zsidók fogalom

Márai Sándor: Szabadulás
Spiró György: Fogság
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
Ken Follett: Kulcs a Manderley-házhoz
Kertész Imre: Sorstalanság
Kertész Imre: Felszámolás
Fahidi Éva: A Dolgok Lelke
Szabó Magda: Freskó
Angelika Schrobsdorff: Te nem vagy olyan, mint más anyák
Kertész Imre: K. dosszié
Jean Sasson: Ester gyermeke
Kertész Ákos: Makra
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Berkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn
Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért
Ivo Andrić: Híd a Drinán
Móricz Zsigmond: Naplójegyzetek, 1919
E. L. Doctorow: Ragtime
Philip Roth: Összeesküvés Amerika ellen
Salamon Pál: Ábrahám fiai
John Updike: Nyúlháj
Rich Cohen: Kemény zsidók
Ámosz Oz: Szeretetről, sötétségről
Christopher Moore: Biff evangéliuma
F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye
Jonathan Safran Foer: Minden vilángol
Esterházy Péter: Javított kiadás
Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik
Ildefonso Falcones: A tenger katedrálisa
Kertész Imre: Gályanapló
Stephen King: Tortúra
Eric-Emmanuel Schmitt: Ibrahim úr és a Korán virágai
Mezei András: Szerencsés Dániel
Anne Frank: Anne Frank naplója
Konrád György: Elutazás és hazatérés
Szabó Magda: Katalin utca
Eric-Emmanuel Schmitt: Noé gyermeke
Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame
Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek…”
H. G. Wells: Amikor az üstökös eljön
Biblia
Robert Merle: Mesterségem a halál
James Joyce: Ulysses
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!
Émile Ajar: Előttem az élet
Darvasi László: A könnymutatványosok legendája
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Leon Uris: Exodus
Art Spiegelman: A teljes Maus
Herman Wouk: Zendülés a Caine hadihajón
Palásti László: A bori halálút regénye
Bolesław Prus: A fáraó
Joseph Roth: Radetzky-induló
Sólem Áléchem: Tóbiás, a tejesember
Nagy Lajos: Képtelen természetrajz
Joachim Gnilka: Biblia és Korán
Daniel Katz: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba
Philip K. Dick: Az ember a Fellegvárban
Philip K. Dick: Időugrás a Marson
Karel Čapek: Harc a szalamandrákkal
Simone de Beauvoir: A második nem
Peter Z. Malkin – Harry Stein: Eichmann a markomban
Albert Camus: A lázadó ember
Garaczi László: Pompásan buszozunk!
Walter Scott: Ivanhoe
Száraz Miklós György: Lovak a ködben
Albert Einstein: Hogyan látom a világot?
Bródy Sándor: Az ezüst kecske
Kassák Lajos: Egy ember élete
Moldova György: A Szent Imre-induló
Moldova György: Az utolsó határ
Leon Uris: Miła 18
André Schwarz-Bart: Igazak ivadéka
Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Richard Pipes: A kommunizmus
Wiesław Kielar: A 290. számú auschwitzi fogoly
Georg Klein: Szilárd Leó tízparancsolata
Leonard Mlodinow: Eukleidész ablaka
Vercors: A tenger csendje
Márai Sándor: Napló 1943–1944
Moldova György: Titkos záradék
Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig
Harry Harrison: A technicolor® időgép
William Somerset Maugham: Catalina
Donna Tartt: A titkos történet
Ludwig Wittgenstein: Észrevételek
John D. Barrow: A semmi könyve
Ernest Renan: Jézus élete
Władysław Szpilman: A zongorista
Vermes Géza: A zsidó Jézus
Magyar költők – 20. század I–III.
Lilli Palmer: Dundi Lilli, jó kislány
Michael Moorcock: A fekete folyosó
Greg Iles: Fekete kereszt
Steve Berry: A borostyánszoba
Noah Gordon: A Jeruzsálem-gyémánt
Lőrincz L. László: Rekviem a kacsalábért
Lion Feuchtwanger: A zsidó háború I-II.
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében
Kőrösi Zoltán: Szerelmes évek
Szergej Dovlatov: Puskinland / Ezek vagyunk mi
Moldova György: A Szent Imre-induló / Elhúzódó szüzesség
Ámosz Oz: Hogyan gyógyítsuk a fanatikust
