Wolfgang Amadeus Mozart személy

Márai Sándor: Füves könyv
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége
Peter Mayle: Egy év Provence-ban
Joyce Carol Oates: Luxusvilág
Havasi Attila: Manócska meghal
Hugh Laurie: A balek
Émile Zola: Hölgyek öröme
Vágó Márta: József Attila
Michael Greenberg: Süss le, nap!
Jiři Drašnar: Forradalmakról, titkos társaságokról és a genetikai kódról
Szentkuthy Miklós: Divertimento
Mary Shelley: Az utolsó ember I-II.
Douglas Adams: A kétség lazaca
Gabriel García Márquez: Azért élek, hogy elmeséljem az életemet
Eric Idle: A Mohó Gazember naplója
Rejtő Jenő (P. Howard): A tizennégy karátos autó
Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Albert Schweitzer: Életem és gondolataim
Illés Endre: Mestereim, barátaim, szerelmeim I–II.
Aldous Huxley: Pont és ellenpont
Lénárd Sándor: Egy nap a láthatatlan házban
Borisz Akunyin: Azazel
James Hilton: A Kék Hold völgye
Kosztolányi Dezső: Patália
Antoine de Saint-Exupéry: Az ember földje
Elizabeth Adler: A Villa Mimosa titka
Radnóti Miklós: Orpheus nyomában
Murakami Haruki: A kurblimadár krónikája I–III.
Barát Endre: Boszorkánytánc
Peter Shaffer: Equus / Amadeus
Faludy György – Eric Johnson: Jegyzetek az esőerdőből
Láng György: Beethoven tavasza
Jean-Louis Fournier: Hova megyünk, papa?
Robert Schneider: Álomnak fivére
Yehudi Menuhin: Életreceptek
Vavyan Fable: Csontfuvola
Szabó Pál: Isten malmai
Meg Cabot: Princess in Waiting
Marton Árpád: Hazavár az Isten
Aldous Huxley: Pont – ellenpont
Thomas Bernhard: Egy hátraarc
Kovács János (szerk.): Mozart breviárium
Szántó Piroska: Akt
Maynard Solomon: Mozart
Johanna Adorján: Exkluzív szerelem
Jules Verne: Az úszó sziget
Markus Zusak: A könyvtolvaj
Stephen Fry: The Fry Chronicles
Gordon Korman: Egy hamis hang
Peter Lerangis: A kardtolvaj
Pascal Mercier: Éjféli gyors Lisszabonba
Kerstin Gier: Zafírkék
Nemere István: A lottózó időutas
George Sbârcea: Szép város Kolozsvár
Kozocsa Sándor (szerk.): Justh Zsigmond naplója és levelei
Csáth Géza: Zeneszerző portrék
E. M. Cioran: Egy kifulladt civilizációról
Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok
Nathalie Somers: Titkok, hazugságok, vallomások!
Alexander C. Rae: Blöff kalauz
Almási Miklós: A szerelem lehetetlensége
Leigh-Anne Coetzee – Nicola Gander – Eleanor Fitzgerald: Salzburg
Maria Àngels Anglada: Auschwitzi hegedű
Ferenc pápa: Jó napot! Ferenc pápa vagyok
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A királynő palástja
Alekszandr Szergejevics Puskin: Két kis dráma
Borisz Akunyin: Ajánlott olvasmányok
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
David Michie: A Dalai Láma macskája
Arnon Grunberg: A betegség nélküli ember
Rick Riordan: Percy Jackson's Greek Gods
Holly Smale: A lány, akit soha senki sem vett észre
Katie Ashley: A szív zenéje
Steven Isserlis: Miért csapott Beethoven a lecsóba?
Hernádi Gyula – Gerhard Tötschinger: Bécs Budapest / Wien Budapest 2000
Natasha Solomons: A Hartgrove-ház
Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
Julianne Donaldson: Blackmoore
Rick Riordan: The Dark Prophecy
Esterházy Péter: Drámák
Norman Doidge: Hogyan gyógyul az agy?
Szív Ernő: Az irodalom ellenségei
Margit Auer: Totál bezúgva
Josh Malerman: A végzet tébolyult kereke
Wendy Holden: Túlélőnek születtünk
George Bernard Shaw: The Perfect Wagnerite
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar
Philip Glass: Words Without Music
Cserna-Szabó András: Az abbé a fejével játszik
Héctor García – Francesc Miralles: Ikigai – A boldogság japán titka
Elizabeth Hellmuth Margulis: A zene pszichológiája
Nényei Pál: A hit fényétől az ész világosságáig
Daniel Tammet: Kék napon születtem
Rainbow Rowell: Wayward Son
Marie Lu: The Kingdom of Back
Alessandro Baricco: Barbárok
Edward Carey: Kicsi
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan – Maureen Johnson – Kelly Link – Robin Wasserman: Az árnypiac kísértetei
Lukin László – Ugrin Gábor: Ének-zene II.
!

