Zilahy Lajos személy

Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Moldova György: A Szent Imre-induló / Elhúzódó szüzesség
Gergely Jenő: Gömbös Gyula
Kutasi Kovács Lajos: Összefirkált térkép
Lackó Miklós: Válságok-választások
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság
Marianna D. Birnbaum: Apu
Beszédes István – Molnár Tibor (szerk.): Fejezetek a titói Jugoszlávia korai korszakából

Idézetek

latinta P>!

Anyun meglátszott, hogy külföldön volt intézetben. Nem volt valami kisvárosi csirke: mindenről lehetett vele beszélgetni, sokat olvasott, főleg németül, de még franciául is, mert Wiesbaden akkor francia megszállás alatt volt. Ha hiszed, ha nem, akkoriban én is sokat olvastam. Könyveket vettem neki ajándékba, mást nem fogadhatott el, emlékszem, Romain Rolland-t, Rabindranáth Tagorét, Anatole France-tól A pingvinek szigetét: csupa olyasmit, amit Komáromban nem sokan olvastak. És én is elolvastam őket. Később már csak az üzlet maradt, de azért mindig vásároltunk könyveket. Emlékezhetsz, nagy könyvszekrényünk volt a pesti lakásban, és nemcsak Zilahyt olvastunk, hanem Solohov Csendes Donját is megvettük, még a háború alatt, nem akkor, amikor már nagy divat lett. Te már nyolcéves korodban szedted ki a könyvszekrényből, és faltad a felnőttkönyveket, és ahogy egyre rosszabbra fordultak a dolgok, annál kevésbé figyeltük, hogy mit olvasol, csak csendben legyél. Amikor azután egyszer az óvóhelyen, ’43-ban lehetett, az egyik lakótárs azt kérdezte, hogy miért olvassa ez a gyerek Földi Mihálytól A házaspárt, akkor nem tudtuk, hogy mit mondjunk. Azután az is kiderült, hogy a németet Krafft-Ebing Psychopathia sexualisán gyakoroltad, de az már ’46-ban volt.

68-69. oldal (Magvető, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: Komárom · Pest · Rabindranath Tagore · Romain Rolland · Wiesbaden · Zilahy Lajos
Jesper_Olsen >!

Már nem is vettem észre, hogy a könyvesboltok kirakatából eltűntek Hunyadi Sándor novellái, Márai okos polgárai, Zilahy fatornyai, Szerb Antal toszkán tájakra és londoni könyvtárakba hívogató regényei, már nem hiányzott a Kincskereső Kisködmön sem…

98. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Márai Sándor · Szerb Antal · Zilahy Lajos
1 hozzászólás
NB14>!

A konjunktúrákat jól meglovagoló Szabó Dezső például Babits Mihály meghurcolásában vett részt, harsány antiszemitizmusával leplezve, hogy a proletárdiktatúra utolsó napjaiban is felvette a „bolsik” bőséges dotációját, arról nem is beszélve, hogy legfontosabb regényét, Az elsodort falut annak a Hatvany Lajosnak a budai palotájában fejezte be, akiről a könyv egyik fontos antihősét mintázta. Az elsodort falu az összeomlásig kíséri a magyar történelmet, de Szabó Dezső írt egy gyenge kisregényt az őszirózsás korszakról is, Megered az eső címmel. Hatásban azonban nem tudta felvenni a versenyt Tormay Cécile Bujdosó könyvével, még akkor sem, ha Szabó Dezső is vadul antiszemita volt az 1920-as évek elején. „Tizenegy zsidó és nyolc bűnös magyar” – olvashatjuk már a Tormay-könyv bevezető lapjain az egyszerű tételt, miért omlott össze Magyarország 1918 októberében. A könyv tényekkel szabadon bánó expresszionizmusa, de főként programja volt vonzó: „egy halálra szánt faj legboldogtalanabb nemzedékének kínja és becsülete”. Tormay olyan manifesztummal ajándékozta meg 1920 karácsonyán azokat, akik Trianon traumájából Trianon neurózisába menekültek, amely napjainkig hat. Hiszen megvolt a felfoghatatlan tragédia egyetlen oka. Tormay Cécile műve egyszerre volt közönségsiker és a hivatalos kánon megbecsült, antracitragyogású fekete gyöngye.
Más irodalmi produktumok, mint Illyés Gyula Kora tavasza, Németh László Akasztófavirága, Zilahy Lajos A szökevénye vagy Laczkó Géza Szent Iván tüze című regénye kevesebb figyelmet kaptak, s kevesebb figyelmet kapnak ma is. Tanulságul, miért felejtjük el időről időre 1918 bukását. Sinkó Ervin történelmi nagyregénye, az Optimisták csak jóval a II. világháború után jelenhetett meg, noha már az 1930-as években elkészült. Sinkó műve az 1918–1919-es forradalmak dilemmáiról szóló legfontosabb kulcsregény, s ma, a 19-20. századi baloldal önfelszámolása után is új és új, elemzésre váró mondanivalója van a forradalmi és lázadó ethosz identitásdilemmáiról, a kommunista eszkatológia vallási vonatkozásairól, az erőszak természetéről és az elvek közösségének hol felszabadító, hol fojtogató erejéről.

NB14>!

