Walt Whitman személy

Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Paul Auster: New York trilógia
Carl Sagan: Broca agya
Saul Bellow: Henderson, az esőkirály
Szerb Antal: A világirodalom története
Jorge Luis Borges: A homály dicsérete
Alberto Manguel: Az olvasás története
Paul Auster: The New York Trilogy
Miért nem bírják a magyarokat?
Elizabeth Gilbert: Hűség
Milan Kundera: Találkozás
Lauren Oliver: Delírium
Amy Kathleen Ryan: Ragyogás
Temesi Ferenc: Hogyan nem találkoztam Allen Ginsberggel
Simor András (szerk.): Hispán-amerikai költők tára
Libba Bray: The Diviners – A Látók
Matt Haig: Én és az emberek
Edward Rutherfurd: New York
Sarah Winman: Bádogember
Joseph O'Connor: Árnyjáték
Richard Powers: Égig érő történet
!

Walt Whitman (született: Walter Whitman; West Hills, Huntington Township, New York, 1819. május 31. – Camden, New Jersey, 1892. március 26.) amerikai költő, esszéista és újságíró.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Walt_Whitman

!

Walt Whitman portréja. Készítette: Thomas Eakins (1887-88)


Idézetek

eme P>!

[…] Whitman felettébb érdeklődött a koponyák, agyvelők íránt. Hitt benne, hogy mindent elárulnak egy ember karakteréről. Így hát amikor ötven-hatvan évvel ezelőtt halálos ágyán feküdt, odaát New Jerseyben, beleegyezett, hogy felboncolják, miután meghalt. […]
Sokan úgy tartották, tudja, hogy Witman zseni, és szerették volna szemügyre venni az agyát, hogy lássák, van-e rajta valami figyelemre méltó. Tehát a halálát követő napon egy orvos eltávolította, egyszerűen kivágta a fejéből a kérdéses szervet, és elküldte az Amerikai Antropometriai Intézetnek, hogy elvégezzék rajta a szükséges méréseket.
Akár egy óriáskarfiol, szúrja közbe Blue.
Ez az. Akár egy nagy, szürke zöldség. A sztori ezen a ponton kezd izgalmassá lenni. Megérkezik az agyvelő a laboratóriumba, és éppen hozzálátnának méricskélni, amikor az egyik asszisztens leejti a földre.
Széttört?
Persze, hogy szét. Tudja, az agyvelő éppenséggel nem egy kemény valami. Szertespriccelt a helyiségben, és ezzel kész. Összesöpörték, és kidobták a szemétbe. Amerika legnagyobb költőjének az agyát.

214-215. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · Walt Whitman
1 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!

Olvass verseket! Főleg Emily Dickinson verseit. Megmenthetik az életedet. Anne Sexton tudja, milyen az elme, Walt Whitman tudja, milyen a fű, Emily Dickinson azonban mindent tud.

269. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Anne Sexton · Emily Dickinson · Walt Whitman
Chöpp P>!

A szinte teljesen üres nézőtér első sorában ülök, minden másodpercben hetvenkét színes filmkocka villódzik az arcomon, és az utolsó pillanatban egy fiatal férfi feláll egy asztalra, és szeretettel elkiáltja magát: Ó kapitány! Kapitányom!

186. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Holt költők társasága · Walt Whitman
14 hozzászólás
AniTiger P>!

A könyvek a legszembetűnőbbek: göröngyös oszlopok, amelyek a félhomályban a bútorzat részének látszottak, most pedig magas könyvtornyok lesznek belőlük. Sehol nem láttam ilyen sok könyvet egyszerre, legfeljebb a könyvtárban. Az egyik fal mentén három könyvespolcot is felfedezek, sőt a leszakadt ajtajú hűtőszekrény is tele van ósdi kötetekkel.
Magamhoz veszek egy gyertyát, és átböngészem a címeket. Egyiket sem ismerem.
– Mik ezek? – Egyik-másik könyv olyan régi, hogy attól tartok, ha hozzájuk érek, szétporladnak. Ízlelgetem a gerincekre írt neveket, legalábbis azokat, amiket ki tudok olvasni: Emily Dickinson, Walt Whitman, William Wordsworth. Alex rám néz.
– Költészet.
– Mi az a költészet? – Soha nem hallottam még ezt a szót, de tetszik a hangzása. Előkelő és könnyed; furcsamód egy szép, hosszú ruhát juttat eszembe.