Joseph Goebbels: Napló
Bächer Iván: Nagypapa hűlt helye
Primo Levi: Ember ez? / Fegyvernyugvás
Moldova György: A harmadik majom
Kertész Imre: A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt
Richard Smoley: Tiltott hit
Szép Ernő: Lila ákác
Noah Gordon: A zaragozai orvos
Gobbi Hilda: Közben…
Iszaak Babel: Odesszában ezt így csinálták
Philip Roth: Anatómialecke
Terry Deary: Nyavalyás középkor
Somorjai Lajos: Megjártam a Don-kanyart
Heinrich Böll: Ádám, hol voltál?
Mihancsik Zsófia – Popper Péter: A tigris és a majom
Stefan Zweig: A tegnap világa
Ignotus: Emma asszony levelei
Bereményi Géza: 150 dalszöveg Cseh Tamás zenéjére
Pünkösti Árpád: Rákosi, Sztálin legjobb tanítványa
David I. Kertzer: A pápák a zsidók ellen
Szép Ernő: Emberszag
Krúdy Gyula: Királyregények
Popper Péter: Egy illúzió halála
Herman Wouk: Forrongó világ
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után
George Orwell: Csavargóként Párizsban, Londonban
Elie Wiesel: Minden folyó a tengerbe siet
Radványi B. Tibor (szerk.): Zsidóviccek
Sándor Iván: A vizsgálat iratai
Szergej Jeszenyin: Szergej Jeszenyin válogatott művei
Leon Uris: Mitla-szoros
Poór János (szerk.): A kora újkor története
Sigmund Freud: Mózes
Sam Harris: Tények és keresztények
Desmond Morris: A csupasz nő
Chava Pressburger: Bátyám naplója
Josephus Flavius: A zsidó háború
Carol Natsis – Meryl Potter (szerk.): Misztikus történetek gyűjteménye
Luther Márton: Asztali beszélgetések
Moldova György: Történelemóra
Krzysztof Varga: Turulpörkölt
Ungvári Tamás: A feledés enciklopédiája
Elif Şafak: Az isztambuli fattyú
Franz Kafka: Naplók, levelek
Berkesi András: Siratófal
Eckhard Roelcke: Találkozások Ligeti Györggyel
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Anna Enquist: A titok
Julian Szemjonov: A tavasz megszépíti Berlint
Louis Begley: Hazudni az életért
Forró Tamás – Havas Henrik: Ki tudja, merre…
Daniel Pennac: Foglalkozása: bűnbak
Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban
Gábor Emil (szerk.): Mai magyar elbeszélők
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
A Katolikus Egyház Katekizmusa
Püski Levente: A Horthy-korszak 1920–1941
Moldova György: Az utolsó töltény 10.
Varga Katalin (szerk.): „…az égre írj, ha minden összetört!”
Arthur Conan Doyle: A pesti ezüstfokos
Bruck Edith: Tranzit
Bojtár Endre (szerk.): Esterházy Péter – Kertész Imre – Nádas Péter: Kalauz
Lina Haag: Egy marék por
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
Moldova György: Az utolsó töltény 3.
Moldova György: Az utolsó töltény 9.
Ilja Konsztantyinovszkij: Gyermekrablók
Anne Frank – Dawid Rubinowicz: Anne Frank és Dawid Rubinowicz naplója
Tompa Andrea: A hóhér háza
Goldziher Ignác: Napló
Stephen King: It
John Lukacs: A történelmi Hitler
Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül
Vaszilij Groszman: Író a háborúban
Kőbányai János (szerk.): Izraeli szellem ma
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
Naomi Alderman: A rabbi meg a lánya
Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből
Simon Dubnov: A zsidóság története
Moré Ákos (szerk.): A legjobb zsidó viccek
Bernáth Zoltán: Horthy Miklós
Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom
Havas Henrik: Negyvenkilencesek
Ormos Mária: Hitler
Antoine de Saint-Exupéry: Levél egy túszhoz
Lénárd Sándor: Apám
Simone Elkeles: How to Ruin a Summer Vacation
Bary József: A tiszaeszlári bűnper
Spiró György: Tavaszi Tárlat
William Blake: William Blake versei
Bo Coolsaet – Laurens Keyzer: A szerelem ecsetje
Náray Antal: Náray Antal visszaemlékezése
Paul Johnson: A modern kor
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás
Dan Simmons: Hyperion
Pálfalvi Lajos (szerk.): Huszadik századi lengyel novellák
Konrád György: Zsidókról
