!

zsidók, zsidóság fogalom

Márai Sándor: Szabadulás
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
Ken Follett: Kulcs a Manderley-házhoz
Szabó Magda: Freskó
Kertész Ákos: Makra
Rejtő Jenő (P. Howard): A pokol zsoldosai
E. L. Doctorow: Ragtime
Jonathan Safran Foer: Minden vilángol
Esterházy Péter: Javított kiadás
Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa
Kertész Imre: Gályanapló
Mezei András: Szerencsés Dániel
Anne Frank: Anne Frank naplója
Szabó Magda: Katalin utca
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke
Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame
H. G. Wells: Amikor az üstökös eljön
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Émile Ajar: Előttem az élet
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Leon Uris: Exodus
Herman Wouk: Zendülés a Caine hadihajón
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember
Nagy Lajos: Képtelen természetrajz
Daniel Katz: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba
Philip K. Dick: Az ember a Fellegvárban
Philip K. Dick: Időugrás a Marson
Karel Čapek: Harc a szalamandrákkal
Garaczi László: Pompásan buszozunk!
Walter Scott: Ivanhoe
Georg Klein: Szilárd Leó tízparancsolata
Vercors: A tenger csendje
Moldova György: Titkos záradék
Harry Harrison: A technicolor® időgép
William Somerset Maugham: Catalina
Ludwig Wittgenstein: Észrevételek
Władysław Szpilman: A zongorista
Magyar költők – 20. század I-III.
Noah Gordon: A Jeruzsálem-gyémánt
Lőrincz L. László: Rekviem a kacsalábért
Lion Feuchtwanger: A zsidó háború I-II.
Kőrösi Zoltán: Szerelmes évek
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Primo Levi: Ember ez? / Fegyvernyugvás
Szép Ernő: Lila ákác
Noah Gordon: A zaragozai orvos
Mihancsik Zsófia – Popper Péter: A tigris és a majom
David I. Kertzer: A pápák a zsidók ellen
Krúdy Gyula: Királyregények
Herman Wouk: Forrongó világ
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után
George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban
Elie Wiesel: Minden folyó a tengerbe siet
Sándor Iván: A vizsgálat iratai
Szergej Jeszenyin: Szergej Jeszenyin válogatott művei
Desmond Morris: A csupasz nő
Luther Márton: Asztali beszélgetések
Ungvári Tamás: A feledés enciklopédiája
Franz Kafka: Naplók, levelek
Anna Enquist: A titok
Forró Tamás – Havas Henrik: Ki tudja, merre…
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Püski Levente: A Horthy-korszak 1920–1941
Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!”
Arthur Conan Doyle: A pesti ezüstfokos
Bruck Edith: Tranzit
Bojtár Endre (szerk.): Esterházy Péter – Kertész Imre – Nádas Péter: Kalauz
Lina Haag: Egy marék por
Ilja Konsztantyinovszkij: Gyermekrablók
Tompa Andrea: A hóhér háza
Goldziher Ignác: Napló
Stephen King: It
Naomi Alderman: A rabbi meg a lánya
Moré Ákos (szerk.): A legjobb zsidó viccek
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Havas Henrik: Negyvenkilencesek
Ormos Mária: Hitler
Antoine de Saint-Exupéry: Levél egy túszhoz
William Blake: William Blake versei
Náray Antal: Náray Antal visszaemlékezése
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Dan Simmons: Hyperion
Pálfalvi Lajos (szerk.): Huszadik századi lengyel novellák
Konrád György: Zsidókról
Ágoston Vilmos: A kisajátított tér
Max Brooks: World War Z – Zombiháború
Gergely Ágnes: A tolmács
Alexandriai Philón: Mózes élete
Tömörkény István: Egyszerű emberek
Iszaak Babel: Napló, 1920
Kiss-Béry Miklós: II. Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János
Horváth László: Gyöngyöspata
Herta Müller: Szívjószág
Hans Hellmut Kirst: Farkasok
Umberto Eco: Ellenséget alkotni
Larry Gonick: A modern világ képregényes története 2. – A Bastille ostromától az iraki háborúig
Umberto Eco: A prágai temető
Fred Wander: A hetedik kútfő
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor
Kalmár Tibor: Kulisszatitkok
Pozsonyi Ádám: Még néhány ötlet a liberálisok pukkasztásához
Kertész Imre: A holocaust mint kultúra
Timothy Snyder: Véres övezet
Hugo Bettauer: Nagyváros zsidók nélkül
Pamela Druckerman: Nem harap a spenót
Janusz L. Wiśniewski: Intim relativitáselmélet
Kevin Hearne: Hounded – Üldöztetve
Borbély Szilárd: Nincstelenek
Paul Auster – J. M. Coetzee: Itt és most
David Benioff: Tolvajok tele
Vavyan Fable: Holt volt, holt nem volt…
Havas Ágnes: „Elmondom hát mindenkinek”
Szántó T. Gábor: Kafka macskái
Émile Ajar: Salamon király szorong
Ram Oren: Gertruda esküje
Jaume Cabré: Én vétkem
Moldova György: Zsidómentes övezet
Zak Ebrahim – Jeff Giles: A terrorista fia
Gustav Meyrink: A zöldarcú kísértet
Katya Petrovszkaja: Talán Eszter
Leon Leyson: A lehetetlen valóra vált
Gál Ferenc: Dogmatika
Simon Winder: Danubia
Cassandra Clare – Robin Wasserman: Az elveszett Herondale
Gyarmati Béla: A pap fia
Dan Simmons: Ílion
Helen Bryan: A háború jegyesei
Stephen King: Aki kapja, marja
A szembenállástól a közösségig
Cecil Roth (szerk.): Jewish Art
Timothy Snyder: Fekete Föld
Slavoj Žižek: Zűr a Paradicsomban
Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő
Győrffy Ákos: A hegyi füzet
Sacha Batthyány: És nekem mi közöm ehhez?
Borisz Akunyin: Kémregény
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!
Török Dalma (szerk.): A valóság valószínűtlen lett
Carmine Gallo: Storytelling
Kemény István: Lúdbőr
Monica Hesse: A kék kabátos lány
Rose Tremain: Gustav-szonáta
Wendy Holden: Túlélőnek születtünk
Vajda Mihály: Szög a zsákból
J. S. Carol: Gyilkos társas
Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma
Marceline Loridan-Ivens: És te nem jöttél vissza
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló
Zoltán Gábor: Szomszéd
Konrád György: Öreg erdő
Elie Wiesel: Sages and Dreamers
Soros Tivadar: Túlélni

