turbolya növény
A turbolya egy, a zellerfélék családjába tartozó növénynemzetség 13 fajjal, melyek közül 7 fordul elő Európában ebből 4 Magyarországon. Évelők vagy egynyáriak.
Fajai Európában és Ázsia mérsékelt övi részein fordulnak elő.
/forrás:wikipédia/
Idézetek
Az olvasó most nyilván fölteszi a kérdést: na jó-jó, de honnan szerezzen turbolyát a turbolyaleveshez? Akárhonnan. A turbolya ott van mindenütt: kerítések tövében, árokparton, hegyen, völgyön, réteken. A turbolyát könnyű fölismerni: éppen olyan, mint a petrezselyem, csak turbolyább. Ha az előbb felsorolt helyek valamelyikén olyan nagyobb csomókban zöldellő fűre leszünk figyelmesek, amely kísértetiesen hasonlít a petrezselyemre, de mégsem az, akkor az a turbolya (Anthryscus cerefolium). Ha tavasszal leszakajtunk belőle egy maréknyit, és a szárat az orrunkhoz dörgöljük, akkor jellegzetes, kissé az ánizshoz közelítő illat csapja meg felelős érzékszervünket.
Turbolya található például a debreceni Nagyerdőn, szinte az egész Gellért-hegyen, nagy mennyiségben találkoztam vele a László Kórház labdarúgópályáján, de hogy ne kelljen messzire menni: betevő turbolyánkat leszedhetjük a Moszkva téren is, ahol harsányan zöldell a 18-as és a 61-es villamosok pályájának partoldalán.
Sajnos a turbolya könnyen összetéveszthető a vadpetrezselyemmel, más néven béreggel (bürökkel). Ha levesünket abból készítjük, akkor az pech, mert a béreg igen mérgező. A béreget az állatok sem legelik le, legokosabban tehát akkor járunk el, ha turbolyaszedéshez egy tehenet vagy kecskét is viszünk magunkkal a Moszkva térre.
Turbolyaleves
Virág-mondóka
Hérics,
hunyor,
iringó,
tavasz vizén elringó,
szellőt űző sarkantyú,
hó-ködmönön karmantyú,
sárga, kék, zöld villanás:
évszakok szemaforjele,
moccanatlan utazás.
Könnyű égnek nekivág,
éren át és réten át,
száll a bürökgémorr, sőt,
hasítja a levegőt,
lentről nézi őt:
lándzsás útifű,
borzas turbolya,
folyondárszulák,
s a bús májmoha.
Repül, de hova?
Repül, de hova?
Hömpölygő zöld folyamon,
málló talajon,
hasal a nyár ingó békatutajon.
Földi tömjén füstje száll,
csavarodik,
kavarodik,
mintha volna sűrű illatos szakáll.
Totyog,
lépked,
ide kipp,
oda kopp,
fehér libatopp.
Erdő mélyén szimatol
nehézszagú gólyaorr,
tudatáig nem hatol:
rajta kivül senki sincs
se közel, se távol,
hiába is szimatol.
Üröm,
pimpó,
rókasás,
kellemetlen utitárs,
üröm: keserű,
pimpó: tikkasztó,
rókasás: kezet-lábat elvágó.
Kapaszkodik pap palástba,
nadrágszárba,
szamár gubanc bundájába,
villog sárgán, rémesen,
a vajszínű ördögszem.
Bár nincs neki diplomája,
mégis nagy a tudománya,
ha itt fáj és ha ott fáj,
meggyógyít a varjúháj.
Lélegzik a tüdőfű,
közben mereng ő,
lélegzéshez legjobb a
hegyilevegő!
Kigyószisz felsziszeg:
ó egek, ó vizek!
Kornistárnics recseg-ropog:
hol vannak a bombardonok?
Hallgat mélyen, mint a kuka
macskafarkú veronika.
Bokormélyi remete,
szól a pemete:
elsüllyed az új ladik,
ha nincs feneke!
Monilia,
imola,
a nap
estbe
fordula.
Vizenyős félelem,
őszi oroszlánfog,
megretten a nyúlárnyék,
didereg, vacog.
Az ég szürke lesz,
bizony szürke lesz,
s fehér lesz majd a rét.
Esengjünk erősen
újabb tavaszért.
32-35. oldal
Akarod látni a kertet, kérdeztem, amikor legközelebb jött. Bólintott. Magammal vittem a kertbe, és megmutattam a növényeket. A kakukkfüvet és a tárkonyt, amivel az ételt fűszerezzük. Az illatos turbolyát, ami a böjt után újra beindítja az ember testét. A cickafarkat, amivel a leprát gyógyítjuk. A borsmentát, ami megnyugtat.
13. oldal
Például nyakdaganat kezelésére a Lacnunga -kézirat szerint a gyógyító vegyen torokfüvet, gombernyőt, erdei turbolyát, eperindát, bábakalácsot, szappanfüvet, penge nem érte fekete búzavirágot, garasfüvet, szúrós csodabogyót, széleslevelű tisztesfüvet és mocsári tisztesfüvet.
Gyűjtse össze mindezeket a növényeket, mindegyikből egyforma mennyiséget, három éjszakával a nyár kezdete előtt, és walesi sörrel keverje őket itallá. És ekkor, nyár első éjszakáján, annak, aki az italt meg akarja inni, fenn kell maradnia egész éjjel. És az első kakaskukorékoláskor igyon belőle először, első hajnalhasadáskor másodszor, napkeltekor pedig harmadszor. Ezután pihenjen meg.
109. oldal
Brian Bates: Az igazi Középfölde 83% Mágia és misztérium a sötét középkorban
Turbolyaleves: Keressünk valakit, aki tudja, mi az a turbolya. Ha ez megvan, akkor szedjünk vele turbolyát. Vagdaljuk apróra, dinszteljük meg vajban (a turbolyát!), öntsük föl a tegnapi húsleves levével, egy tojássárgáját engedjünk össze valami tejtermékkel, kicsit sózzuk, borsozzuk, citromozzuk, bolondítsuk, vadítsuk, szelídítsük természetünk szerint. (Ha még nem lennénk tisztában természetünkkel, akkor együk meg a tegnapi húslevest. A reszelt sajt arra is jó!)
Leveskavalkád
Az eső végeztével minden buja növekedésnek indult. A fák és virágok kirobbanó színekkel és illatokkal töltekeztek. A vadgesztenye remegő ágain tengernyi gyertyát formázó, csúcsosodó virág egyensúlyozott. A turbolya fehér esernyői sűrűn borították az út szélét. Kúszórózsa futotta be a kertfalakat, az első mélyvörös bazsarózsákat mintha papírból hajtogatták volna. Az almafák kezdték lerázni a szirmaikat, és már a gyümölcsök rügyeit hordozták, az erdős tájat mintha víz borította volna, olyan sűrűn ringatta fejét a kék harangvirág. A pitypang bolyhos fején ültek a magok.
155. oldal, 15. fejezet - Harold és az újrakezdés (Maxim, 2013)
Korábbi fesztelenségünk odalett, sajnálatos módon, mert az út igazán szép volt a vadrózsa, a piros sarkantyúvirág, a vajszín turbolya habjától színes és illatos sövények között. Ahol kapuk törték meg a sövényt, kiláthattunk a mezőkre: némelyik már tarló volt, amelyen varjak szedegettek, másutt még lengett halványan a pipacstól piros csíkos kalász.
53. oldal