Vane Kattalakis személy

– Csak azért nevezel bébinek, hogy idegesíts, ugye?
– Az apám mindig azt mondta, azért születtem, hogy az alvilág kullancsa legyek. Azt hiszem, nem tehetek róla, képtelen vagyok másképp csinálni.
– Tégy meg nekem egy szívességet. Próbáld meg!

– Vannak olyan erők ezen a világon, amiket jobb nem bolygatni. Az egyik közülük egyértelműen a sors. (…)

– Húúú-vííí-húúú – énekelte Fang olyan hangon, ami egy B kategóriás film háttérzenéjére emlékeztetett. – Hé, Ash, nem akarod színi kicsit a vérem?
Ash gúnyos tekintetet vetett rá.
– Nem, köszi. Nem szeretném elkapni a parvót tőled, vagy valami más szörnyű kutyabetegséget, amitől kényszeresen emelgetném a lábam a tűzcsapok mellett.
Vane hátulról fejbe csapta a testvérét.
– Legközelebb otthon hagylak.

– Szarul nézel ki.
– Ja, hát én sem randiznék veled, seggfej.

74. oldal

– Én szívesen megölöm az illetőt – ajánlkozott Szőrös.
Vane megköszörülte a torkát.
– Esetleg szenvedhetne balesetet – próbálkozott újra Szőrös. – Az embereket állandóan baleset éri.
Patrick gonoszul felnevetett.
– Nekem van egy ásóm.
– Hagyjuk az ásót! – szólalt meg Paul, azután ivott egy korty bort. – Nekem van egy aligátorom az udvaron.

335. oldal

– (…) Az élet szerencsejáték, Vane! Többnyire kemény és fájdalmas, és nem a gyáváknak való. A zsákmány a győztesé lesz, nem pedig azé, aki nem is csatázott.

105. oldal

124-125. oldal

– A te szüleid mivel foglalkoznak?
– Különböző kreatív módszereket dolgoznak ki egymás megölésére.
Vane kissé megijedt, amikor meghallotta, mi szaladt ki a száján. Már annyira megszokta ezt a választ, hogy észre sem vette, mit mondott, amíg el nem jutott a füléig.

Bride nem tudta, mit gondoljon erről.
– Ez a… ez az ideggyengeség a családodban… Ez ugye nem öröklődő?
– Nem úgy tűnik – válaszolta komolyan Vane. – De ha észreveszed rajtam a jeleket, kérlek, azonnal lőj le!