Vénusz (bolygó) helyszín

Philip K. Dick: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?
Isaac Asimov: A robbanó Napok
Arthur C. Clarke: Holdrengés
Láng Benedek: Mágia a középkorban
Jankovics Marcell: Ahol a madár se jár
Neil deGrasse Tyson: Terítéken a világegyetem
Edward Rutherfurd: London
Bryn Greenwood: Minden csúf és csodálatos dolog
!

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap. Nevét Venusról, a szépség római istennőjéről kapta. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton, legnagyobb látszólagos fényessége -4,6 magnitúdó. Maximális fényességénél még nappal is észrevehető.
A kalauzcsillagok közé tartozik, hiszen segítette az embereket utazásaik során a tájékozódásban. Emiatt nagyon kedvelt volt és szívesen adtak különféle hangzatos neveket neki, külön a reggel látható és külön az esti Vénusz számára, mint például a Hajnalcsillag és Esti csillag nevet, amelyből keletkezett a jól ismert Esthajnalcsillag elnevezése.

Szerkezet
A Vénusz a Naprendszer négy Föld-típusú bolygójának egyike, ami azt jelenti, hogy jellemzően kőzetekből épül fel. Méretében és tömegében nagymértékben hasonlít a Földhöz, s emiatt gyakran hívják a Föld testvérének is. Átmérője csak 650 km-rel kisebb a Földénél, a tömege a földinek 81,5%-a. A felszíni feltételek azonban a vénuszi sűrű szén-dioxid légkör miatt nagymértékben eltérnek. A vénuszi légkör 96,5 tömegszázaléka szén-dioxid, a fennmaradó nagyjából 3% pedig nitrogén.
Forrás: Wikipedia

!

Forrás : NASA

!

A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap. Nevét Venusról, a szépség római istennőjéről kapta. A Hold után a legfényesebb objektum az éjszakai égbolton, legnagyobb látszólagos fényessége -4,6 magnitúdó. Maximális fényességénél még nappal is észrevehető. Mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, és kering körülötte, ezért néhány hónapig a Naptól keletre, később néhány hónapig a Naptól nyugatra látható, változó távolságra. A keringés mindkét szélső pontjának látszólagos távolsága a Naptól, azaz a bolygó legnagyobb kitérése 47,8°, vagyis a Napot legfeljebb három órával követi, illetve előzi meg az égen.
A kalauzcsillagok közé tartozik, mivel segítette az embereket utazásaik során a tájékozódásban. Emiatt nagyon kedvelt volt és szívesen adtak különféle hangzatos neveket neki, külön a reggel látható és külön az esti Vénusz számára, mint például a Hajnalcsillag és Esti csillag nevet, amelyből keletkezett a jól ismert Esthajnalcsillag elnevezés. Az ókori görögök a kettőt még két külön égitestnek hitték, Heszperosz (napnyugati) és Foszforosz (fényhozó) néven ismerték. Magyar neveit főleg a szabad ég alatt élő pásztoroktól kaphatta. A bolygó „csillag” elnevezése természetesen csak nem csillagászati értelemben, hanem általános, népies szóhasználatban állja meg a helyét. A Vénusz a Naprendszer egyetlen olyan bolygója, mely női alakról kapta a nevét.

/Wikipédia/

!

A Mariner űrszonda felvétele

!

Vénusz mitológiai/asztrológiai értelmezése

A Vénusz a „Fortuna Minor” a kisebbik jótevő. A szépség, a szerelem, a fiatal nőknek a jelölője. Az éttermek, vacsorák, ékszerek, készpénz, szex, romantika, pénzügyek hozzá tartoznak. Megjeleníti a harmóniát, a szeretetet, a barátságot. A Marssal együtt szexuális jelölő, vagyis az emberben levő nőies (Anima) és férfias (Animus) oldalt testesítik meg együtt. A Vénusz a szépérzék, az ízlés, a művészi hajlamok jelölője. Női képletben érzelmeket és szexualitást jelöl, férfi képletében ideálképet. Általában, ha a Vénusz nem áll jól éppen az égen, akkor az szerelmi és pénzügyi kalamajkákat jelent a világban. A Vénusz hideg és nedves (=Vizes jellegű), nőies égitest.

Napi átlagsebessége: Vénusz 0°59’08”

!

Vénusz szimbólumaival


Idézetek

adrica P>!

