Zsákos Frodó személy
Zsákos Frodó (Lord of the Rings filmek – Elijah Wood)
Elijah Wood – http://www.imdb.com/name/nm0000704/
Zsákos Frodó (Frodo Baggins) egy hobbit, J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című művének egyik főszereplője. Frodó unokaöccse és nevelt (gyám-)fia Zsákos Bilbónak, aki az előzményregény, a A Hobbit főszereplője. Frodó és Bilbó belekeverednek Középfölde (vagyis a halandók világának) sorsát eldöntő óriási háborúba, amelyben meghatározó szerepe van az Egy Gyűrű nevű varázsgyűrűnek
Idézetek
– Várj csak, uram! – kiáltotta Samu, akinek jó ötletet adott a tűzifa emlegetése. – Tűzzel talán el lehetne érni valamit!
– El – bólintott Frodó savanyú képpel. – Azt, hogy elevenen megsütjük Pippint.
– Talán egy kicsivel is árthatunk ennek a fának, vagy legalább ráijesztünk – mondta Samu vadul. – Ha nem engedi el őket, leszámolok vele, még akkor is, ha a fogammal a kell szétrágnom.
A Gyűrű Szövetsége I - 6. fejezet
– A törp-kapuk nem úgy készültek, hogy csukva is láthatók legyenek – mondta Gimli. – Láthatatlanok, s még a készítőik se találják meg vagy nyitják ki őket, ha a titkuk feledésbe merült.
– De ez az ajtó nem úgy készült, hogy csak a törpök tudjanak róla – mondta Gandalf. Hirtelen megélénkült, és hátrafordult. – Hacsak minden meg nem változott, a szem, amely tudja, mit keres, föl kell hogy fedezze a jeleket.
Odament a falhoz. A fák árnyéka közt kétszer-háromszor végigsimogatta a sima sziklafelületet, s valamit dünnyögött. Aztán hátralépett.
– Nézzétek! – mondta. – Láttok valamit?
A holdfény megvilágította a szürke sziklát. Majd ott, ahol a mágus keze érte, lassan-lassan halvány vonalak bukkantak fel, mint a követ áttörő ezüstös erek. Kezdetben vékonyak, akár a pókháló fonala, csak akkor láthatók, ha megcsillantak a hold fényében, de fokozatosan kibontakoztak, megvastagodtak, míg már a rajzukat is sejteni lehetett. Fent, ameddig Gandalf keze elért, összeszőtt tünde-betűk íve, alatta, bár a vonalak itt-ott megkoptak és elmosódtak, üllő és kalapács körvonala, fölötte hét csillaggal díszített korona. Ezek alatt két fa, ágaik megannyi újhold. S az ajtó közepén, minden másnál láthatóbban, sugárzó csillag.
– Ezek Durin jelvényei! – kiáltotta Gimli.
– S ez itt a nemestündék fája! – mondta Legolas.
– Az meg ott Feanor házának címere – tette hozzá Gandalf. – Ithildínből kikalapálva, amely csak a csillagok és a hold fényét veri vissza, s alszik, míg egyvalaki keze el nem éri, aki
ismeri a rég elfeledett középföldi nyelv szavait. Régesrég hallottam őket utoljára, s nagyon kellett gondolkoznom, amíg sikerült újra fölidéznem.
– A felirat mit mond? – kérdezte Frodó, s megpróbálta kibetűzni az ív szövegét. – Azt hiszem, ismerem a tünde-írást, de ezt itt nem tudom elolvasni.
– A szavak Középfölde nyugati részének tünde-nyelvén
íródtak az óidőkben – mondta Gandalf. – De számunkra semmi fontosat nem mondanak. A jelentésük: Moria urának Durinnak kapuja. Mondd, jó barát, és lépj be. S alattuk kisbetűvel, halványan: Én, Narvi, készítettem. A jelek a magyalföldi Celebrimbor műve.
-Én már a levél előtt is gondoltam, hogy a barátunk vagy – mondta –, azazhogy szerettelek volna a barátomnak tudni. Ma este többször is rám ijesztettél, de egyszer sem úgy, mint az Ellenség szolgái ijesztgetik az embert… nem ismerem őket, de el tudom képzelni. Azt hiszem, az Ellenség kémeinek… hogy is mondjam csak… szebb lenne az arcuk, de kellemetlenebb a szaguk.
-Értem -nevetett Vándor. – Nekem viszont csúf az arcom, de bizalomgerjesztő.
218
Hicks úgy vélte, számíthatott rá, hogy a nő képes átvészelni ezt az egészet idegösszeomlás nélkül. Bár azt álmában sem képzelte soha, hogy egyszer egy „Mandala” nevű nővel fog együtt dolgozni. Ha nem tévedett a korát illetően, Jackson szülei talán a hippikultúra legutóbbi fellobbanása idején élhettek. Nem kizárt, hogy volt olyan testvére vagy unokatestvére, akit Frodónak vagy Csillagéneknek neveztek el.
272. oldal
– […] A régiek annyiszor megénekelt dicső tettei, Frodó uram, mint mondani szoktam, kalandok. Valamikor azt hittem, hogy azok a csudálatos régiek azért indultak útnak és keresték az ilyet, vágytak rá, mert nyugtalanok voltak, az élet meg egy kicsit unalmas, tehát, hogy úgy mondjam, virtusból. De a regékből végül is nem derül ki, legalábbis azokból, amelyek megragadnak az ember eszében. Hanem hogy hőseik úgy csöppentek bele… ahogy mondtad, arra vezetett az útjuk. De gondolom, mindig lett volna alkalmuk, hogy visszaforduljanak, mint ahogy nekünk is volt, csakhogy ők nem fordultak vissza. S ha visszafordultak volna, akkor nem tudnánk róluk, mert elfelejtették volna őket. Mi csak azokról tudunk, akik tovább mentek… és ne feledd, néha nem jó a rege vége; legalábbis azoknak nem mindig, akik benne vannak. Jó az, ha hazajöttek, rendben találták a dolgokat, bár egy és más megváltozott… mint ahogy az öreg Bilbó úr járt. De nem ezek a legjobb történetek, mármint hogy hallgatni nem. Belecsöppenni mégis ezekbe a legjobb. Csak tudnám, mi milyenbe keveredtünk.
1053. - 1054. oldal
Hallod-e, Samu – mondta –, ha téged hallgatlak, majdnem olyan jól mulatok, mintha a regét már írásban olvasnám. De te kihagytad a legfontosabb szereplők egyikét: Csavardi Samut, a rettenthetetlent. – Mesélj még Samuról, apu! Miért nincs a mesében több arról, hogy ő mit mondott? Pedig ezt szeretem a legjobban, azon lehet a legnagyobbat nevetni. És Frodó, ugye, nem jutott volna messzire Samu nélkül? Nem, apu?
428. oldal
At the moment I will only say that I was held captive.'
'You?' cried Frodo.
'Yes, I, Gandalf the Grey,' said the wizard solemnly. 'There are many powers in the world, for good or for evil. Some are greater than I am. Against some I have not yet been measured. But my time is coming. The Morgul-lord and his Black Riders have come forth. War is preparing!'
Book Two - Chapter 1 Many meetings