Madárdal

Száz édes kórussal
ébred a táj.
Színpompás dalnokok,
éneklő bajnokok
trilláznak már!

Erdőkön, mezőkön
víg nóta száll,
Illatól mámoros
szikrázó hajnalon
boldogság vár!

Mozart


Idézetek

Kuszma P>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Nem számít, milyen kedves vagy. Senki sem mondja, hogy azért szereti Shakespeare-t, mert kedves ember volt, igazam van? Azt se mondják: „Imádjuk Mozartot, milyen kedves fickó!” Senki nem állította Beethovenről, hogy kedves lett volna. Beethoven egy szarházi volt!

A klasszikus rádióadón ilyet nem hallanak, ugye? A bemondók sose mondják: „És most következzék annak a szarházi Beethovennek az Ötödik szimfóniája.”

85. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ludwig van Beethoven · Wolfgang Amadeus Mozart
18 hozzászólás
BZsofi P>!

Ha csak teheted, élj mindig úgy, hogy az emberi szellem kristályba fagyott remekműveinek egyikét mindennap megszemléld, s ha néhány pillanatra is! Ne múljon el egyetlen napod, hogy nem olvastál néhány sort Seneca, Tolsztoj, Cervantes, Arisztotelész, a Szentírás, Rilke vagy Marcus Aurelius könyveiből. Mindennap hallgass néhány ütem zenét, ha másképp nem lehet, szólaltasd meg a zenedobozon Bach, Beethoven, Gluck vagy Mozart valamely tételét. Ne múljon el nap, hogy nem nézegetted néhány percen át valamilyen jó nyomat tükrében Brueghel, vagy Dürer, vagy Michelangelo valamelyik festményét vagy rajzát. Mindezt oly könnyű megszerezni, s oly könnyű megtalálni a félórát, mely a remekművekhez szükséges! S oly könnyű megtölteni lelked az emberi tökéletesség boldog összhangjával! Gazdag vagy, akármilyen nyomorult is vagy. Az emberi szellem teljessége a tiéd is. Élj vele, mindennap, ahogy lélegzik az ember.

107

Márai Sándor: Füves könyv Gyógyító gondolatok

sztimi53>!

JÓZSEF Na, Mozart… derék munka volt. Határozottan derék. Egy derék munka.
MOZART Igazán tetszett, felség?
JÓZSEF Azt hiszem, igen érdekes volt. Igen, valóban. Egy kissé… hogy is mondjam? (Rosenbergnek) Főintendáns, hogy is mondja az ember?
ROSENBERG (alázattal) Túl sok a hangjegy, felség?
JÓZSEF Ez az, pontosan. Túl sok hangjegy.

168. oldal, Első felvonás, Amadeus, Európa, 1982.

Kapcsolódó szócikkek: Wolfgang Amadeus Mozart
2 hozzászólás
Algernon P>!