Bárdos András: Vágó István – Kinyitom a számat!
Thomas Mann: Naplók 1.
Ágoston Vilmos: A kisajátított tér
Max Brooks: World War Z – Zombiháború
Ágoston Gábor – Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek
Paul Johnson: A kereszténység története
Gergely Ágnes: A tolmács
Alexandriai Philón: Mózes élete
György Péter: Apám helyett
Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I-III.
Tömörkény István: Egyszerű emberek
Iszaak Babel: Napló, 1920
Judith Magyar Isaacson: Köszönet az Életért
Kiss-Béry Miklós: II. Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János
Horváth László: Gyöngyöspata
Pavol Rankov: Szeptember elsején (vagy máskor)
Jack Holland: Nőgyűlölet
Herta Müller: Szívjószág
Glikl Hameln: Glikl Hameln emlékiratai
Hugo Claus: Belgium bánata
Kepes András: Tövispuszta
Hans Hellmut Kirst: Farkasok
Lugosi Lugo László: Zsidó Budapest / Jewish Budapest
Hermann Rauschning: Hitler bizalmasa voltam
Ljudmila Ulickaja: Imágó
Umberto Eco: Ellenséget alkotni
Larry Gonick: A modern világ képregényes története 2. – A Bastille ostromától az iraki háborúig
Fedezd fel az iszlámot!
Miguel de Unamuno: A kereszténység agóniája
Mónus Áron: Összeesküvés: a nietzschei birodalom
Henry Ford: A nemzetközi zsidó I-IV.
Izrael Samír: Rasszista állam?
Umberto Eco: A prágai temető
Martin Gilbert: Zsidó történelmi atlasz
Ady Endre: „Legyetek emlékezéssel hozzám”
Rebecca Skloot: Henrietta Lacks örök élete
Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt
Fred Wander: A hetedik kútfő
Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon I-II.
Yosef Hayim Yerushalmi: Záchor
Amos Oz: Scenes from Village Life
Spiró György: Magtár
Rubin Eszter: Barhesz
Váli Dezső: Zsidó temetők
Dugonics András: Cserei
Kalmár Tibor: Kulisszatitkok
Pozsonyi Ádám: Még néhány ötlet a liberálisok pukkasztásához
Kertész Imre: A holocaust mint kultúra
Timothy Snyder: Véres övezet
Kuczka Péter: Seregek ura
Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege
Nyíri János: Madárország
Hugo Bettauer: Nagyváros zsidók nélkül
Doncsev Toso: A kun hercegnő
Simon Sebag Montefiore: Az ifjú Sztálin
Pamela Druckerman: Nem harap a spenót
Gian Franco Svidercoschi: Levél egy zsidó barátomhoz
Janusz L. Wiśniewski: Intim relativitáselmélet
G. L. Thompson: Germánia
Amir Gutfreund: A mi holokausztunk
François Cavanna: A Szentírás
Kevin Hearne: Hounded – Üldöztetve
Borbély Szilárd: Nincstelenek
Kádár Gábor – Vági Zoltán: A végső döntés
Denis Avey – Rob Broomby: Szökés Auschwitzba
Adam Makos – Larry Alexander: Felettünk a csillagos ég
Paul Auster – J. M. Coetzee: Itt és most
Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom hatalmon
On Sai: Scar
Lucian Boia: Miért más Románia?
Asher Cohen: Soá
Sajó Sándor: Magyarnak lenni
Ligeti György: Ligeti György válogatott írásai
David Benioff: Tolvajok tele
Vavyan Fable: Holt volt, holt nem volt…
Anne Applebaum: Vasfüggöny
Havas Ágnes: „Elmondom hát mindenkinek”
Asztalos Miklós: Ez Magyarország!
Szántó T. Gábor: Kafka macskái
Horváth László Imre: Lett este és lett reggel
Feldmár András: Életunalom, élettér, életkedv
Émile Ajar: Salamon király szorong
Ram Oren: Gertruda esküje
Jaume Cabré: Én vétkem
Sid Jacobson: Anne Frank
Moldova György: Zsidómentes övezet
Szántó István: Isten szabadságra ment
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
Katus László: Európa története a középkorban
Richard J. Evans: A Harmadik Birodalom háborúban
Zak Ebrahim – Jeff Giles: A terrorista fia
Gustav Meyrink: A zöldarcú kísértet
Vincze János Farkas: A jászladányi zsidó temető
Katya Petrovszkaja: Talán Eszter
Leon Leyson: A lehetetlen valóra vált
Shlomo Avineri: Herzl
Gál Ferenc: Dogmatika
Simon Winder: Danubia
Wendy Lower: Hitler fúriái
