Walt Whitman személy

Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Paul Auster: New York trilógia
Carl Sagan: Broca agya
Saul Bellow: Henderson, az esőkirály
Szerb Antal: A világirodalom története
Jorge Luis Borges: A homály dicsérete
Alberto Manguel: Az olvasás története
Paul Auster: The New York Trilogy
Miért nem bírják a magyarokat?
Elizabeth Gilbert: Hűség
Milan Kundera: Találkozás
Lauren Oliver: Delírium
Amy Kathleen Ryan: Ragyogás
Temesi Ferenc: Hogyan nem találkoztam Allen Ginsberggel
Simor András (szerk.): Hispán-amerikai költők tára
Libba Bray: The Diviners – A Látók
Matt Haig: Én és az emberek
Sarah Winman: Bádogember
Joseph O'Connor: Árnyjáték
!

Walt Whitman (született: Walter Whitman; West Hills, Huntington Township, New York, 1819. május 31. – Camden, New Jersey, 1892. március 26.) amerikai költő, esszéista és újságíró.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Walt_Whitman

!

Walt Whitman portréja. Készítette: Thomas Eakins (1887-88)


Idézetek

eme P>!

(…) Whitman felettébb érdeklődött a koponyák, agyvelők íránt. Hitt benne, hogy mindent elárulnak egy ember karakteréről. Így hát amikor ötven-hatvan évvel ezelőtt halálos ágyán feküdt, odaát New Jerseyben, beleegyezett, hogy felboncolják, miután meghalt. (…)
Sokan úgy tartották, tudja, hogy Witman zseni, és szerették volna szemügyre venni az agyát, hogy lássák, van-e rajta valami figyelemre méltó. Tehát a halálát követő napon egy orvos eltávolította, egyszerűen kivágta a fejéből a kérdéses szervet, és elküldte az Amerikai Antropometriai Intézetnek, hogy elvégezzék rajta a szükséges méréseket.
Akár egy óriáskarfiol, szúrja közbe Blue.
Ez az. Akár egy nagy, szürke zöldség. A sztori ezen a ponton kezd izgalmassá lenni. Megérkezik az agyvelő a laboratóriumba, és éppen hozzálátnának méricskélni, amikor az egyik asszisztens leejti a földre.
Széttört?
Persze, hogy szét. Tudja, az agyvelő éppenséggel nem egy kemény valami. Szertespriccelt a helyiségben, és ezzel kész. Összesöpörték, és kidobták a szemétbe. Amerika legnagyobb költőjének az agyát.

214-215. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · Walt Whitman
1 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!

Olvass verseket! Főleg Emily Dickinson verseit. Megmenthetik az életedet. Anne Sexton tudja, milyen az elme, Walt Whitman tudja, milyen a fű, Emily Dickinson azonban mindent tud.

269. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Emily Dickinson · Walt Whitman
Chöpp P>!

A szinte teljesen üres nézőtér első sorában ülök, minden másodpercben hetvenkét színes filmkocka villódzik az arcomon, és az utolsó pillanatban egy fiatal férfi feláll egy asztalra, és szeretettel elkiáltja magát: Ó kapitány! Kapitányom!

186. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Holt költők társasága · Walt Whitman
14 hozzászólás
AniTiger P>!

A könyvek a legszembetűnőbbek: göröngyös oszlopok, amelyek a félhomályban a bútorzat részének látszottak, most pedig magas könyvtornyok lesznek belőlük. Sehol nem láttam ilyen sok könyvet egyszerre, legfeljebb a könyvtárban. Az egyik fal mentén három könyvespolcot is felfedezek, sőt a leszakadt ajtajú hűtőszekrény is tele van ósdi kötetekkel.
Magamhoz veszek egy gyertyát, és átböngészem a címeket. Egyiket sem ismerem.
– Mik ezek? – Egyik-másik könyv olyan régi, hogy attól tartok, ha hozzájuk érek, szétporladnak. Ízlelgetem a gerincekre írt neveket, legalábbis azokat, amiket ki tudok olvasni: Emily Dickinson, Walt Whitman, William Wordsworth. Alex rám néz.
– Költészet.
– Mi az a költészet? – Soha nem hallottam még ezt a szót, de tetszik a hangzása. Előkelő és könnyed; furcsamód egy szép, hosszú ruhát juttat eszembe.