Ha olyanok volnátok, mint a többiek, múzeumba vinnélek benneteket. Együtt néznénk Rembrandt, Monet, Turner és megint csak Rembrandt képeit…
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, klasszikus lemezeket ajándékoznék nektek, először Mozartot hallgatnánk együtt, azután Beethovent, azután Bachot, azután megint Mozartot.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, rengeteg könyvet vennék nektek, Prévert-t, Marcel Aymét, Queneau-t, Ionescót, és megint Prévert-t.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, moziba vinnélek benneteket, régi filmeket néznénk együtt, Chaplint, Eizensteint, Hitchcockot, Buñuelt, és megint Chaplint.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, előkelő vendéglőbe vinnélek benneteket, burgundit rendelnék, és megint burgundit.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, együtt teniszeznénk, kosaraznánk, röplabdáznánk.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, együtt másznánk fel a gótikus harangtornyokba, hogy madártávlatból lássuk a tájat.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, divatos cuccokat vennék nektek, hogy ti legyetek a legszebbek.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, régi, nyitható tetős kocsimon vinnélek bennetek bálba a menyasszonyotokkal.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, dugnék nektek egy kis suskát, hogy ajándékot vehessetek a menyasszonyotoknak.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, és megnősülnétek, nagy lakodalmat csapnánk.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, lennének unokáim.
Ha olyanok volnátok, mint a többiek, talán nem félnék annyira a jövőtől.
De ha olyanok volnátok, mint a többiek, olyanok lennétek, mint mindenki.
Talán iskolakerülők lettetek volna.
Bűnözők lettetek volna.
Megbütyköltétek volna a kipufogótokat, hogy nagy lármát csapjatok.
Munkanélküliek lettetek volna.
Jean-Michel Jarre-t szerettétek volna.
Hülye csajt vettetek volna feleségül.
Elváltatok volna.
És talán fogyatékos gyerekeitek születtek volna.
Hát ezt megúsztuk.

1 hozzászólás
bzsolti10>!

Nővére még mindig az ismertetőfüzetbe temetkezett. Egyszerre azonban elkapta Dan csuklóját, és olyan erővel szorította meg, hogy szilánkosra törhette volna a csontját.
– Dan, itt az áll, hogy itt vannak Nannerl Mozart maradványai!
Dan szeme elkerekedett.
– Kiásunk egy tetemet? Király!
– Pszt! Persze hogy nem!
– De mi van, ha Mozart tett egy kulcsot a testvérére?
Amy megrázta a fejét
– Mozart előbb halt meg, mint Nannerl. Na most, egy közsírt keresünk. Az útikönyv szerint egy olyanba temették el.
– Az mi? – kérdezte Dan. – Társasház halottaknak?
– Mutass egy kis tiszteletet! Abban a kriptában nyugszik Michael Haydn is, egy híres komponista, Mozart egyik legnagyobb támogatója.
Dan nem tudott ellenállni a kísértésnek.
– És most mit csinál… komposztálódik?

70. oldal

PetiteCurie>!

– Nézd, Wolfi. Wolfikám… tanítok én neked egy szép vidám magyar dalt. Hogyaszongya… – és az öreg teli tüdőből üvölteni kezdett – Elindultam szép hazámbúúúl… Híres kis Magyarországbúúúl…
(…)
– Visszanéztem… félutambúúúl… Szememből a könny kicsordúúúl.
– Te Sándor – kezdte Mozart, majd csuklott egyet. – Ez nem valami víg.
– De szépnek szép – mondta az öreg, és gyengéden hátbavágta a komponistát, hogy elmúljon a csuklása.

192. oldal, 17. fejezet - Tessék vigyázni az oroszlánnal!

Kapcsolódó szócikkek: Sándor · Wolfgang Amadeus Mozart
Lili16>!

