!

Winie Langton személy

Vivien Holloway: Mesterkulcs
Vivien Holloway: Tolvajbecsület
Vivien Holloway: A hóhér kötele
Vivien Holloway: A bross
Vivien Holloway: Tolvajok kézikönyve
Vivien Holloway: Mechanikus farkas

Idézetek

>!
csillagka P

– Tulajdonképpen kicsoda maga, Winie? Mire kell magának a Mesterkulcs?
Elmosolyodtam, bár ezt ő nem láthatta.
– Ismeri a mondást William, ha elárulnám, meg kellene ölnöm.

52. oldal

Kapcsolódó szócikkek: William R. Conrey · Winie Langton
>!
Chrissie

– Miért van az, hogy különösebb mérlegelés nélkül vagy képes belevetni magad kocsmai verekedésekbe, viszont egy egyszerű estélytől pánikba esel?
– Nagyjából azért, amiért te is pánikba esel egy verekedés láttán – vágtam vissza. – Nekem nem ez a természetes közegem.
Audrey azonban megelégelte a nyafogásomat.
– Tudod mit? Meg sem kell szólalnod. Majd azt mondjuk mindenkinek, hogy süket-néma vagy. Semmi más dolgod nem lesz, mint mosolyogni és bólogatni.
– Kösz, hogy ezt mind kinézed belőlem.

33. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Audrey Langton · Winie Langton
>!
Chrissie

– Az én lakásom, az én szabályaim.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Winie Langton
5 hozzászólás
>!
Chrissie

Egy szerkezet, amely előtt nem léteznek bezárt ajtók, és sem az acéllal bélelt páncéltermek, sem az őrséggel védett birtokok falai nem jelentenek akadályt. A mesterkulcs mindent nyit, és mindenhová bevisz, akár a tömör falon is keresztüljuttat, ha kell. Minden magamfajta álmodott már róla, hogy a kezében tarthatja az eszközt, amely elől lehetetlen elrejteni bármilyen kincset.

18. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Winie Langton
>!
Chrissie

– És most mi lesz? – érdeklődött fesztelenül. – Odaadom a kulcsot, és ön a kéményen keresztül távozik?
Nem vettem fel a csipkelődését.
– Azt a télapó teszi. Én az ablakot választanám.

54. oldal

Kapcsolódó szócikkek: William R. Conrey · Winie Langton
>!
Chrissie

Fanyar mosolyra húzta a száját.
– Ebben az esetben kénytelen lesz lelőni.
– Ne gyerekeskedjen – mordultam fel –, nem fogom lelőni. – Leengedem a pisztolyt, majd a rejtett szakadáson át visszatettem a tokjába. William szeme csak egész kicsit kerekedett el, látván, hová kerül a fegyver. – Eltöröm az orrát, ami sokkal csúnyábban gyógyul, és biztosan nyoma is marad. Ne akarja tönkretenni ezt a szép profilt.
Erre hirtelen nem tudott mit felelni, majd végül úgy döntött, mondókámnak azzal a felével törődik, amivel kezdeni is tud valamit.
– Szóval ön szerint szép a profilom?

58. oldal

Kapcsolódó szócikkek: William R. Conrey · Winie Langton
Hirdetés
>!
holle

Ne tévessze meg a foglalkozásom, William! A tolvajoknál jobban senki sem tudja, mi az a becsület.

73. oldal

Kapcsolódó szócikkek: William R. Conrey · Winie Langton
>!
Chrissie

– Nem szándékozol felkelni? – érdeklődtem, mire csak lassan megrázta a fejét. – Felsoroljam újra a feltételeimet, vagy már magadtól is el tudod mondani őket?
Felsóhajtott, és könyökére támaszkodva félig ülő helyzetbe tolta magát. A tekintetén látszott, hogy jelen pillanatban nem nagyon szívlel.
– Az idevonatkozó passzus szerint tanulnom kell, mert nem vagy hajlandó egy amatőrrel együtt dolgozni – szavalta minden lelkesedés nélkül.
– És ma mit tanulunk? – kérdeztem, ahogyan türelmes tanár kérdezi a kissé gyenge felfogóképességgel rendelkező diákját.
– Én semmit – nyögött fel, miközben talpra kászálódott. – Hacsak azt nem, hogy szadista vagy, amikor rossz a kedved.

6-7. oldal

Kapcsolódó szócikkek: William R. Conrey · Winie Langton
>!
oldmoviegirl01 P

A fűző jóval többet mutatott meg a bőrömből, mint azt még kényelmesnek ítélhettem volna, bár a pokoli ruhadarab tervezésekor nyilván a kényelem nem volt szempont. A melleimet még sosem láttam ilyen lehetetlen pozícióban állni, azt se tudtam, hogy egyáltalán vannak, azt végképp nem, hogy ekkorák.

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Winie Langton
>!
oldmoviegirl01 P

Az asztal mellől előhúzott egy csatos-fűzős magassarkú borzalmat, én pedig végleg tűrőképességem határához érkeztem. Valahol kénytelen voltam meghúzni a határt. Hagytam, hogy fűzőbe kényszerítsenek, hogy szoknyát adjanak rám, még azt is engedtem, hogy anyám kiélje magát a hajamon, de itt volt a vége. Ha fel kell vennem azt a cipőt, én felmondok.

24. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Winie Langton