Winston Churchill személy
Idézetek
Ha I. Faruk egyiptomi király egyetlen emlékezetes cselekedete az lett volna, hogy ellopja Winston Churchill zsebóráját egy fontos tárgyaláson a második világháború alatt, kicsit másként emlékeznénk rá. Legrosszabb esetben kissé hóbortos figuraként tartaná számon a történelem, legjobb esetben meg abszolút legendaként, nemzetközi mókamesterként.
De Faruk nem állt meg itt.
Bár szinte elképzelhetetlenül gazdag volt, I. Faruk, Egyiptom második, egyben utolsó felnőtt királya egyszerűen imádott lopni. Lopott a fontos és nagy emberektől, lopott a közrendűektől. Kiengedte a börtönből Egyiptom egyik leghírhedtebb zsebtolvaját, hogy tanulhasson tőle, tökéletesítse a technikáját. Amikor a kicsivel korábban elhunyt iráni sah holtteste úton Teherán felé megállt Egyiptomban, Faruk szó szerint a koporsóból lopott el egy ékkövekkel díszített kardot és más drágaságokat. (Nem meglepő, hogy ez némi diplomáciai bonyodalmat okozott.)
85. oldal
Tom Phillips: A világ hülyéi 86% Hogyan cseszett el mindig mindent az emberiség
Mind jól ismertük Hitler önkívületben rikoltó, hisztériás hangját, vigyázzállásból tajtékozásba csapó modorát, mindenki tudta, hogy kedvenc étele a szőnyegek sarka. Mikor rádión vagy a moziban beszélt, világos volt, hogy eszeveszett hadonászó bohóc, aki úgy döbbenti meg az embereket, mintha nyilvánosan pisálni kezdene a villamoson. Engem csak az angolpárti felnőttek borzadt arca ijesztett meg. Zafír kocsmájából Hitlert szó nélkül kidobták volna. Veszedelmes, lármás és buta volt, mint egy bomba. Churchill „vérszomjas csatornatölteléknek” hívta, és ez nem sértés volt, csak a pontos jellemzés. Az őrültek tükörképüket szerették benne.
221. oldal, 11. fejezet - Moszkva (Corvina, 2014)
Amikor Sztálin háborús uszítással vádolta Attleet a koreai háború és a fegyverkezési verseny kapcsán, Churchill megemlítette, hogy a Munkáspárt éppenséggel őt kívánta háborús uszítónak bélyegezni a következő választáson, ily módon „Sztálin nem csupán abban bűnös, hogy valótlanságot állít, de szerzői jogot is sért”.
32. Ellenzékben 1945. augusztus – 1951. október
Anélkül, hogy kedvezőbb választ remélhetett volna, mint amilyent ez alkalommal is remélt, levélben fordulhatott volna még régi és úgyszólván egyetlen barátjához, Gavanski úrhoz (Újvidék, Vasúti rakpart 8.), bátyjához, Adalbert Dolfihoz (Trieste, Via Lazaretto Vecchio 11.), Roosevelt elnökhöz, Churchill miniszterelnökhöz, Hitler Adolf kancellárhoz, Horthy tengernagyhoz, a Vasúti Minisztériumhoz, a Kincstári Ügyészhez, a Nemzetközi Vöröskereszthez, a Nemzetközi Unióhoz, az Emberi Jogok Ligájához, a Nemzetközi Cionista Szervezethez, az Állatvédő Egyesülethez, Zebaoth Atyaistenhez.
44-45. oldal
Sztálin 1944. szeptember 29-én kelt Winston Churchill-nek küldött táviratában egyebek mellett a szovjet csapatok elé állított közvetlen feladatként a következőket jelölte meg: „ki kell ütni Magyarországot a háborúból, s támadás révén ki kell tapogatni, illetve kedvező körülmények esetén fel kell gönygyölíteni a keleti fronton a németek védelmi állásait”.
Világvárosból frontváros
Számvéber Norbert: Erőd a Duna mentén A Budapestért 1944-45-ben folytatott harcok katonai iratai a Hadtörténelmi Levéltárban
Beaverbrooknak voltak ennél nagyobb horderejű döntései is. így, amikor Henry Ford nem volt hajlandó támogatni Nagy-Britannia háborús erőfeszítéseit, s nem vállalta, hogy licencia alapján Rolls-Royce Merlin-motorokat gyártson az Egyesült Államokban, Beaverbrook volt az, aki fölkérte erre a Packard Műveket, sőt a maga nevében elegendő pénzalapokat ígért nekik az ehhez szükséges üzembővítés fedezésére. Vakmerő, mondhatnánk meggondolatlan gesztus volt ez, de Churchill kiállt Beaverbrook mellett. A döntés nemcsak a második világháború legkiválóbb, dugattyús repülőgépmotorjának folyamatos szállítását biztosította, de megnyitotta az utat a Merlin-motoros Mustang-vadászgépek gyártása előtt is.
Nagy-Britannia Polgári Javító Szervezete
Len Deighton: Vadászrepülők 97% Az angliai légi csata története
A bolsevista mérget ki kell irtani Európából. Ez ellen Churchill és Roosevelt sem nagyon tiltakozhat. Esetleg javasoljuk a német püspöki karnak, hogy harcunkat, mint Istennek tetszőt, áldják meg. Oroszországban nem állítjuk vissza a cárizmust, hanem ellentétben a zsidó bolsevizmussal, megvalósítjuk az igazi szocializmust.
293. oldal, 1941 (Dunakönyv, 1994)
1938-ban azok a barbár es atavisztikus erők külföldről fenyegettek, legfőképpen Németországból. Mégis, amint azt láthattuk, azok az erők éppen annyira a nyugati civilizáció termékének tekinthetők, mint a szabadság értékei és a Churchill által oly nagyra tartott törvényes kormányzat. Ma, éppen úgy, mint akkor, a nyugati civilizációt nem a többi civilizáció fenyegeti leginkább, hanem saját kishitűségünk – és az ezt tápláló történelmi tudatlanság.
387. oldal
Niall Ferguson: Civilizáció 88% A nyugat és a többiek
Amikor a kellős közepén vagyunk valaminek, ami később a történelem része lesz, még nem vagyunk tudatában az események horderejének. Nem történelemként éljük meg. Úgy vagyunk vele, ez csak egy újabb nap, kicsit talán veszélyesebb, mint a többi, de akkor is csak egy nap. Aztán halljuk, hogy Winston Churchill rólunk és az életünkről beszél egy szónoklatban. Ekkor megértjük, hogy ott voltunk valaminek a kezdetén.
395. oldal
Joshua Levine: Dunkirk A mozifilm történelmi háttere
W. Churchill, amikor André Maurois megkérdezte tőle, hogy miért engedett Anglia az etióp kérdésben, így válaszolt: „Tanulmányozta ön már életében a páncélos rák életszokásait? Nem? Nos, akkor érdeklődjék utána, mert igen furcsa állat. Élete különböző szakaszaiban ugyanis elveszti védőpáncélját. Ilyen időben visszavonul a tengerpart sziklahasadékaiba és megvárja, míg páncélja újra kinő. Anglia ügyetlen és gyáva miniszterek hibái miatt elvesztette páncélzatát; most a sziklahasadékban kell megvárnunk, amíg újra kemény és erős lesz a páncél.”
29. oldal, I. rész - Vadászat-harcászat (Masszi, 2003)