Cassandra Clare – Robin Wasserman: Az elveszett Herondale
Gyarmati Béla: A pap fia
Dan Simmons: Ílion
Helen Bryan: A háború jegyesei
Nádor Éva (szerk.): Csillagos házak
Demcsák Zsuzsa – Bali Sándor: Példa-képek
Horváth Árpád: Csillagnézők
Stephen King: Aki kapja, marja
Edward Rutherfurd: Párizs
Szvetlana Alekszijevics: Elhordott múltjaink
Deák István: Európa próbatétele
A szembenállástól a közösségig
Cecil Roth (szerk.): Jewish Art
Timothy Snyder: Fekete Föld
Pásztor Cecília (szerk.): Salgótarjáni zsidótörténet
Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban
Surányi Miklós: Bethlen
Slavoj Žižek: Zűr a Paradicsomban
Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő
Győrffy Ákos: A hegyi füzet
Sacha Batthyány: És nekem mi közöm ehhez?
Borisz Akunyin: Kémregény
Jonathan Safran Foer: Here I Am
Ruta Sepetys: Tengerbe veszett könnyek
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!
Török Dalma (szerk.): A valóság valószínűtlen lett
Carmine Gallo: Storytelling
Márton László: Hamis tanú
Marina Lewycka: Ragadunk
Edward Rutherfurd: New York
Daniel James Brown: Egy csónakban
Arany Anett – N. Rózsa Erzsébet – Szalai Máté: Az Iszlám Állam Kalifátusa
Nádas Péter: Világló részletek
David Irving: Göbbels
Jon Wiederhorn – Scott Ian: A gitáros faszi az Anthraxből
Rudolf Höss: Auschwitz parancsnoka voltam
Ámosz Oz – Fania Oz-Salzberger: Zsidók és szavak
Kemény István: Lúdbőr
Monica Hesse: A kék kabátos lány
Zsidó vicc-cseppek
Kiss Álmos Péter – Besenyő János – Resperger István: Szomália
Csabai László: Szindbád, a forradalmár
Rose Tremain: Gustav-szonáta
Wendy Holden: Túlélőnek születtünk
Edith Eva Eger: A döntés
Vajda Mihály: Szög a zsákból
Náray Tamás: Zarah
J. S. Carol: Gyilkos társas
Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma
Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld
Marceline Loridan-Ivens: És te nem jöttél vissza
Krekó Péter: Tömegparanoia
Douglas Murray: Európa furcsa halála
Bauer Barbara: Az élet hangja
Heather Morris: Az auschwitzi tetováló
Udo Ulfkotte – Stefan Schubert: Határtalan bűnözés
Zoltán Gábor: Szomszéd
Tom Nealon: Forradalmak az ebédlőasztalon
Naomi Alderman: Engedetlenség
Sarah Perry: Melmoth
Ralph Brewster: Hontalanul Budapesten
Konrád György: Öreg erdő
Elie Wiesel: Sages and Dreamers
Jeremy Dronfield: A fiú, aki követte az apját Auschwitzba
Soros Tivadar: Túlélni
Thomas Sandkühler: Adolf H.
Nick Page: A kereszténység majdnem tévedhetetlen története
Závada Pál: Hajó a ködben
Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány
Georgia Hunter: A szabadság illata
Richard Freiherr von Rosen: Páncélostiszt
Finy Petra: Marlenka
Pascal Bruckner: Képzelt rasszizmus
Emmanuelle Pirotte: Ma még élünk
Thilo Sarrazin: Ellenséges hatalomátvétel
Simon Stranger: Fény és sötétség lexikona
Ungváry Krisztián: Horthy Miklós
Peter Schäfer: The History of the Jews in the Greco-Roman World
Tobias Jones: Ultra
Malka Adler: Testvérek Auschwitzban
Moldova György: Az Úr jó vitéze 2.
Arthur Brand: Hitler lovai
Marianna D. Birnbaum: Apu
Dávid Sándor – Dobor Dezső: Keleti 100
Hargittai István: Jeremiás nyomában
Simon Sebag Montefiore: Vöröslő ég a Don felett
Christian Alt – Christian Schiffer: Angela Merkel Hitler lánya
Annie Ernaux: Évek
Lily Ebert – Dov Forman: Lily fogadalma
Steve Berry: A Kaiser hálója
Pascal Bruckner: Csaknem tökéletes bűnös
Moldova György: Két szerelem I.
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: A jövő az, ami lenni szokott
Simon Sebag Montefiore: Éjszaka Moszkvában
Steve Berry: Az Omega-faktor
Moldova György: Ha elhagysz, veled mehetek?
Magdalena Grzebałkowska: 1945
Vida Gábor: Senkiháza
Kristin Harmel: Elveszett nevek könyve
Sándor Iván: Tiltott terület
Lionel Casson: Libraries in the Ancient World

