Vanda (Vándor) személy
Idézetek
– Én igazán szeretlek, Ian. – Csak így búcsúzhattam el tőle. Mást nem fogadott volna el. Tudtam, hogy eszébe jut majd később, és akkor megérti. – Tiszta szívemből szeretlek.
– Én is igazán szeretlek, Vándorom.
Az arcomhoz nyomta az övét, amíg rá nem talált a számra, akkor megcsókolt, lassan és gyengéden, és az olvadt sziklák folyama lassan áradni kezdett ott a sötétben, a Föld középpontjában, amíg alább nem hagyott a reszketésem.
– Jared a múltam, ő egy másik élet. A jelenem te vagy.
Ian egy másodpercig csak hallgatott. Amikor megint megszólalt, a hangja rekedt volt az érzelmektől. – És a jövőd is, ha te is úgy akarod.
– Igen, ha lehet.
És akkor Ian megcsókolt, a lehető legnemplátóibb módon, amit a zsúfolt körülmények engedtek, én pedig repestem az örömtől, hogy elég okos voltam ahhoz, hogy hazudjak a koromról.
Jamie kedvelt, de csak valami furcsa kémiai reakció miatt, aminek semmi köze a racionalitáshoz. Jeb is kedvelt, de ő meg nem normális.
26. Visszatérés, 218. oldal
Doki megfogta a csuklómat, és én nem ellenkeztem. A másik irányba néztem, amikor a tű beleharapott a bőrömbe, Ian felé. A szeme éjfélkék volt a sötétben. Összeszűkült, amikor felismerte a cserbenhagyottságot az enyémben.
– Sajnálom – motyogta. Ez volt az utolsó dolog, ami hallottam.
301. oldal