18. fejezet (Ciceró, 2011)

sophie P>!

(Walt Whitman is csak magáról írt, de benne volt egész Amerika.)

101. oldal (Vissza az irodalomba, avagy hogyan nem találkoztam Allen Ginsberggel? )

Kapcsolódó szócikkek: Walt Whitman
Dorqa P>!

…sok áll azon, hol olvas az ember. Whitman hozzáfűzi: Azóta sem értem, miért nem bénítottak meg e hatalmas mesterek [Shakespeare, Osszián, Homérosz, Aiszkhülosz, Szophoklész]. Bizonnyal azért, mert amint leírtam, a Természet átható jelenlétében olvastam őket, a nap alatt, a messze nyúló, szemgyönyörködtető tájban vagy a hullámverés morajában. Az olvasás helye, miként Whitman sugallja, nem csak azért fontos, mert a lapon szereplő hellyel egymás mellé helyeződik, hanem azért, mert mindkettőben megvan ugyanaz a hermeneutikai minőség, mindkettő a tisztázás kihívásával szembesíti az olvasót.

174. oldal

Kapcsolódó szócikkek: hermeneutika · Walt Whitman
Elti>!

A magyar költészet talán legragyogóbb csillaga Petőfi Sándor, akit a szabadságharc egyik csatája után egy kozák dzsidás ölt meg a szántóföldön 1849-ben. Óhaja teljesült, mert csatában akart meghalni a „szent világszabadság” eszméjéért. Őt nevezik a magyar Shakespeare-nek, mégis közelebbi képet kapunk róla, ha azt mondjuk, a magyar Walt Whitman és Thomas Jefferson volt egy személyben. Nemzedékek számára ő testesítette meg a tökéletes eszményképet, a hősiesség, a hazaszeretet, a tehetség, az önfeláldozás és bátorság mintaképét. Magyarországon több mint 500 utcát, 200 mezőgazdasági szövetkezetet, egy rádióadót, egy gőzhajót és egy hidat neveztek el róla.

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1849 · Petőfi Sándor · Thomas Jefferson · Walt Whitman
agarob>!

Hozzátehettem volna, eszembe is jutott, hogy némelyik embert kielégíti a puszta létezés. (Walt Whitman: Csak egyszerűen lenni! Csak lélegezni! Öröm! Túlcsorduló öröm!) Ez a létező fajta. A másik arra vágyik, hogy legyen belőle valami, ő készül valamire. A létező előtt nyitva minden út. A készülő viszont maga a megtestesült szerencsétlenség, egyik pácból a másikba csöppen. A készülőnek mindig magyarázkodnia, mentegetőznie kell a létező előtt. Mert a létező puszta léte magyarázkodásra készteti. Komoly meggyőződésem, hogy ezt mindenkinek tudnia kéne rólam.

157. oldal, 12. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Walt Whitman
sophie P>!

A feketelistázás, Nagyban passziózott vele az avantgárd már az első világháború előtt. Harmincöt éves korom táján csehre fordítottam Apollinaire verseit, akkor bukkantam rá kis kiáltványára 1913-ból, amelyben „fost” és „rózsát” oszt. Fost Danténak, Shakespeare-nek, Tolsztojnak, nemkülönben Poe-nak, Whitmannek, Baudelaire-nek! Rózsát magamagának, Picassónak, Sztravinszkijnak. A bűbájos, bohókás kiáltvánnyal (Apollinaire, amint rózsát nyújt át Apollinaire-nek) nem tudtam betelni.

52. oldal - Feketelisták, avagy divertimento Anatole France tiszteletére

Belle_Maundrell >!

– Nem semmi könyv lehet – szólt, megijesztve a fiút.
Memphis felnézett, és egy elképesztő lányt látott szurokfekete hajjal, aki cigarettázott és őt bámulta.
– Walt Whitman.

308. oldal, A Hotsy Totsy

Kapcsolódó szócikkek: Memphis Campbell · Theta Knight · Walt Whitman