Verity Crawford személy

Én akartam lenni az, aki mosolyt csal az arcára, akiért lélegzik, akiért felkel reggelente.
És sokáig én is voltam. Jobban szeretett, mint bárkit és bármit. Én voltam az élete értelme.
Egészen addig, amíg fel nem bukkant az egyetlen dolog, ami még nálam is többet jelentett neki.

75. oldal

A szerelem első látásra csak úgy működik, ha az ember elég ideig marad a másikkal, hogy valóban azzá válhasson.

74. oldal

Ő volt a mindenem, de egy okos nő tudja, hogy csak úgy tarthat meg örökre egy férfit, ha nem mutatja ki, mennyire semmi lenne nélküle.

87. oldal

Bárhogy nézzük is, Verity mesterien manipulálta az igazságot.
A kérdés már csak az, hogy végül is melyik igazságot.

304. oldal

A szavaknak egyenesen a zsigerekből, húson és csonton át kell kiszakadniuk. A vallomás legyen szörnyű, őszinte, véres, talán kissé ijesztő, de legfőképpen nyílt, leplezetlen. […] Kifordítva senki sem szerethető. […]
Bennem nem fognak csalódni.
[…]
Mégis… minden nagylelkű figyelmeztetésem ellenére… tovább nyelik majd a szavamat, mert ilyenek vagyunk.
Emberek.
Kíváncsiak.
Folytassa!

63-64. oldal

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Csak feküdtem az ágyán, figyeltem, ahogy levetkőztet, és éreztem, hogy életem első igazi szeretkezése vár rám. Voltam már férfiakkal, de addig csak a testem vett részt a szexben. Most viszont annál sokkal többet adtam bele. […]
Elképesztő, mennyire más a szex, ha az embernek nem csak a teste van jelen. Bevontam a szívem, a zsigereimet, az elmémet és a reményeimet. Feloldódtam a pillanatban. Nem is szerelem volt ez, hanem… zuhanás.

74. oldal

– A feleségem elég szétszórt – jegyzi meg Jeremy.
Mosolyogva konstatálom, hogy ezek szerint van bennünk valami közös.
– Ez a legtöbb íróra igaz.

58. oldal

A rossz nemi élet olyan, mint egy vírus: még ha minden más rendben van is a kapcsolatban, ez a része feltartóztathatatlanul megfertőzi a többit.
Eszem ágában sem volt engedni, hogy ez velünk megtörténjen.

158. oldal

Ismerem a testem minden rezdülését. Tudom, hogyan tápláljam, hogyan tartsam karban.
[…] Egyrészt ott van a tudat: az elme, a lélek és a többi megfoghatatlan komponens.
Emellett pedig van egy fizikai valónk, a gép, ami a tudat túlélésének a záloga.
Ha tönkretesszük a gépet, meghalunk. Ha elhanyagoljuk, szintén meghalunk. Ha azt hisszük, a tudatunk túlélheti a gépet, meghalunk, miután rájövünk, mekkorát tévedtünk.
Ez elég egyszerű képlet. Gondozd jól a fizikai valódat! Tápláld azzal, amire szüksége van, nem pedig azzal, amit a tudatod diktál. […]

104. oldal

92. oldal