XVI. század időpont
Idézetek
In the late 16th century, the tea master, Sen-no-Rikyu, started to refine the art of making tea into a ceremony, stipulating that all who entered his tea- house were equals to share in the pleasure of a simple bowl of whisked powdered green tea. This was a revolutionary idea, since Japanese society was rigidly classbound.
Zen Buddhism and the Tea Ceremony
Judith Clancy: Kyoto City of Zen Visiting the Heritage Sites of Japan's Ancient Capital
Tolna, mai a XVI. században egybekapcsolódott Baranya nevével. A népi játékos ritmikus szólás toronyát-boronyát emleget, de mögötte egészen más rejtőzik; a „Tolnát-Baranyát bejárni” mondás rövidült meg így, s azt jelentette, hogy aki bejárta ezt a vidéket, csak okos ember lehet, miután a Mohács utáni időkben itt voltak a török által megszállt országrész legjelesebb iskolái.
24
A könyv táblájának anyaga hosszú időn keresztül a fa volt, s csak a XVI. században köttette kiadványait Aldus Manutius papírlemezbe. E szokás eredetét valószínűleg keleten kell keresnünk. A fatáblákat a középkorban bőrrel vagy pergamennel vonták be.
31. fejezet - Rövid szemle a könyvkötés területén
A régi történelmi időkből való szájhagyományok, feljegyzések, leírások szerint a zöldségtermesztésről a XVI. századtól kezdve vannak írásos adatok.
Az elmúlt századokban még elenyésző volt a zöldségtermesztés Magyarországon, leginkább a papok és a szerzetesek termeltek zöldségféléket (babot, borsót, lencsét, gyökeret, sárgarépát, káposztát, burgonyát) a kolostorkertekben, de öntözés nélkül, szárazon.
A XIII. században már többféle zöldséget ösmertek, de a grófok, a bárók főúri kastélyainak kertjeiben termesztették, és csak azokat, amelyeket nem kellett öntözni.
Ezt a termesztésmódot hívják száraz termesztésnek, száraz kertészetnek. A zöldségek öntözés nélkül, a talaj nedvességétől fejlődnek, nőnek meg.
A XVI. század elején a nyugati egyház minden fontos személyisége reformációért kiáltott.
9
A XV. században a földesúr allódiuma még a falvak megművelt földterület 30-35%-át tette ki. A földesúr kezében tehát igen nagy gazdasági hatalom összpontosult. Ezenkívül pedig a parasztok j ogait nem szavatolták olyan mértékben, mint mondjuk Franciaországban. A „cens”, amit a francia parasztnak kellett fizetnie, a XVI. század elején még elég jelentéktelen volt.
A francia paraszt „de facto” tulajdonos volt. Az angol földműves helyzete sokkal sanyarúbb volt. Az úrbéres jobbágyok (copyholderek) földjére a törvényszékek mindig is elismerték a földesúr jogát.
81