Akkor most gyakorolhatjuk a menüettet. – Gideon felállt. – Itt bőven van hely.
– Jaj, ne! Kérlek ne!
Gideon azonban már meg is hajolt előttem. – Szabad egy táncot, Miss Shepherd?
– Semmi sem szolgálna nagyobb örömömre, uram.
(…)
Gideon kivette az iPodját a nadrágzsebéből. – Kis türelmét kérem, a zenekar azonnal készen áll. – Jobbról és balról a fülembe helyezte a kis fülhallgatókat, majd talpra rántott.
– Ó, ez jó! Linkin Park! – lelkendeztem, miközben a pulzusom Gideon közelségétől egykettőre az egekbe szökött.
– Hogyan? Pardon. Egy pillanat, azonnal intézkedem. – Végighúzta az ujját a kijelzőn. – Így. Mozart. Ez jó lesz.

Hickory>!

– Hogy lehetsz biztos benne? Egy szót sem tudsz japánul.
– Ja, igen – mondta Dan. – És kottát sem tudok olvasni. De lássuk csak, ki is volt, aki megjegyzett egy teljes Mozart dalt és megtalálta az utolsó kulcsunkat? Várj csak, hadd gondolkodjak. Ja, megvan: én!

Kapcsolódó szócikkek: Amy Cahill · Dan Cahill · Wolfgang Amadeus Mozart
Csabi P>!

És most itt vannak az oroszok. A belépő három katona közül az egyik lány, hozzám fordul, miután a kitárt karomba esve összecsókoltuk egymást.
– Patyifon – mondja, és mutatja is a kezével a lemez forgását, és dúdol hozzá. Ó, istenem, micsoda hadsereg – gondolom –, hihetetlen! Jön be az „ellenség", s első kívánsága az, hogy zenét hallgasson, hiszen köztudomású, hogy milyen zenekedvelő nép.
– Gyere, szívem – fogom meg a lány kezét, s odavezetem Aczél pompás, legmodernebb gramofonjához, amin eddig a nyilasok csak a Gyöngyhalászt és egyéb divatos slágereket játszottak, s felnyitom az ágyamat, ahová Aczél csodálatos lemezgyűjteményét dugtam el előlük, népzene, preklasszikusok, Bach, Chopin, Mozart, teljes operák, minden, körülbelül kétszáz darab, s intek a lánynak, hogy válassza ki, mit tegyünk fel. A lány odapillant, aztán szép rendesen lecsukja a készüléket, hóna alá csapja, a tűtartó külön dobozt zsebre vágja, s kisétál az ajtón, kedvesen mosolyogva int vissza. Tátott szájjal bámulok utána. Elég kövér kislány, az első katonalány, akit életemben láttam. Kitűnő, puha csizma, könnyű, vastag kabát (pufajka) s katonasapka, alatta látszik, hogy a haja vastag koszorúba fonva keretezi a fejét. Utánalépek, valami önmagamat nyugtatni akaró zavaros érzéssel, hogy biztosan csak itt a kapualjban vagy az utcán akar játszani, a társaival együtt, és ott a lemez is, de mire a kapuhoz érek, már nyoma sincs, s egy dzsip éppen elpöfög.

41. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Frederic Chopin · Wolfgang Amadeus Mozart
1 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!

A Mozart-zenék mindenkinél hatásosnak mutatkoznak, nemcsak energiával töltik fel és stimulálják a beteget, hanem egyúttal meg is nyugtatják őket. Számomra ezt azt jelenti, hogy a zenék szabályozó hatásúak.
– Mozart minden más zeneszerzőnél hatékonyabban készíti elő az utat, készíti fel az idegrendszert és az agyat, sőt áthuzalozza az agyat, emellett megadja neki azokat a ritmusokat, dallamokat, folyamatosságot és mozgásokat, amelyek szükségesek a nyelv megszerzéséhez.

479. oldal

Norman Doidge: Hogyan gyógyul az agy? Figyelemre méltó felfedezések és gyógyulások a neuroplaszticitás világából

Kapcsolódó szócikkek: Wolfgang Amadeus Mozart · zene