XX. század időpont
Idézetek




A XX. században a tudomány feladott minden filozófiai igényt, és nagy üzletté vált. Ma nem fenyegeti többé a társadalmat, hanem egyike legerősebb fenntartóinak. Messzemenően figyelmen kívül hagyja a humanitás megfontolásait, éppígy mindenfajta progresszivitást, amely kívül esik a helyi reformok keretein. Jó fizetés, jó viszony a főnökhöz és a kollégákhoz, akikkel az embernek közvetlenül dolga van – ezzel a legfontosabb céljai ezeknek az emberhangyáknak, akik felülmúlják magukat jelentéktelen problémák megoldásában, de a dolgok összefüggését – illetékességi körükön kívül – nem tudják megragadni. Az ilyenek, abban a hiszemben, hogy a Nagy Lépést teszik előre, habozás nélkül olyan furkósbottá változtatják a tudományt, amely alávetettségbe veri az embereket.
594. oldal




Sokak tudata hasadt meg a 20. század derekán. Sokan nem értették, mi történik körülöttük. Innen az álmok és az öncsalás világába lehet menekülni: Közép-Európa országai szinte tobzódnak az elfeledett, majd felelevenített, átértelmezett és újra meg újra átszínezett nemzeti és törzsi legendákban.
64. oldal




Egy levélíró nosztalgikusan említi a XIX. századot, a békés Haladás emlékeit. A század küszöbén érkeztem ide, és ha visszagondolok életem első évtizedére, amikor a XIX. század még valóság volt, csak arra emlékezem, hogy a mindennapos élet elmondhatatlanul fáradságosabb, primitívebb, egészségtelenebb volt, mint az átkozott XX. század, amikor emberek százmillióját ölték meg háborúkban és forradalmakban, de ugyanakkor a létezés emberibb volt a tömegek számára is, mint a XIX. vagy bármely előző században.




– Ez nem huszadik század! – mondta Király. – Ez nem az emberek világa! Ez nem világ… ez maga a szörnyűség és maga a mocsok és a pokol!!
286




Néhányan – köztük Gloria – most már bambán néztek, Pete azonban
pontosan értette, miről beszél Mr. Ricker, azaz Ricky, a Hippi, mert amióta elkezdte olvasni a noteszokat, kritikák tucatjait is olvasta John Rothsteinről. Rothstein sokak szerint a huszadik század legnagyobb írói közé tartozott, egyenrangú volt Fitzgeralddal, Hemingwayjel, Faulknerrel és Rothszal. Mások – a kisebbség, ám igen zajos kisebbség – azt állították, hogy a könyvei másodrendű, üres darabok. A Salon-ban olvasott egy írást, amelynek szerzője „a szellemeskedés királyának és a bolondok védőszentjének” nevezte Rothsteint.
1. rész Rejtett kincs - 2013-2014




Egyre több időt töltött a Water utcai Booksban, ahol olcsó volt a kávé és még az új puhakötésűeket is 30 százalékkal leárazták. Márciusban, amikor éppen útban volt a könyvtárba tanítás után, az jutott eszébe, hogy talán lesz valami Joseph Conradtól. Egyik ritka interjújában Rothstein azt mondta Conradról, hogy „a huszadik század első nagy írója, annak ellenére, hogy a legjobb munkáit 1900 előtt írta”.
1. rész, Rejtett kincs - 2013-2014




A 20. század kész katasztrófa volt a természet számára. Ahogy az emberi népesség megnégyszereződött, döntően falusi életformánkat főként városi létre cseréltük. Megszakítottuk a természethez fűződő legtöbb kapcsolatunkat, a bolygó készleteit minden önkorlátozás nélkül kezdtük pazarolni. A 21. század hajnalán elértünk oda, amit a tudósok a bolygó határának neveznek. E ponton túl a további rablás és szennyezés egyértelműen veszélyes. Ahogy többet és többet veszünk el a természettől, annak egyre nagyobb lesz az ára, és egyre kevesebb a hozadéka, számunkra és a bolygó számára egyaránt. Saját alapvető életfenntartó rendszerünket károsítjuk.
304. oldal, A mi bolygónk, a mi jövőnk