Travis Maddox személy

– Ez meg mi? – kérdeztem a függőleges jeleket nézve.
– Héberül van – válaszolta ideges mosollyal.
– Mit jelent?
– „Én a kedvesemé vagyok, s ő az enyém.”

266. oldal

[…] aztán megpillantottam életem legborzalmasabb látványát: Trentont egy férfi tangában, csillámmal vastagon bekenve.

134. oldal, 12. fejezet - Évforduló

– Elfelejtetted, hogy mögötted ülök? Meg akarsz ölni?
– Nehéz elfelejteni, hogy mögöttem ülsz, mert a comboddal kiszorítod belőlem a szuszt. – A következő gondolat önelégült mosolyt csalt az arcára. – Bár szebb halált keveset tudnék elképzelni.
– Hát te nagyon beteg vagy!

59. oldal

Bár a poklok poklát jártuk meg egymás miatt, együtt a mennyországra találtunk. Lehet, hogy ez több volt, mint amit két bűnös megérdemel, de én nem panaszkodtam.

479. oldal

Minden házassági évforduló győzelem volt, egy feltartott középső ujj a világnak, mindazoknak, akik úgy gondolták, nem lesz tartós a kapcsolatunk. Abby megszelídített, a házasság megkomolyított, és amikor aztán apa lettem, az egész világnézetem megváltozott.

474. oldal

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– Te, Travis Maddox tökre szexi vagy, amikor nem viselkedsz himringyóként – mondta, és nevetséges, részeg vigyorba rándult a szája.
– Ööö… kösz – feleltem, igazítottam a fogáson, és szorosabban tartottam.
Abby az arcomra simította a tenyerét.
– Tudja mit, Mr. Maddox?
– Mit, bébi?
Az arca elkomolyodott.
– Egy másik életben tudnálak szeretni.
Egy pillanatig csak figyeltem őt, belenéztem kissé üveges szemébe. Részeg volt, de ebben a pillanatban úgy tűnt, nem csak megjátssza, hogy komolyan gondolja.
– Én ebben az életben is tudnálak.

– Nem vagy a típusa – kertelt America.
– Én mindenki típusa vagyok! – háborodott fel tettetett sértettséggel Travis.

15. oldal

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Szélesebb lett a vigyora. – Megveheted az istenverte kutyát…
Elmosolyodtam. Igen! Győzelem!
– …, ha beismered, hogy odavagy Abbyért.
A homlokomat ráncoltam. A francba! Vereség! – Ugyan már, ember!
-Valld be – unszolt Shepley, és összefonta a karját. […]
– Kedvelem – szűrtem a szót a fogaim között.
Shepley a füle mögé tette a kezét. – Hogyan? Nem jól hallottam.
– Kibaszott seggfej vagy! Ezt hallottad?
Shepley megint összefonta a karját. – Mond ki.
– Kedvelem, rendben?
– Nem elég.
– Érzéseket táplálok iránta. Szeretem. Nagyon is. Nem bírom, ha nincs a közelemben. Most boldog vagy?

109-110. oldal

82. oldal

Nemcsak rólam és róla volt szó, hanem mi ketten együtt voltunk különlegesek.

273. oldal