Warta helyszín

Jerzy Snopek (szerk.): Alvó lovagok
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Nagysolymosi József: A lengyel irodalom
!

A Warta (németül Warthe) folyó Lengyelországban az Odera mellékfolyója. Hossza 808 km, ebből kb. 400 km hajózható. Vízgyűjtő területe 54 529 km².

Felső-Sziléziában ered Zawiercie város közelében, majd keresztülfolyik a Lengyel-alföldön, és Kostrzyn nad Odrąnál ömlik az Oderába. Gorzów Wielkopolski és Bydgoszcz között össze van kötve a Visztulával.

Fontosabb városok a Warta mentén: Częstochowa, Poznań, Gorzów Wielkopolski, Kostrzyn nad Odrą.

Mellékfolyói a Noteć, Prosna és a Widawka. 2001-ben a Warta torkolatát nemzeti parkká alakították.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Warta


Idézetek

Szelén>!

Réges-régen történt, mert ezer éve is elmúlt már, hogy I. Meskó a polánok egész népével együtt áttért a keresztény hitre. Poznań ősi városa, amely akkoriban még a Warta jobb partján terült el, hamarosan az új hit pillérévé vált. Nem tűrhette ezt az ördögök ura, Lucifer, és szörnyű haragra gerjedt. Elhatározta, hogy példásan megbünteti a város lakóit. Pokolbéli palotájába rendelte tehát az öt lengyel öregördögöt. A következőképpen nevezték őket: Boruta, Rokita, Szurkos, Kormos és Vidor.

43. oldal, A poznańi várhegy

Jerzy Snopek (szerk.): Alvó lovagok Lengyel regék és mondák

Kapcsolódó szócikkek: Lucifer · Poznań · Warta
Milán>!

A Nagy-Lengyelországban és a Kijevi Ruszban előforduló polán törzsek távoleső területek hasonló névalakulását jelzik, nem a törzsi összefüggést. A polánok Warta és Visztula közé eső törzse területére esik számos feltárt fejedelmi központjuk (Poznan, Gniezno, Lednica-tavi Ostrów, Kalisz).

276

Kapcsolódó szócikkek: Gniezno · Kalisz · Poznań · Visztula · Warta
Fisu>!

A legrégibb idők.
(A XV. század végéig.)

1. §. A középkori előzmények. A mondai Piast nemzetség uralma alá kerülő s a Warta vizénél fekvő (Polanie)törzsmezőkről, melyeknek főhelyei Gniezno és Poznan voltak (Ó- vagy Nagy-Lengyelország), a Felső-Wisztula menti (Új- vagy Kis-Lengyelország) területekre betörő pogány lengyel nép I. Mieszkó fejedelemnek és keresztény feleségének, Dubrawkának, Kegyetlen Bolesláw cseh herceg leányának vezetésével 966-ban keresztény hitre tért. Ezzel az évszázadok óta változatlanul kezdetleges viszonyok között élő, barbár szokásokat követő, betűket és írásjeleket nem ismerő, teljesen primitív kultúrfokon álló s a felvilágosodott Nyugattól messze lakó pogány lengyel nép belépett a magasabb műveltségű keresztény népek kultúrközösségébe.

Kapcsolódó szócikkek: Gniezno · Poznań · Warta