Hiába volt Tisza ideálja a magyar katona, mindenki tudta, hogy amikor a legtöbb honvédvér ömlött ki a Kárpátok havas gerincein, akkor is elutasította, hogy választójogot adjon a parasztbakáknak. „Mert nem a hívebbek és a bátrabbak vannak a harctéren, hanem a fizikailag erősebbek” – mondta még 1915-ben a képviselőházban, s szavaival végleg elidegenítette magától a frontok poklán átmenteket. Szentkirályi bírósági tanúvallomása szerint a nyomozás eredménytelenségéhez hozzájárult az is, hogy Károlyi Mihály félt attól: zendülést okozna a gyilkosok kézre kerítése. Korábban, még a hadbírósági eljárás során azt is elismerte, állásával játszott volna, ha a nyomozást teljes erőbedobással végzi. Károlyi félelme nem volt alaptalan. A suttogó propagandát, miszerint a Katonatanács tagjai közelebbről meg nem határozott „érdemeikért” nagy összegeket vettek fel, nem csupán a Horthy-korszak bírósági eljárása során értelmezték úgy, mint a bérgyilkosoknak járó pénzt.
[…]
Zilahy Lajos azt írta: „Meg kellett halnia, mert a láncát tépett forradalmi tömeg benne látta és benne kereste négyesztendős pokoli szenvedésének okozóját, millió halott katona kísérteties sírásóját”. Krúdy Gyula is a háború bérét látta a Tisza-gyilkosságban: „A háború, ez a vénhedt kocasertés, felfalja saját kölykeit”. De Tisza saját tábora is sorsszerű beteljesülést látott a dicső halálban.

220-221. oldal, 3. Az elátkozott köztársaság (Jaffa, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Károlyi Mihály · Krúdy Gyula · Tisza István · Zilahy Lajos
Inimma>!

1935-ben Gömbös Gyula miniszterelnök Zilahy Lajos kezdeményezésére az Új Szellemi Front keretében kísérletet tett a népi írók és a kormánypolitika összehangolására. A beszélgetést egyik vidéki útjáról megtérő Móricz Zsigmond kezdte meg. Szivarzsebéből előhúzta a Ritz menükártyáját, melynek hátlapjáról olvasni kezdte egy parasztcsalád heti étrendjét: „Hétfő. Reggelire kenyér, zöldhagyma. Délben lebbencsleves. Este üres krumplifőzelék. Kedd. Reggelire kenyér, zöldhagyma. Délben lebbencsleves. Este puliszka kis tejjel. Szerda. Reggelire kenyér, zöldpaprika …”
A felolvasás után Gömbös körülnézett és „ … Illyés Gyula kirgiz-fején akadt meg a szeme: 'Te mit csinálnál Gyula', kérdezte, 'ha te lennél Magyarország kormányzója?' Illyés Gyula könyöke hegyével a kandalló párkányára támaszkodva állt és egyszerűen, szelíden felelte: 'Én azonnal felakasztatnám az összes nagybirtokos grófokat és katolikus püspököket.' Szavaira olyan viharos nevetés támadt, hogy a csillár is megreszketett.” (Zilahy Lajos) A beszélgetés alapjában véve kiegyensúlyozott légkörben zajlott, de eredménytelenül végződött, Gömbös nem változtatott politikáján a népi írókkal történt találkozó hatására. Lényegében az történt, hogy sem a miniszterelnök, sem a népi írók nem tettek számonkérhető ígéreteket, s ezáltal a folytatás is elmaradt.

134-135. oldal

Gergely Jenő: Gömbös Gyula Vázlat egy politikai életrajzhoz

Kapcsolódó szócikkek: 1935 · Gömbös Gyula · Illyés Gyula · Móricz Zsigmond · Zilahy Lajos
Molnár_Gyula >!

De a táviratözön még ekkor sem ért véget, Kozma ismét válaszolt, és a keménykezűséget dicsőítette. Zilahy végül így zárta a táviratvitát: „Anyagi okokból a vitát feladom stop postaigazgatóság markába nevet.”

Az Új Szellemi Front történetéhez, 69. oldal (Gondolat, 1975)

Lackó Miklós: Válságok-választások Történeti tanulmányok a két háború közötti Magyarországról

Kapcsolódó szócikkek: Zilahy Lajos
1 hozzászólás
gesztenye11>!

Ki írta, hogy két dohányos, még ha ellenségek is, jobban megértik egymást, mint két nem dohányzó jóbarát? Zilahy vagy Márai? Te vagy az irodalombúvár.

253. oldal - Elhúzódó szüzesség - I. fejezet

Gyöngyi69>!

Szereposztás című regényemet, amely egy dél-amerikai magyar színészegyüttesről és annak drámai széthullásáról szólt, 1965-ben Reparto Teatral címmel kiadta a legtekintélyesebb spanyol kiadók egyike, a barcelonai Plaza&Janés, a népszerű Libros Plaza zsebkönyvsorozatában. E sorozatban nem kisebb írók szerepeltek, mint Stefan Zweig, Thomas Mann, Somerset Maugham, Grahem Green, Aldous Huxley, Albert Camus, Pierre Bouelle, a magyar írók közül pedig Zilahy Lajos. Zilahy a legnépszerűbb írók egyikének számított a spanyol nyelvterületen, és a Plaza&Janés a XX. század klasszikusai sorozatába besorolta Zilahy összes műveit.

276-277. oldal

>!

Néhány hónappal Belgrád felszabadulása után, 1945 augusztusában Zilahy Lajos író vezetésével, aki ekkor a Magyar-Szovjet Baráti Társaság vezetoje volt, a Magyar-Jugoszláv Társaság (MJT) elokészíto bizottságának megbízásából magyar küldöttség járt a jugoszláv fovárosban. Céljuk többirányú volt: megpróbálták felvenni a kapcsolatot a jugoszláv kulturális, muvészeti világ képviseloivel, szerették volna kitapogatni a hivatalos köröknek az MJT létrehozásával kapcsolatos álláspontját, illetve a külügyminisztérium megbízásából szemrevételezték a korábbi magyar követség épületét is.

24. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zilahy Lajos