Idézetek

>!
n P

100 éves lenne – ha lenne. (…)
Ha majd újra több száz újsággal szolgál a több nyelven beszélő pincér, ha majd író, firkász, színész, mozis újra korlátlan kap hitelt, ha majd a magyar írónak automatikusan jár a 20 százalékos kedvezményes ár, ha majd nem zavarják az embert tízkor, éjfélkor kutyaként haza, ha majd nem csupán kéziratpapírral szolgál a cég, de konnektorral a masinához, nyomtatóval, faxszal és zsebitelefonnal is, és persze: ha majd a szerkesztőségek nem a végeken, határszéleken, Bécsi úton, angyalföldi volt laktanyákban székelnek majd, hanem a Belvárosban újra, ha majd lesz Belváros újra, ha majd újra Ady, Molnár vagy Zsolt Béla írják a vezércikkeket, ha majd az újságírók újságot írnak újra és kártyáznak aztán, nem seftelnek, píjármenedzselnek és rohannak a gyerekért, ha majd a körúton nem járnak autók, ha majd a tiszta járdán büszke polgárok serege hullámzik, és nem pitbullal korzózó maffiózók dagasztják ott a kutyaszart, ha majd megtiltják a gyerekagylúgozó tévéreklámokat, ha a tévé is megszűnik majd, és – mellesleg – ha majd föltámad hatszázezer zsidó, akkor lesznek kávéházak újra Budapesten.
Akkor lesz New York a New York.

101. oldal, New York

Kapcsolódó szócikkek: Ady Endre · New York Kávéház · zsidók, zsidóság
2 hozzászólás
>!
Aurore

MI, A ZSIDÓK
Zsidók mindazon dolgok, melyeket Isten szeret. Mivel a rózsa gyönyörű, feltételezhetjük, hogy Isten szereti. Következésképp a rózsa zsidó. Ugyanezen érveléssel a csillagok és bolygók is zsidók, minden gyermek zsidó, a szép „művészet” is zsidó (Shakespeare nem volt zsidó, de Hamlet igen), és a szex, amikor férj és feleség gyakorolja alkalmas pozitúrákban, akkor a szex is zsidó. Zsidó-e a Sixtus-kápolna? De mennyire.

295-6. oldal

1 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

Ez a Jézus senkinek se jó –
Elveti angol és zsidó.

Kapcsolódó szócikkek: angol · Jézus Krisztus · zsidók, zsidóság
>!
Lunemorte MP

– Személy szerint én ki nem állhatom azokat az izraelieket, pedig állandóan üzletelnem kell velük. Természetellenes, ahogy azokban a barakkokban élnek, és folyton gyümölcsfákat próbálnak ültetni, tudod, narancsot meg citromot. Előnyben vannak mindenkivel szemben, mert Otthon is majdnem így éltek, a sivatagban, szinte források nélkül.
– Ez igaz – bólintott Otto, de azt meg kell hagyni, hogy nagyon iparkodnak. Lustának nem lehet őket mondani.
– Ráadásul hipokriták, ha élelemről van szó – mondta a magáét Steiner. – Nézd csak meg, hány doboz nem kóser húst vesznek tőlem. Egyik se tartja be a böjtöt.
– Ha nem tetszik, hogy füstölt osztrigát vesznek, ne adj el nekik.
– Az ő dolguk, nem az enyém – vont vállat Steiner.