Idézetek

Kuszma>!

„Önök az elmúlt harminc évben a Siratófalnál állandóan a zsidók és arabok közti békéért imádkoztak – jegyezte meg a BBC egyik riportere. – Milyen érzés ez?” "Mintha a falnak beszélnénk" – válaszolta a jeruzsálemi rabbi.

278. oldal, Utószó

Kapcsolódó szócikkek: arabok · Siratófal · zsidók
6 hozzászólás
n P>!

Én a zsidóság kérdését másképpen fogom fel. Számomra ez se nem vér, se nem hitvallás, de még csak nem is kultúra kérdése. Hanem sorsé. A zsidó sors az, ami valakit zsidóvá tesz. Egyszerűbben: zsidó az, akit mások lezsidóznak.

5. oldal, Egy zsidó könyv

Kapcsolódó szócikkek: sors · zsidók · zsidózó
4 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Én zsidó vagyok? Hogyhogy zsidó vagyok? Mi az? Sárga vagyok én vagy zöld vagy kék vagy milyen? Éppen olyan testszín vagyok, mint a magyarok. Kinek az ideája volt, hogy én itt zsidó legyek? Nekem bizony isten eszem ágába se volt, hogy zsidó leszek majd, ha megszületek. Itt várt a világon ez a buta meglepetés, mikor itt kiszálltam. Nekem itt zsidónak kell lenni. Miért?

Kapcsolódó szócikkek: zsidók
1 hozzászólás
Kuszma>!

Felfogásom szerint Hitler elhatározása kezdettől fogva az volt, hogy a zsidókat el kell távolítani a bolygónkról. Az szinte érdektelen volt, hogy ezt lemészárlásukkal lehet elérni, vagy úgy, hogy valamilyen zord, lakhatatlan vidékre telepítik őket. Ami hátborzongató, az nem valami ördögi terv, amelyet betű szerint követtek; ilyesmiről szó sem volt. A hátborzongató az a világnézet, amely embereket olyan természetfölötti kollektívaként ír le, amelynek felszámolása etikus tettnek minősül, eltávolításuk módja pedig morálisan indifferens.

250. oldal, Németek, lengyelek, szovjetek, zsidók

Timothy Snyder: Fekete Föld A holokauszt: múlt és fenyegető jövő

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · holokauszt · zsidók
2 hozzászólás
Kuszma>!

A magyar antiszemiták körében gyökeret vert az a teljesen hamis koncepció, hogy a zsidóság és a liberalizmus azonos. Hasamat fogom a nevetéstől. A zsidó tradíciókban a liberalizmus nagyon kis szerepet játszott. Hol voltak a zsidók erőteljesen reprezentálva? Vagy a baloldalon – a szociáldemokratáknál és még többen a kommunistáknál –, vagy a konzervatív oldalon. A jelentős zsidó politikusok, gondolkodók nagy része konzervatív és magyar nacionalista volt. A zsidó liberális ritka, mint a fehér holló. Magyarországon a magyarok voltak a liberálisok. Az egész XIX. századi liberalizmus tősgyökeres magyar liberalizmus Széchenyitől mind a két Eötvösig: Józsefig és Károlyig. A liberalizmust a zsidósággal azonosítani, ebben elmebetegséget, számomra igazán hízelgő elmebetegséget látok, mert nagyon szeretném, ha a zsidó tradíciónak köze lenne a liberalizmushoz – de szomorú szívvel megállapítom, hogy nincsen.

444. oldal

Kapcsolódó szócikkek: liberalizmus · zsidók
1 hozzászólás
fióka P>!