A bolygók holdjait hagyományosan a szülőbolygójuknak nevet adó római isten görög megfelelőjének környezetéből ismert mitikus személyekről nevezik el. Ezeknek az ókori isteneknek komplikált volt a magánéletük, így a névválaszték bőséges. Az egyetlen kivétel az Uránusz, amelynek holdjait az angol irodalom hőseiről nevezték el. Az angol Sir William Herschel fedezett fel először szabad szemmel nem látható bolygót, és ha rajta múlik, jó alattvalóként arról a királyról nevezi el, akit szolgált. Ha Sir William sikerrel jár, akkor a bolygókat ma így ismernénk: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz és George. Szerencsére éltek a korban higgadtabb gondolkodók is, így néhány év múlva a bolygót átkeresztelték a sokkal konvencionálisabb Uránuszra. De a holdak William Shakespeare hőseiről és Alexander Pope költeményének szereplőiről való elnevezésének hagyományát Herschel nyomán máig megtartottuk. A bolygó 27 holdja között szerepel Ariel, Cordelia, Desdemona, Juliet, Ophelia, Portia, Puck, Umbriel és Miranda is.

148-149. oldal, 10. A bolygók között (Kossuth, 2018)

SDániel P>!

A középkor világában az alkímia művészete vagy tudománya nagyon egyszerű elven alapult. Ahogyan az égi szférák rendben emelkedtek a mennybolt felé, ahogyan megvolt az angyalok rendje az egyszerű, szárnyas hírnököktől az Istenség oldalán lakozó tündökletes szeráfokig, ugyanúgy sorakoztak isteni rendben a természeti világ elemei is a legdurvábbtól a legfinomabbig.
És ez vonatkozott a fémekre is. A bölcsek hét fémet ismertek el, mindegyik valamelyik bolygónak felelt meg: az ólom a Szaturnusznak, az ón a Jupiternek, a réz a Vénusznak, a vas a Marsnak, a higany a Merkúrnak, az ezüst a Holdnak, és a mindennél tisztább, a fényt árasztó Nap az aranynak.
De ebben rejlett éppen a csodálatos titok: az idő múltával, és senki sem tudta, milyen hosszú idő alatt, a Föld melege fokozatosan megfinomítja ezeknek a fémeknek mindegyikét, fokról fokra juttatja tisztább alakjába: a vasat higannyá változtatja, a higanyt ezüstté, míg végül, az idők végezetén, mind a legtisztább arannyá kell, hogy változzanak, vagyis eljutnak a végső és tökéletes állapotukba.
– De mi van akkor – kérdezték a bölcsek –, ha megtalálhatjuk a módját annak, hogy ezt a folyamatot meggyorsítsuk, hogy valamelyik közönséges fémet a maga durva állapotából a legtisztább arany állapotába finomítsuk? – És így nem is volt meglepő, hogy amiként egyesek úgy kerestek gyógyulást bajaikra, hogy kegyhelyekre zarándokoltak, vagy ahogyan a történetek lovagjai a Szent Grált keresték, ugyanúgy kutatták az alkimista néven ismert tudósok azt az anyagot, amelytől fémek az egyszerű megjelenési formájukból a legtisztább alakjukba jutnak át. Ez a varázsanyag, bármi legyen is az, feltétlenül magában kell hogy foglalja a világegyetem titkát. Ezt nevezték Elixírnek, vagy a Bölcsek Kövének.

429-430. oldal, 9. fejezet - A London híd

Edward Rutherfurd: London Az ezerarcú, nyüzsgő város

1 hozzászólás
Arianrhod P>!

A planéták útján járó hőst útba igazító égitestek tárgyszerű megjelenítései az őt vezető rózsák, aranygolyók, almák, gombolyagok. Ezek leginkább a Merkúr bolygó jelképei. E planéta istene az egyiptomi és görög-római túlvilághitben egyaránt a „lélek vezetője” volt. De lehetnek a Vénuszé is:

Ifjabbik fivér bátyja hervadt rózsabokráról egy virágot tép és a szélbe dobja. A rózsa előtte repül, és halott bátyjához vezeti, hogy föltámaszthassa. A szél, a rózsa a Vénuszra utal, bár naprózsa is van (Aranyfogú testvérek). Napos, holdas, csillagos jegyű, aranyhajú királyfi öregemberrel találkozik, aki aranyalmát ad neki. Az előtte gurul és célba vezeti (A kővel berakott kirájné). Vogul mesében a fejedelem népe minden reggel eltűnik (a nép a csillagok?). A fejedelem fia keresésükre indul, útján cérnagombolyag vezeti, amit a házából varázsol (ahogy Fehérlófia-meséink váraiból almák lesznek. A kis fejedelemfi).

Jankovics Marcell: Ahol a madár se jár Hét év tizenkét tanulmánya

Kapcsolódó szócikkek: Merkúr (bolygó) · Vénusz (bolygó)
LaBelle >!

Szerelmi varázslást például Vénusz napján, azaz pénteken érdemes végezni, a Vénusznak megfelelő anyagokkal és órában. Vénusz tudvalevőleg a szerelem istennője, a Vénusz bolygó pedig a szerelem bolygója, amely pénteken domináns, nem véletlen, hogy a péntek számos nyelven nevében is utal Vénuszra vagy a neki a germán mitológiában megfelelő Freiára: Vendredi, Venerdì, Freitag, Friday.

