totalitarizmus fogalom

[…] egy hatékony totalitárius rendszer – egyáltalán bármilyen rendszer – létrehozásához bizonyos előnyöket és szabadságjogokat kell nyújtaniuk legalább a kiválasztott keveseknek, cserébe mindazért, amit a többiektől elvesznek.

362. oldal

A totalitarizmus valójában a terror és a közöny összefüggéseinek zárt rendszere.

55. oldal

Mindketten [Eichmann és Rudolf Höss] lényegében a náci nyájember, pontosabban a mindenkori nyájember klasszikus védekezését adták elő: feltétlen engedelmességre neveltek bennünket, a felsőbbség, a nemzetiszocializmus tiszteletére; jelszavakkal, szertartásokkal és tömegrendezvényekkel részegítettek meg, azt tanították nekünk, hogy egyedül az igazságos, ami a népünknek hasznára van, és hogy nincs más igazság, mint a Vezér szava. Mit akartok tőlünk? Hogyan juthat eszetekbe számon kérni most, utólag, hogy nem viselkedtünk másként, mint velünk együtt minden más hozzánk hasonló ember? Szorgos végrehajtók voltunk, és szorgalmunkért dicsérettel és előléptetéssel jutalmaztak bennünket. A döntéseket nem mi hoztuk, nem tette lehetővé, hogy önállóan döntsünk: mások döntöttek helyettünk, s nem is történhetett másként, mert eleve megfosztottak döntési képességünktől. Nem terhel hát bennünket felelősség, nincs miért bűnhődnünk.
    Ezt az érvelést még akkor sem tekinthetjük pusztán az arcátlanság megnyilvánulásának, ha mögötte ott látjuk Birkenau füstölgő kéményeit. A modern totalitárius állam félelmetes nyomást képes kifejteni az egyénre. Lényegében három fegyvere van hozzá: a nyílt vagy nevelésnek, közoktatásnak, népművelésnek álcázott propaganda, a tájékoztatás pluralizmusa elé emelt gátrendszer és a terror. Mégsem fogadható el, hogy ez a nyomás ellenállhatatlan, […]

29. oldal

Jóllehet a totalitárius szót először az olasz fasizmus kapcsán használták (totalitarismo), leggyakrabban a náci Németországot és a sztálini Szovjetuniót jellemzik vele. Bár a kifejezés éppen az egyik kritikusa tollából származik, Benito Mussolini lelkesen vette át, és egyik beszédében a legidőtállóbb meghatározását adta: Minden az államban, semmi az államon kívül, semmi az állam ellen.

17. oldal (Bevezetés)

A nagy varsói gettólázadás, Treblinka, Sobibor, a Hitler által leigázott országok tucatjaiban fellángolt hatalmas partizánmozgalom, a Sztálin halála utáni 1953-as berlini felkelés, az 1956-os magyar felkelés, a szibériai és távol-keleti lágerekben fellobbant felkelések, a lengyelországi zavargások, a gondolatszabadság elleni, számos városon végighömpölygő tiltakozó diákmegmozdulások, a gyárak sorában kitört sztrájkok megmutatták, hogy az ember lényéhez tartozó szabadságvágy elpusztíthatatlan. A szabadságvágyat el lehet fojtani, de nem lehet megsemmisíteni. A rabot a sorsa tette rabbá, nem természeténél fogva vált azzá.
Az ember természetes szabadságra törekvése elpusztíthatatlan, el lehet nyomni, de megsemmisíteni nem lehet. A totalitarizmus nem mondhat le az erőszakról. Ha lemond az erőszakról, elpusztul. A totalitarizmus alapja az örökös, szakadatlan, nyílt vagy álcázott szupererőszak. Az ember önként nem mond le a szabadságról.

246-247. oldal (Európa, 2013)

A huszadik század kezdetétől fogva rosszul megírt dráma volt. I. felvonás: kapzsiság és képmutatás népirtó háborúhoz vezet; háború utáni igazságtalanság és hisztéria; fellendülés; összeomlás, totalitarianizmus. II. felvonás: kapzsiság és képmutatás népirtó háborúhoz vezet; háború utáni igazságtalanság és hisztéria; fellendülés; összeomlás, totalitarianizmus. III. felvonás: kapzsiság és képmutatás – nem merem folytatni. És mik voltak az ellenmérgek? Logikai pozitivizmus, egzisztencializmus, száguldó technológia, űrhajózás, kételkedés a valóságban, és általános jólnevelt paranoia, az utóbbi időben kiállítási tárgyként Washington legmagasabb posztjain. És személyes ellenmérgeink: együttcsaholás, kábítószer, szubkultúrák és ellenkultúrák, bekapcsolódás, kikapcsolódás. Helybenjárás és pénzhajhászás. Új vallásos mozgalmak rohama guruizmustól Billy Grahamizmusig. És új művészeti mozgalmak rohama, konkrét költészettől John Cage csendjeiig. Katarzis itt, purgatórium ott. És mindez egy jegyben, a planetáris halál angyalának jegyében.

280. oldal, V. A huszadik századi válság

Igazoltan tudjuk hangsúlyozni konkrét nézőpontunkat az emberi psziché megfelelő fejlődése tekintetében, még ha tudásunk tökéletlen is. Célunk, hogy áthasson minden oktatási tevékenységet nemzetünk életében… A nyilvánosság, a politika és az ipar mind a mi köreink befolyása alá kell, hogy essen… Ha át akarjuk hatni más emberek szakmai és társadalmi tevékenységeit, utánoznunk kell a Totalitáriánousokat, és egyfajta áruló tevékenységet kell létrehoznunk.
[John Rowling Rees pszichiáter, Mentális Egészség Országos Konferenciája 1940]

142. oldal