Az asztalon van egy újság, a pápa azt mondta, hogy azért nem lehetnek a nők papok, mert Jézus az apostolokat csak férfiak közül választotta. Azt is lehetne mondani, hogy csak zsidók közül választotta, tehát a katolikus papok csak zsidók lehetnének.

200. oldal, Párbeszéd az Úrral

Kapcsolódó szócikkek: Jézus Krisztus · katolikus · nők · zsidók
1 hozzászólás
Csabi >!

Makra fekete volt, vadul és tolakodóan fekete, sűrű, erős szálú haja, sötétkreol bőre miatt kisebb korában cigánynak csúfolták a pajtásai, amit a különben békés természetű szelíd gyerek dühkitörésekkel, sőt sírógörccsel fogadott, s minden áldozatra hajlandó lett volna, hogy elnyerje a szerencsés átlagos külsejű fiúk kegyeit, noha tudta, hogy semmi köze a cigányokhoz: anyai nagyapja Zsernica Milán crnagorác, azaz montenegrói születésű volt, aki a közös K. u. K. hadsereg katonájaként került Pestre, majd Lőrincen ragadt, s ő, a legidősebb fiúunoka, Zsernica nagyapára hasonlított, de ezzel sem védekezhetett, mert bár a cigányt lenézték és gúnyolták, mégis valahogy a hazai faunához tartozott, akár a megszokott bolha a szalmazsákban, senki sem érezte idegennek; a montenegrói Milán Zsernica unokáját azonban (ha származását meggondolatlanul hangoztatná), az idegennek kijáró tartózkodás venné körül, s ettől Makra jobban irtózott, mint a leplezetlen megvetéstől. Ez az állapot később, a zsidózások idején rosszabbodott; feltűnő, tehát idegenszerű külseje miatt attól tartott Makra, hogy egyszer még zsidónak nézi valaki, s félt, hogy nem volna képes védekezni ellene, mert előfordult már, hogy hazug váddal szemben nem tudta megvédeni magát (egyszer lopással vádolták, s tudta, hogy a tanító vallatás közben az arcát figyeli, hazudik-e; Makra ártatlan volt, de attól a tudattól, hogy gyanúsítják, és az arckifejezésétől függ, hisznek‑e neki, elvörösödött, szemét lesütötte, és dadogni kezdett), hiába mondaná, hogy nem vagyok zsidó, a szeme közé röhögnének, hazudsz, mondanák, zsidó vagy és kész, s ezért, ha társai zsidóztak, nem mert kedve szerint hallgatni sem, s mértéktartóan bár (nehogy a hangoskodás keverje gyanúba), velük zsidózott maga is.

Kapcsolódó szócikkek: cigány · rasszizmus · zsidók · zsidózó
2 hozzászólás
Kuszma>!

Mert mi, zsidók, a töprenkedés és szőrszálhasogatás mesterei vagyunk. Gondolj csak a Talmudra! Azért nem tudunk természetes kontaktust teremteni a tehénnel vagy a nővel. Nem tudjuk ugyanolyan nyugodtan szemlélni a tehenet, mint ahogyan ő bennünket szemlél, mert nekünk rögtön az jut eszünkbe, hogy mit mondott Rabbi Akiba a tehénről, és hogy egy másik, későbbi rabbi Berdicsevből miképp értelmezte Akibának a tehénnel és a tehénnek és istennek viszonyával kapcsolatos gondolatait. Kicsit hasonlóképpen vagyunk a nőkkel is.

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Talmud · zsidók
5 hozzászólás
giggs85>!

Rátaláltam Horthy Miklós Adolf Hitlerhez írott egyik levelére
Excellenciás uram!
…annak idején én voltam az első, aki szót emeltem a zsidók destruktív magatartása ellen, és azóta megfelelő intézkedéseket tettem befolyásuk visszaszorítására. […] A zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, ezt végre is fogjuk hajtani.
1943. május 7.

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · Horthy Miklós · zsidók
8 hozzászólás
Kkatja>!

Énszerintem ha van valami jó, amit a tömegmészárlás meghagyott a zsidóknak, az a humoruk. Mint filmbolond bízvást kijelenthetem, hogy a mozi sokat vesztett volna, ha a zsidóknak nem muszáj szemberöhögni az életet.

66. oldal

Kapcsolódó szócikkek: humor · zsidók