tündérmese fogalom
Idézetek
Az egész világ megváltozott. Csak a tündérmesék maradtak a régiek.
23. oldal
A legtöbb gyerek nem sokáig hisz a tündérmesékben. Ahogy elérik a hat-hét éves kort, a sarokba vágják Hamupipőkét és a cipő fetisizmusát, a Három kismalacot és a deviáns építészeti megoldásaikat, Piroskát meg az állatkínzó vadászokat – elfelejtik őket, aztán továbblépnek. És lehet, hogy ennek így kell lennie. Ahhoz, hogy túlélj a mai világban, el kell felejtened a meséket, a hiú ábrándokat. Az egyetlen baj az, hogy ezek nem mindig hiú ábrándok. A mesék néhány eleme talán túlságosan is valóságos, túlzottan is igazi. Lehet, hogy nincs Piroska, de az biztos, hogy van Nagy Gonosz Farkas. Nincs Hófehérke, de Gonosz Mostohából van elég. Nincsenek nevetségesen szőke kistestvérek, de gyerekeket zabáló boszorkány… az igen. Ó, igen.
11. oldal, Első fejezet
| → |
|---|
A tündérmesék másfajta Bibliát jelentenek mindazok számára, akik tudják, miként olvassák őket.
Theodora Goss: Piros, mint a vér, fehér, mint a csont · Theodora Goss
A tündérmeséket az élet csalhatatlan útmutatóinak tartottam, és nem panaszkodtam a rám rótt nehéz munka miatt, mert hátha egy napon találkozom egy anyókával az erdőben, aki azzal fogad, hogy álruhás királylány vagyok. Hátha.
439. oldal, Piros, mint a vér, fehér, mint a csont · Theodora Goss
Ha létezik tündérmesébe (vagy rémmesébe) illő, archetipikus orosz erdő, akkor ez az volt.
Donnie Eichar: Halálhegy 88% A Gyatlov-csoport tragédiájának igaz története
Ha Lou mama velük maradhat, talán több tündérmesét hallottak volna, több történetet gyerekekről, akik átléptek egy ajtón, és hirtelen egészen máshol találták magukat. Ha a saját lelkük szerint nőhetnek fel, és a saját kíváncsiságukat követik, talán megismerkedtek volna Alice-szel, Peterrel, Dorothyval, minden gyerekkel, aki elkószált, és másvalaki tündérországában kötött ki, elveszetten. A tündérmesék azonban túl véresek és erőszakosak voltak Serena ízlésének, a gyerekkönyvek pedig túl finomak és furcsák Chester számára, ezért – akármilyen hihetetlennek is tűnik – Jacqueline és Jillian még sosem szembesült a kérdéssel, hogy mi lehet egy ajtó másik oldalán, amelynek eleve ott sem kellene lennie.
Csak nézték a lehetetlen lépcsőt, és izgalmukban meg meglepetésükben még félni is elfelejtettek.
Ha ez egy tündérmese lenne, akkor most azt mondanám, hogy volt valami varázslatos abban a bizonyos Óhajok Napjában. Hogy a világ megváltozott, és mi mind boldogan éltünk, amíg meg nem haltunk.
De ez a történet az igazi életről szól.
És az élet, mint a jó kertek: rendezetlen.
Volt, ami megváltozott. Más még nem.