Kapcsolódó szócikkek: Izrael · zsidók, zsidóság
3 hozzászólás
>!
matraimelinda

Margit néni ezt is mondta: A zsidók vagy nagyon okosak, vagy nagyon buták. Az okosságnak és a butaságnak semmi köze a tudáshoz vagy a tudatlansághoz, tette hozzá. Van, aki sokat tud, de egyáltalán nem okos, mások keveset tudnak, mégse buták. A tudásnak és a butaságnak egyedül Istenhez van köze. Herr Feyerabend egész biztosan nagyon okos, viszont izzadságszaga van. Ennek már nincs köze Istenhez.

136. oldal

Kapcsolódó szócikkek: zsidók, zsidóság
>!
Lunemorte MP

Miféle magyar-zsidó nyelven hebretyülsz itt nekem? Nem tudok én héberül. Ha zsivány vagyok is, zsidó nem. Különben sem lopok már, méltatlan lenne hozzám, csak gyilkolok. Gégemetszés, az igen; zsebmetszés, az nem.

Kapcsolódó szócikkek: magyar nyelv · zsidók, zsidóság
>!
Aurore

– Nézze, a Bűnbak nem csak az a személy, aki alkalomadtán fizet a többi helyett. Hanem főként sőt mindenekelőtt magyarázó elv, Malaussène úr.
[…]
– Ő a misztikus, ámde nyilvánvaló oka minden megmagyarázhatatlan eseménynek.
[…]
– Ezért mészárolták le a zsidókat a középkori nagy pestisek idején.
[…]
– Néhány kollégája szemében, Bűnbak voltánál fogva, maga a robbantgató, egész egyszerűen azért, mert szükségük van magyarázatra, ettől megnyugszanak.
[…]
– Bizonyítékok nem kellenek. Elég nekik a meggyőződés.

135. oldal - 21. fejezet (Ciceró, 1999)

Kapcsolódó szócikkek: zsidók, zsidóság
>!
Frank_Spielmann I

A zsidó szellemre jellemző, hogy jobban érti valaki más művét, mint az, aki létrehozta.

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: zsidók, zsidóság
1 hozzászólás
>!
Frank_Spielmann I

Modern – vagy posztmodern – világunkban ugyanis, így tűnik, a határok nem annyira etnikumok, nemzetek, felekezetek, mint inkább világfelfogások, világmagatartások között húzódnak, ráció és fanatizmus, türelem és hisztéria, kreativitás és pusztító uralomvágy között. Rasszistákkal, fasisztákkal, tartozzanak is bármely etnikumhoz, nemzethez vagy felekezethez, mindenképpen nehéz együtt élni. Azokat, akik ma ugyanazt a tüzet élesztgetnék, amelyben hatszázezer magyar zsidó lelte halálát, nem árt emlékeztetni rá, hogy ugyanezek a lángok – a háború és következményei – Magyarországot is csaknem elpusztították. Ha pedig az Európához való csatlakozásról beszélnek, úgyszintén nem árt tudni: Európa nemcsak közös piac és vámunió, de szellem és szellemiség is. És aki része kíván lenni e szellemnek, annak sok egyéb mellett a holocausttal való erkölcsi-egzisztenciális szembenézés tűzpróbáján is keresztül kell mennie.

Hosszú, sötét árnyék

12 hozzászólás
>!
Aurore

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Az új Itália szelleme elleni valódi merénylet pontosan elbeszélő prózában megy végbe, ahol Italo Svevóval, a hétpróbás zsidóval és Alberto Moráviával, a kétszeresen hétpróbás zsidóval kezdve egy egész nyomorúságos háló szövődik, mely a társadalom iszapos fenekéről visszataszító figurákat hivatott felkotorni, olyan embereket, akik nem is „emberek”, hanem akarattalan, undorító és alacsonyrendű érzékiséggel átitatott, fizikai és erkölcsi érelemben egyaránt beteg bábok… S mindezen elbeszélők mesterei éppen ők, Proust Móric és Joyce Jakab nevű patologikus bolondok, akiknek nem hiába idegen, zsidó a nevük, hiszen zsidók ők a velejükig, és romlottak a hajuk tövéig…

277. oldal - Már csak az Ulysses hiányzott (Európa, 2011)

Umberto Eco: Ellenséget alkotni És más alkalmi írások

Kapcsolódó szócikkek: Alberto Moravia · Marcel Proust · zsidók, zsidóság
2 hozzászólás