69. oldal, Talizmánmágia (Typotex, 2007)

Maryse>!

Távcsövével Galilei, amerre csak nézett, új meg új csodákat látott. A Holdon hegyeket és krátereket észlelt, valamint olyan sík vidékeket, amelyeket tengereknek vélt. Foltokat látott a Napban. Négy kísérőt látott a Jupiter körül keringeni. Azt tapasztalta, hogy a Vénusz ugyanúgy fázisváltozásokon megy át, mint a Hold.

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Galileo Galilei · Hold · Jupiter (bolygó) · Nap · távcső · Vénusz (bolygó)
bogcica>!

Horst fölkeltette az érdeklődésemet a telepítés előtti irodalom iránt.
— Régi könyvekre gondol?
— Olyan könyvekre, amiket az űrutazás előtt írtak, de az űrutazásról.
— Hogyan írhattak le olyasmit, ami még…
— Az írók kitalálták.
— Minek az alapján?
— A képzeletük alapján. Sokszor tévedtek, a Vénuszt például paradicsomi dzsungelnek írták le, ahol hatalmas szörnyek és nők élnek! Érdekli az ilyesmi? – Pris számítóan nézett a férfira. – Nagy darab, nagy sörényű asszonyok, dinnye nagyságú, erős mellük van.
— Nem érdekel – vont vállat Isidore.
‎— Valóságos vagyont lehetett szerezni, ha valaki a Marsra csempészett háború előtti folyóiratokat, könyveket vagy filmeket. Nincs azoknál izgalmasabb. Városokról olvasni, meg hatalmas ipari üzemekről. Az ember szinte el tudja képzelni, milyen lehetett volna, milyennek akarták a Marsot látni. Csatornákat is képzeltek rá.
— Csatornákat?
Isidore homályosan emlékezett, hogy valaha olvasott ilyesmiről.
— Amelyek behálózzák a bolygót – mondta Pris –, és más csillagokról való lények lakják. Végtelenül bölcsek, jóságosak. Aztán történetek a Földről, amik akkoriban játszódnak, amikor még nem volt radioaktív por.
— De hisz az ilyesmitől az ember csak még rosszabbul érzi magát, nem? – kérdezte Isidore,
— Nem!
— És elhozott magával valamit ezekből az olvasmányokból?
Isidore reménykedett, hátha ő is elolvashatná valamelyiket.
— Itt értéktelenek, a Földön sohasem haraptak rá. Pedig rengeteg van belőlük a könyvtárakban. A mi példányaink is innen valók, a földi könyvtárakból lopták őket, aztán automata rakétával föllőtték a Marsra. Az ember utazgat a nyílt űrben, meglát egy fénycsóvát, és máris ott egy rakéta. Kinyitja, és tele van a háború előtti irodalmi folyóiratokkal. Egy vagyon. De mielőtt eladná, persze kiolvassa. – A lány kezdett belemelegedni a beszélgetésbe. – A legjobban az tetszett, hogy…
Kopogtak.

XIII. fejezez

Kapcsolódó szócikkek: J. R. Isidore · Mars (bolygó) · Vénusz (bolygó)
Shinzo P>!

Az idő fantasztikusan jó volt, majdnem ezer méterre el lehetett látni. Nem volt szükség radarra, hogy megmutassa az előttük levő sziklákat; ez egyszer puszta szemmel is lehetett őket látni. A zöldes hajnali fény, amely millió évekig szét nem oszló felhőkön szüremlett át, valahogy az egész tájnak tenger alatti jelleget kölcsönzött, a távoli tárgyak homályos foltként lebegtek, ami csak fokozta ezt a hatást. Mintha sekély vizű tenger fenekén haladnának; Jerry nemegyszer azt képzelte, hogy halakat lát, amelyek a feje felett úsznak el.

Éden előtt című novella

Kapcsolódó szócikkek: Vénusz (bolygó)
Kasztór_Polüdeukész >!

– Esthajnalcsillag. – Ezt mondta ki először. Felnéztem a csillagra, és éreztem, hogy figyel engem. És nemcsak hogy figyel, hanem valósággal magába szív. – Mondtad már, de elfelejtettem. Nem is igazi csillag, hanem egy bolygó, ugye?
– Vénusz – feleltem.
– Ott, ahol lakom, erős a fényszennyezés, ezért nem lehet látni a csillagokat. Szeretnék kimenni veled valahova csillagokat nézni! Annyira hiányzott! Hiányoztál!

11. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Esthajnalcsillag · fényszennyezés · Vénusz (bolygó)