V. Orbán pápa személy

Jacques Le Goff: Az értelmiség a középkorban
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Bertényi Iván: Nagy Lajos király
!

Boldog V. Orbán (1309/1310, Grizac – 1370. december 19., Avignon) uralkodói néven lépett fel Szent Péter apostoli trónjára a katolikus egyház 200. pápája. Ő volt a hatodik avignoni egyházfő, akinek nyolcéves pontifikátusát a krónikák egyöntetűen a legszentebbnek nevezték az avignoni pápák közül – az egyház pedig csak őt ismerte el szentnek (boldognak) közülük. Orbán bencés szerzetesként lépett az egyház élére, és aszketikus életmódja vele együtt költözködött be a még mindig pénzügyi gondokkal küszködő pápai kúriába. Orbán uralkodásának legnagyobb vívmánya vitathatatlanul a római székhely választása volt, noha ez egyelőre csak rövid próbálkozás volt az ősi székhely feltámasztására.
https://hu.wikipedia.org/wiki/V._Orb%C3%A1n_p%C3%A1pa


Idézetek

Milán>!

A XIV. századtól kezdve Közép-, Kelet- és Észak-Euró- pára is kiterjed ez az alapítási hullám. A birodalom első egyetemét Prágában, 1347-ben alapítja VI. Kelemen pápa a cseh királyságnak kedvezni akaró IV. Károly kérésére. Ezt követi a bécsi egyetem, amit 1365-ben hív életre IV. Rudolf és V. Orbán pápa, majd 1383-ban III. Albert alapít újra; Erfurt, mely VII. Kelemen 1379-es és VI. Orbán 1384-es bullája ellenére csak 1392-ben alakul meg; Heidelberg (1385), Köln (1388), a prágai egyetem válságaiból születő Lipcse (1409), Rostock (1419), az 1454-ben alapított, de valójában csak 1473 után működő Trier, Greifswald (1456), Freiburg im Breisgau (1455-1456), Bázel (1459), a II. Pius bulláját 1459-ben elnyerő, de csak 1472 után szerveződő Ingolstadt, Mainz (1476), Tübingen (1476- 1477). Az 1425-ben alakult louvaini egyetem a Burgundiához tartozó vidékek diákjaira gyakorolta a legnagyobb vonzerőt. A krakkói egyetemet 1364-ben alapítja Nagy Kázmér, és 1397–1400-ban alapítja újra Jagelló Ulászló
IX. Bonifác pápa segítségével. Pécsett már 1367 óta tanítanak kánonjogot, az 1389-ben alapított óbudai egyetem felvirágzik 1410-re, bár csak tiszavirág módjára, végül pedig meg kell említeni a pozsonyi alapítást is (1465—1467).

168

Kapcsolódó szócikkek: 1347 · 1365 · 1383 · 1392 · 1425 · IX. Bonifác pápa · Pécs · Prága · V. Orbán pápa · VI. Kelemen pápa
Bolondkandúr>!

A környező országokban ekkor már működő egyetemek után – a prágait 1348-ban, a krakkóit 1364-ben, a bécsit 1365-ben alapították – 1367. szeptember 1-jén V. Orbán pápa jóváhagyta Nagy Lajos király kérelmét, s így Pécsett megalakították az első magyarországi egyetemet.

152. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1348 · 1364 · 1365 · 1367 · Pécs · V. Orbán pápa
Milán>!

A limousini bíborosok befolyását társaik csak úgy tudták korlátozni VI. Ince halálakor, hogy nem kardinálist, hanem szerzetest választottak pápává Guillaume de Gri- moard, a marseille-i Szent Viktor bencés apátság apátja személyében, aki már névválasztásával is – V. Orbán (1362-1370) – a Rómába való visszatérés programját hirdette meg (Urbs – Urbánus).

182

Kapcsolódó szócikkek: V. Orbán pápa · VI. Ince pápa
Milán>!

1367-ben
V. Orbán pápa visszatért az örök városba, de még ebben az évben meghalt Albornoz bíboros, a pápa nem érezte magát biztonságban, s a következő évben ismét elhagyta Rómát.

290. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1367 · Gil de Albornoz · V. Orbán pápa