!

Vitay Georgina személy

Szabó Magda: Abigél
!

Vitay Georgina (Szerencsi Éva) a filmben


Idézetek

>!
Emerencia

    A szobor mosolygott is, komoly mosolya volt, mint a nagyon boldog és nagyon fiatal lányoknak.
    – Ez Vitay – mondta Kis Mari. – Vitay Georgina. Velünk fog járni. Ismerd meg, Abigél!
    Ó, megint valami játék, megint ezek a butaságok!
    – Köszönj neki – biztatta Torma. – Köszönj! Ez Abigél. A csodatevő Abigél.

51. oldal, Abigél legendája (1978)

Kapcsolódó szócikkek: Abigél · Kis Mari · Torma Piroska · Vitay Georgina
>!
Theana

Mimó néni maga magyarázta el Ginának, hogy nincs szebb és ártatlanabb valami, mint az első harmatos szerelem, amelynek emléke akkor is mindennél fényesebb marad, ha nem lesz belőle házasság, (…).

8. oldal, Gina intézetbe kerül (1978)

Kapcsolódó szócikkek: Mimó néni · szerelem · Vitay Georgina
>!
Theana

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Bánki Anna nagyon kérte [Ginát], menjen hozzá minél hamarabb, lehetőleg még érettségi előtt a hadnagyhoz, háborús időben sok az ilyen fiatalkorban kötött házasság. Itt eskettesse magát a nagytiszteletű úrnál, és legyen olyan ruhája, hogy szétpukkadjon az igazgató, és mindenütt csillogjon rajta valami dísz, ahány négyzetcentiméternyi hely csak van a kelmén. Torma Gedeon úgyse szólhat majd, mert ez kivételes nemes tradíció: a matulások mind itt esküsznek, az imateremben, nem a városban; Horn Mici is itt esküdött annak idején azzal a bizonyos fiúval.

Kapcsolódó szócikkek: Bánki Anna · Horn Mici · Kuncz Feri · Torma Gedeon · Vitay Georgina
>!
Theana

Egy darabig még várt, hátha visszatér, de a hadnagy nem jelentkezett többé, nemsokára megértette, miért.

Kapcsolódó szócikkek: Kuncz Feri · Vitay Georgina
>!
Theana

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A tábornok arca komoly volt, csupa bánat, csupa szeretet, szinte már nem is reálisnak ható abban a légvédelmi világításban. Még akkor is azt képzelte, látja, mikor már eltűnt a Matula utcán. Fogalma se volt róla, hogy nem találkozik vele soha többé.

Matula utca

Kapcsolódó szócikkek: Vitay Georgina · Vitay tábornok
>!
Mary_Mallory

Gina csak állt, nézett rá, Horn Mici azt mondta csöndesen: „Ne szólj. Úgyis tudom”-aztán otthagyta egyedül.

380. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Horn Mici · Vitay Georgina
Hirdetés
>!
Mary_Mallory

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

-Valaki mással tetszik összetéveszteni a kis Vitayt. A kis Vitay nem akart elutazni sehová.
-Ez nem akart elutazni? – mondta felháborodottan a pénztáros. -Én adtam el neki a jegyet, úgy rohant, hogy azt hittem, kiszakad a lelke. Ott a kezében a pénz, amit a százasából visszaadtam, ott a jegye is. Hát hülye vagyok én?

125. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kőnig tanár úr · Vitay Georgina
>!
KingucK P

A karácsonyi szünet huszonkettedikével kezdődött, az utolsó tanítási nap huszadika volt, Gina egész árkodi tartózkodása alatt nem szerzett annyi gyönge jegyet, mint azon a szombaton, mikor – szintén matulás tradíciók szerint – különösen szigorú volt a feleltetés, mert hiába került a vakáció olyan elérhető közelségbe, meg kellett mutatniok ezen a napon, hogy amíg a munka tart, csak a munkával törődnek. Ám Gina egyébre se tudott gondolni, mint arra, hogy aznap délben elvileg megkezdődik a szünet, és miután az apja tudja, hogy a középiskolákban mikor végződik a tanítás, ha mégis meglátogatja, akkor ma, holnap, legkésőbb holnapután itt kell lennie. Az utolsó tanórán végre jól dolgoztak, mintha mindazt a feszültséget, ami bennük volt, az ugrással meg a szergyakorlattal akarnák levezetni. Truth Gertrúd figyelmeztette őket, el ne felejtsék magukkal vinni és mosásba adni a tornaholmit.

Okmányok

Kapcsolódó szócikkek: Árkod · karácsony · Truth Gertrúd · Vitay Georgina
>!
KingucK P

Futottak a napok a lázas készülődésben, hogy a naptártokok, az inggombtartók és a tűpárnák elkészüljenek. A műhelyből Zsuzsanna gyakran kizavarta őket a hóba, akkor hólabdáztak, mint a kicsik, néha meg zenét hallgattak az intézet gramofonján, rettegve, meg ne sértsék Hajdú valamelyik lemezét, mert akkor végük. Huszonnegyedikén hajnalban óriási hó esett megint, a konyhafolyosóról reggeltől fogva szegfűszeg és vanília illata áradt, ami azonnal könnyet csalt Gina szemébe, ahogy megérezte. Ünnepszag volt, karácsonyillat. Mi lehet otthon, hol az apja, mikor láthatja megint?

Karácsony

>!
KingucK P

Szabó és Murai már nem voltak sehol, úgy eltűntek, ahogy a hópehely meleg szobában, beszívta őket a védő közösség, csak Gina állt már a katedrán egyedül. Senki se tartott rá igényt. Kalmár leült a tanári asztalhoz, és minden indulat nélkül, mint aki úgy gondolja, nem volna szerencsés, ha túl sok figyelmet szentelne ennek a kellemetlen epizódnak éppen év kezdetén, csendesen, majdnem közömbösen azt mondta:
– Az ordítozó tűnjön el a teremből.

Terrárium és árulás

Kapcsolódó szócikkek: hópehely · Vitay Georgina