varjú állat

– Figyelje a varjakat! – mondja Beskardes. – A varjak egészen biztosan figyelnek minket.

439. oldal

[…] a varjak a főkolomposok abban, mit is teszünk a bolygóval. Minél nagyobb felfordulást csinálunk, annál jobban tetszik nekik. Az új viselkedésformák futótűzként söpörnek végig a varjúpopuláción. Tíz évvel ezelőtt a japán varjak megtanulták, hogyan kell a keményhéjasokat az útkereszteződéseknél leejteni, hogy az áthaladó autók kerekei megtörjék őket. És nem csak ezt: kivárják a piros lámpát, és csak akkor szedik fel. Mostanra a londoni varjak is ezt csinálják. Tíz évbe tellett átkelnie Eurázsián. Evolúciós nyomás van, és ha ez hat a varjakra, akkor hat ránk is, csak még nem vettük észre.

438-439. oldal

A parti nádas nem mozdult, az egyik nyárfán varjú károgott, és Gyula szíve tele lett a csodálatos táj ősi szépségével.
– Nem vagy álmos?
– Dehogy… csak nézek. Ezt szeretem én…
István fél karját áttette a gyerek vállán.
– Ebben nem is csalódsz elhiheted. Nem beszél, hát nem is hazudik, nem ígér, és mégis odaadja mindenét, nem szól, és mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott.

48. oldal (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1962)

A PART ALATT
Magyar népköltés

A part alatt,
a part alatt
három varjú kaszál,
három varjú kaszál.

Róka gyüjti,
róka gyüjti,
szúnyog kévét köti,
szúnyog kévét köti.

Bolha ugrik,
bolha ugrik,
hányja a szekérre,
hányja a szekérre.

Mén a szekér,
mén a szekér,
majd a malomba ér,
majd a malomba ér.

A malomban,
a malomban,
három tarka macska,
három tarka macska.

Egyik szitál,
másik rostál,
harmadik követ vág,
harmadik követ vág.

Szürke szamár
vizet hoz már,
tekenőbe tölti,
tekenőbe tölti.

Tehén dagaszt,
tehén dagaszt,
kemencébe rakja,
kemencébe rakja.

Medve várja,
medve várja,
kisült-e a cipó,
kisült-e a cipó.

Tyúk a cipót
csipegeti,
hangya morzsát szedi,
hangya morzsát szedi.

65. oldal

Amikor Budapesten vetítették Alfred Hitchcock Madarak című filmjét, amiben hangosan károgó varjak „támadják meg” a mit sem sejtő, gyanútlan embereket, sokan telefonáltak a Madártani Intézetbe, és számos hívást kaptam magam is. Egy óvoda vezetőnője telefonált például és érdeklődött rémülten, kiengedheti-e a gyerekeket az udvarra, hiszen ott is látott már varjakat sétálni. De más, hasonlóan rettegést sugárzó hívások is akadtak. A filmben látott jelenet magyarázata egyébként végtelenül egyszerű. Fészekből szedett fiatal varjakat neveltek fel, és arra szoktatták őket, hogy az emberek kezéből, talán válláról kapják a táplálékot. A felvétel előtt valószínűleg éheztették is őket egy kicsit, így aztán nem csoda, ha őrült károgással, csapkodva igyekeztek a megszokott „táplálkozóhely” felé. Amióta a filmet láttam, kicsit haragszom Hitchcockra. Ezt a madarak iránt félelmet keltő filmjét kihagyhatta volna.

174. oldal

Ha egyszer egy csupaszív vakond begurul, varjú legyen a talpán, aki megáll előtte.

48. oldal

Fák, ti fák!

Ó, fák, ti fák!
Vagy inkább
ti, ti varjak!
Nem, mégis inkább
ti fák!
Vagy mégis inkább
ti varjak!
Fák!…
Varjak!…

A fene egye meg.

32. oldal, A világ száz csodája (Jaffa, 2004)

A varjú rossz ómen, nyúlbabona szerint. Viszont kényszerű szövetségese a nyúlnak minden madár. Veszély közeledtét leghamarabb jelzi a légi posta.

193. oldal, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1982

Ha a Nagy Szellem azt akarta volna, hogy úgy éljek, mint a fehér ember, akkor annak teremtett volna. A sast sem lehet kötelezni, hogy úgy éljen, ahogy a varjú él.(Ülő bika teton-sziú főnök)