Vaelin Al Sorna személy
Idézetek
– Én úgy tanultam, hogy a könyvégetés aljas bűn – szólalt meg Vaelin.
450. oldal
– Az a hír járta, hogy meghaltál, uram…
– Én is hallottam ezt a hírt.
108. oldal
– Még mindig olyan jól forgatod a fegyvert? – kérdeztem végül, hogy megtörjem a csendet.
A kezében tartott kardra pillantott.
– Hamarosan meglátjuk.
– A Pajzs állítólag ragaszkodik az igazságos párbajhoz. Úgy gondolom, adnak néhány napot gyakorolni. Ennyi év tétlenség után már bizonyosan nem vagy az a veszedelmes ellenfél, aki egykor voltál.
Fekete szeme az arcomat pásztázta, és látszott rajta, hogy jól szórakozik.
– Miből gondolod, hogy tétlenkedtem?
Megvontam a vállam.
– Mit lehet csinálni egy börtöncellában öt éven keresztül?
Visszafordult a város felé, és rövid, halk válasza csaknem elveszett a szélben.
– Énekelni.
622. oldal, Ötödik rész - Verniers elbeszélése
– A lonak babonája szerint megölt ellenségeik lelke beleszáll a fegyverükbe – szólalt meg a vadember. – Nevet adnak a harci bunkóknak és késeknek, mert úgy hiszik, a Sötétség megszállja ezeket a háborúra alkotott szerszámokat. De a kard az csak kard. Nem a penge gyilkol, hanem az ember.
173. oldal
Tehát ezzel foglalatoskodtam annyi éven keresztül? Utat vágtam magamnak az élet sűrűjében? A sok kiontott vér, a megannyi elvett élet, mind csak versszakok a dalban?
546. oldal
Bajtársiasság – döbbent rá. – Az is a harcos élete. Megosztod az életedet azokkal, akik meghalnának érted.
69. oldal
– Hallom az igazságot, testvér. Ez az én átkom.
70. oldal
Az én népem hisz abban, hogy a holló a változás hírnöke. Amikor a holló árnyéka vetül a szívedre, az életed megváltozik. Vagy jobbra fordul, vagy rosszabbra, azt nem lehet megmondani. Mi beralnak hívjuk a hollót, és shaknak az árnyékot. És te, Vaelin Al Sorna, a Hit harcosa, magad vagy a Holló Árnyéka.
348. oldal ( Harmadik rész: második fejezet)