tudás fogalom

Az intelligencia az emberiség egyik legnagyobb adománya. De a tudásra való törekvés túlságosan is gyakran kiszorítja a szeretetre való törekvést.

217. oldal, 16. Előmeneteli jelentés (Árkádia, 1988)

Azért olvassunk, mert a tudást a könyv nyújtja a legszórakoztatóbb módon.

56. oldal

Akár iskolázottak vagyunk, akár nem, saját felelősségünk megszerezni mindazt a tudást, amire szükségünk lehet.

19. oldal, 1. fejezet - Lopj úgy, mint egy művész! (HVG Könyvek, 2013)

Azelőtt kinevettek, lenéztek a tudatlanságom és nehéz felfogásom miatt; most gyűlölnek a tudásom és értelmem miatt. Miért? Az isten szerelmére, hát mit akarnak tőlem?!

116. oldal (Alexandra Könyvkiadó)

És megértette a király, hogy a nagy bölcsesség nagy szomorúsággal jár, és aki gyarapítja tudását – növeli bánatát is. És megtudta azt is, hogy néha nevetés közben is fájhat a szív és az öröm bánattal végződik.

27. oldal

A világ megértése bizonyos távolságot követel. Az apró, szabad szemmel nem látható dolgokat, mint a molekulákat és az atomokat, felnagyítjuk, és ami túlságosan nagy, mint a felhőképződmények, folyódelták, csillagképek, lekicsinyítjük. Majd miután az érzékeink számára elérhető távolságba hoztuk őket, mindent rögzítünk, és ezt a rögzített dolgot nevezzük tudásnak. Egész gyerek- és fiatalkorunkban arra törekszünk, hogy megfelelő távolságot alakítsunk ki a dolgokkal és jelenségekkel szemben. Olvasunk, tanulunk, tapasztalunk, kiigazítunk. Aztán egy nap eljutunk arra a pontra, ahol az összes szükséges távolságot meghatároztuk, az összes szükséges rendszert elfogadtuk. Ekkor kezd gyorsulni az idő. Már nem ütközik akadályokba, minden elrendeztetett, az idő keresztülzúdul az életünkön, a napok vad rohanásban tűnnek el, és mielőtt felocsúdnánk, negyvenévesek vagyunk, majd ötven, hatvan… Az értelem tartalmat követel, a tartalom időt, az idő ellenállást.

14-15. oldal

Még mindig jobb fölöslegeseket tudni, mint semmit.

234. oldal, 88. levél (Európa, 1975)

[…] jobb, ha az ember fölvértezi magát tudással.

334. oldal