VII. Tiberias Calore (Cal) személy

– Ismerem a bátyámat. Ha választás elé állítjuk, téged mentsen-e vagy a koronáját, mindketten tudjuk, mit fog választani – vág vissza Maven.
– Soha nem választana engem.

– […] Ennyire szívtelennek nézel engem?

23. fejezet

– Meg kell értened, Mare! Én… egy napon király leszek. Nem engedhetem meg magamnak az önzőség luxusát.
– Én azt gondoltam, ezt a luxust egyedül a király engedheti meg magának.
Megrázza a fejét, a tekintete végigfut rajtam. – Bárcsak úgy volna!

169. oldal, Tizennegyedik fejezet

De minden egyes másodperc
megnehezíti a döntésemet, mert emlékeztet arra, mit veszítek majd, ha
eljön az idő. Mi az, amit hetekre elveszítettem. Nem csupán Mare
szerelmét, de a hangját is. Az éles megjegyzéseit. Azt az embert, akit
nem érdekel a vérem, sem a koronám. Valakit, aki engem lát, és nem
valaki mást a helyemen.

De amikor a dal véget ér, elszomorodom. Ahogy a hangjegyek elhalnak a levegőben, úgy érzem, mintha visszazuhannék a valóságba.

Mare Barrow-nak elképesztő tehetsége van a Calore család férfitagjainak felzaklatásához.

Mészárlás lesz, nem egyéb.

9. oldal

Képtelen vagyok a szemébe nézni, ezért inkább arra koncentrálok, ami az orrom előtt van. Balszerencsémre az a mellkasa és az átlátszó inge.
Aztán ujjaival felemeli a fejemet, hogy a szemébe nézzek. Arany lángok lobognak a szemében. – Hiányozni fogsz, Mare.

18. fejezet

Esküszöm, ezek a Calore fivérek hülyeségi versenyt tartanak.