18. fejezet (Ciceró, 2011)

Tintapatrónus P>!

…sok áll azon, hol olvas az ember. Whitman hozzáfűzi: Azóta sem értem, miért nem bénítottak meg e hatalmas mesterek [Shakespeare, Osszián, Homérosz, Aiszkhülosz, Szophoklész]. Bizonnyal azért, mert amint leírtam, a Természet átható jelenlétében olvastam őket, a nap alatt, a messze nyúló, szemgyönyörködtető tájban vagy a hullámverés morajában. Az olvasás helye, miként Whitman sugallja, nem csak azért fontos, mert a lapon szereplő hellyel egymás mellé helyeződik, hanem azért, mert mindkettőben megvan ugyanaz a hermeneutikai minőség, mindkettő a tisztázás kihívásával szembesíti az olvasót.

174. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hermeneutika · Walt Whitman
Elti>!

A magyar költészet talán legragyogóbb csillaga Petőfi Sándor, akit a szabadságharc egyik csatája után egy kozák dzsidás ölt meg a szántóföldön 1849-ben. Óhaja teljesült, mert csatában akart meghalni a „szent világszabadság” eszméjéért. Őt nevezik a magyar Shakespeare-nek, mégis közelebbi képet kapunk róla, ha azt mondjuk, a magyar Walt Whitman és Thomas Jefferson volt egy személyben. Nemzedékek számára ő testesítette meg a tökéletes eszményképet, a hősiesség, a hazaszeretet, a tehetség, az önfeláldozás és bátorság mintaképét. Magyarországon több mint 500 utcát, 200 mezőgazdasági szövetkezetet, egy rádióadót, egy gőzhajót és egy hidat neveztek el róla.

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1849 · Petőfi Sándor · Thomas Jefferson · Walt Whitman
sophie P>!

(Walt Whitman is csak magáról írt, de benne volt egész Amerika.)

101. oldal (Vissza az irodalomba, avagy hogyan nem találkoztam Allen Ginsberggel? )

Kapcsolódó szócikkek: Walt Whitman
agarob>!

Hozzátehettem volna, eszembe is jutott, hogy némelyik embert kielégíti a puszta létezés. (Walt Whitman: Csak egyszerűen lenni! Csak lélegezni! Öröm! Túlcsorduló öröm!) Ez a létező fajta. A másik arra vágyik, hogy legyen belőle valami, ő készül valamire. A létező előtt nyitva minden út. A készülő viszont maga a megtestesült szerencsétlenség, egyik pácból a másikba csöppen. A készülőnek mindig magyarázkodnia, mentegetőznie kell a létező előtt. Mert a létező puszta léte magyarázkodásra készteti. Komoly meggyőződésem, hogy ezt mindenkinek tudnia kéne rólam.

157. oldal, 12. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Walt Whitman
sophie P>!

A feketelistázás, Nagyban passziózott vele az avantgárd már az első világháború előtt. Harmincöt éves korom táján csehre fordítottam Apollinaire verseit, akkor bukkantam rá kis kiáltványára 1913-ból, amelyben „fost” és „rózsát” oszt. Fost Danténak, Shakespeare-nek, Tolsztojnak, nemkülönben Poe-nak, Whitmannek, Baudelaire-nek! Rózsát magamagának, Picassónak, Sztravinszkijnak. A bűbájos, bohókás kiáltvánnyal (Apollinaire, amint rózsát nyújt át Apollinaire-nek) nem tudtam betelni.

52. oldal - Feketelisták, avagy divertimento Anatole France tiszteletére

Belle_Maundrell >!

– Nem semmi könyv lehet – szólt, megijesztve a fiút.
Memphis felnézett, és egy elképesztő lányt látott szurokfekete hajjal, aki cigarettázott és őt bámulta.
– Walt Whitman.

308. oldal, A Hotsy Totsy

Kapcsolódó szócikkek: Memphis Campbell · Theta Knight · Walt Whitman