Kapcsolódó szócikkek: Izrael · zsidóság
3 hozzászólás
>!
matraimelinda

Margit néni ezt is mondta: A zsidók vagy nagyon okosak, vagy nagyon buták. Az okosságnak és a butaságnak semmi köze a tudáshoz vagy a tudatlansághoz, tette hozzá. Van, aki sokat tud, de egyáltalán nem okos, mások keveset tudnak, mégse buták. A tudásnak és a butaságnak egyedül Istenhez van köze. Herr Feyerabend egész biztosan nagyon okos, viszont izzadságszaga van. Ennek már nincs köze Istenhez.

136. oldal

Kapcsolódó szócikkek: zsidóság
>!
Lunemorte MP

Miféle magyar-zsidó nyelven hebretyülsz itt nekem? Nem tudok én héberül. Ha zsivány vagyok is, zsidó nem. Különben sem lopok már, méltatlan lenne hozzám, csak gyilkolok. Gégemetszés, az igen; zsebmetszés, az nem.

Kapcsolódó szócikkek: magyar nyelv · zsidóság
Hirdetés
>!
Aurore

– Nézze, a Bűnbak nem csak az a személy, aki alkalomadtán fizet a többi helyett. Hanem főként sőt mindenekelőtt magyarázó elv, Malaussène úr.
[…]
– Ő a misztikus, ámde nyilvánvaló oka minden megmagyarázhatatlan eseménynek.
[…]
– Ezért mészárolták le a zsidókat a középkori nagy pestisek idején.
[…]
– Néhány kollégája szemében, Bűnbak voltánál fogva, maga a robbantgató, egész egyszerűen azért, mert szükségük van magyarázatra, ettől megnyugszanak.
[…]
– Bizonyítékok nem kellenek. Elég nekik a meggyőződés.

135. oldal - 21. fejezet (Ciceró, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: zsidóság
>!
Frank_Spielmann I

A zsidó szellemre jellemző, hogy jobban érti valaki más művét, mint az, aki létrehozta.

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: zsidóság
1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Modern – vagy posztmodern – világunkban ugyanis, így tűnik, a határok nem annyira etnikumok, nemzetek, felekezetek, mint inkább világfelfogások, világmagatartások között húzódnak, ráció és fanatizmus, türelem és hisztéria, kreativitás és pusztító uralomvágy között. Rasszistákkal, fasisztákkal, tartozzanak is bármely etnikumhoz, nemzethez vagy felekezethez, mindenképpen nehéz együtt élni. Azokat, akik ma ugyanazt a tüzet élesztgetnék, amelyben hatszázezer magyar zsidó lelte halálát, nem árt emlékeztetni rá, hogy ugyanezek a lángok – a háború és következményei – Magyarországot is csaknem elpusztították. Ha pedig az Európához való csatlakozásról beszélnek, úgyszintén nem árt tudni: Európa nemcsak közös piac és vámunió, de szellem és szellemiség is. És aki része kíván lenni e szellemnek, annak sok egyéb mellett a holocausttal való erkölcsi-egzisztenciális szembenézés tűzpróbáján is keresztül kell mennie.

Hosszú, sötét árnyék

Kapcsolódó szócikkek: kreativitás · Magyarország · rasszizmus · türelem · zsidóság
12 hozzászólás
>!
Aurore

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Az új Itália szelleme elleni valódi merénylet pontosan elbeszélő prózában megy végbe, ahol Italo Svevóval, a hétpróbás zsidóval és Alberto Moráviával, a kétszeresen hétpróbás zsidóval kezdve egy egész nyomorúságos háló szövődik, mely a társadalom iszapos fenekéről visszataszító figurákat hivatott felkotorni, olyan embereket, akik nem is „emberek”, hanem akarattalan, undorító és alacsonyrendű érzékiséggel átitatott, fizikai és erkölcsi érelemben egyaránt beteg bábok… S mindezen elbeszélők mesterei éppen ők, Proust Móric és Joyce Jakab nevű patologikus bolondok, akiknek nem hiába idegen, zsidó a nevük, hiszen zsidók ők a velejükig, és romlottak a hajuk tövéig…

277. oldal - Már csak az Ulysses hiányzott (Európa, 2011)

Umberto Eco: Ellenséget alkotni És más alkalmi írások

2 hozzászólás