!

Türingia helyszín

Luther Márton: Asztali beszélgetések
Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II.
Fred Wander: A hetedik kútfő
Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv

Idézetek

>!
Juci P

– Aki a sörfőzést kitalálta, az a romlást hozta Németországra. Ettől van tartományainkban ilyen nagy drágaság. A gabonának egy részét megeszik a lovak, mert több zabot szokás vetni, mint búzát; aztán a derék parasztok és polgárok megisszák sör alakjában a maradék gabonának majdnem a nagyobbik hányadát. Ugyanezért a nemes Türingia tartományban, ahol fölöttébb termékeny a föld, a gazdák ezt a kópéságot művelik: ahol régebben jóféle gabona termett, ott most csüllengnek kell nőnie, amely a földet annyira kiperzseli és kiszívja, hogy az minden mértéken túlmegy.

211-212. oldal, 1281. sz. A sörfőzés (Luther Kiadó, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Németország · sör · Türingia
1 hozzászólás
>!
losdeftones

A világ még ép. A gőzölgő föld felett mélységes harmónia árad. De benne van véresre harapdált ajkad íze és emléke is, annak a saint-nazaire-i lánynak a csókjai, aki nem sokkal azután meghalt a németek bombáitól… Alvó, hallasz még? már nem ép a világ. De én örökké élek. És boldog leszek. Részeg leszek a szerelem gyönyörétől. Erős leszek, és győzni fogok. Erdő látványa, soha többé nem fogom zavartalanul beszívhatni az örömed. Erdő, te, aki mindent át tudsz alakítani saját céljaidra, nyugalommá, csenddé, te, aki esővizet duzzasztasz, és patakokat táplálsz, az életet rothadássá,a rothadást életté változtatod, egyetlen harmatcsöppben tudod egyesíteni az ürességet és a telítettséget, a mikroszkopikus életet és az örökkévalóságot, erdő, velem nem fogod tudni elfeledtetni az a látványt: azt a dobogót a türingiai erdő közepén, hat erőteljes facölöpön nyugszik, fölötte a zenészek kornyikálnak, dudát nyekergetnek, üstdobot vernek, s alattuk azok a fiatal férfiak, gyöngéden aggodalmaskodó anyák daliás fiai, ezek az angyalképű mindent jobban tudók, kerítésen és falon könnyedén átmászók, a veszéllyel játszadozók, kik nem ismerik el maguk fölött a halálos fenyegetések, szögesdrótok, őrtornyok és sírgödrök uralmát, akik hívjál Istent!

Kapcsolódó szócikkek: Türingia
>!
Cicu

A tojást azonban nemcsak a nyúl hozhatja. Más jelképes állatok is megjelennek ebben a szerepben, s eredetük nem minden esetben deríthető ki. Vesztfáliában például tojást hozhat a róka. Ez az állat valószínűleg piros színének köszönheti ezt a szerepet. Gyakori tojáshozók természetesen a különböző szárnyasok, a csirke, a kacsa, a svájciaknál a kakukk, a türingiai gólya, a cseheknél néhol megjelenő pacsirta. Ezt utóbbiak a Szentlélek galambjával való párhuzam révén kerülhettek a húsvéti állatvilágba. Német vidékeken , de Bukovinában is tojástestű, papírfejű madarakat készítenek és függesztenek a szent sarokba vagy a ház mennyezetére.

A tojás, a bárány és a nyúl

Kapcsolódó szócikkek: Németország · Türingia
Hirdetés
>!
Rawalpindi

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Hová nem hajtottak engem fogságom két esztendeje alatt! Fél Németországot bejártam: voltam Szászországban, szilikátgyárban dolgoztam ott, a Ruhr-vidéken szenet bányásztam, Bajorországban földmunkákon púposra dolgoztam magam, megfordultam Türingiában is – és az ördög tudja, hol nem jártam én német földön. A táj ott mindenütt más és más, öcsém, de a mifélénket mindenütt egyformán ütöttek-vertek és lőttek agyon. Úgy ütöttek bennünket azok az istenverte gazok, vérszopók, ahogy minálunk még a barmot se verték soha. Ütöttek ököllel, tapostak lábbal, vertek gumibottal és mindenféle vassal, ami csak a kezük ügyébe esett, nem is beszélve a puskatusról vagy a dorongról.
Vertek azért, mert orosz vagy, vertek azért, mert még látod a napvilágot, meg azért, mert dolgozol rájuk, a bitangokra. Vertek azért is, mert nem úgy nézel, nem úgy lépsz, nem úgy térülsz-fordulsz, ahogy kell… És vertek csupán azért, hogy egyszer végképp agyonverjenek, hogy megfulladj tulajdon véredtől, és megdögölj ütéseik alatt. Úgy látszik jutott mindőnknek gázkamra Nénetországban… (Mihail Alekszandrovics Solohov: Emberi sors)

305.-306. oldal, II. kötet, Európa Könyvkiadó, 1968

Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I-II. Válogatás századunk legjobb elbeszéléseiből

Kapcsolódó szócikkek: Németország · Türingia