VII. Tiberias Calore (Cal) személy

– Semmit sem választottam. Ezt mindenki tudja.
– Legalább te tudtad, mi vár rád. Amikor reggel felkeltem, még fiúm sem volt.

126. oldal

Ajka az enyémre tapad forrón. Érintése felvillanyoz, de nem úgy, ahogy a hatalom. Ez nem a pusztítás, hanem az élet szikrája.

18. fejezet

Amilyen szép ez a világ, olyan veszedelmes is.

105. oldal, 9. fejezet

„The way I see it, I'm doing my brother a favor.” Then he grins crookedly. „Unless you want to step on his feet all night?”
„I have excellent footing, thank you very much,” I say, crossing my arms.

218. oldal

– Engem hibáztatnak majd, a kis villámlányt. Én mérgeztem meg a gondolataidat, és rontottalak meg. Én vettelek rá.
– Majdnem rá is vettél – mormolja. – Ma reggel majdnem téged választottalak.

380. oldal

– Visszafelé tartasz? – kérdezi hirtelen, és az út felé int.
– Miért, félsz a sötétben? – gúnyolódom, keresztbefonva karomat.

54. oldal

Mészárlás lesz, nem egyéb.

9. oldal

– Te azt mondtad az imént, hogy „nyakra-főre”? – kérdezi hahotázva.

169. oldal

– Nem inni járok ki, Mare.
– Hanem? Csak zsebtolvajokat fgsz el és nyakra-főre állásokat osztgatsz?

168. oldal

– Azt hittem, elveszítelek. Annyiszor hittem ezt.

262. oldal