Törökország helyszín

Ivo Andrić: Híd a Drinán
Polcz Alaine: Ideje az öregségnek
Passuth László: Sasnak körme között
Sárközi Mátyás: Micsoda életek
Orhan Pamuk: Isztambul
Graham Greene: Utazások nagynénémmel
William Gibson: Neurománc
Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Daniel Katz: Amikor nagyapám átsíelt Finnországba
Jókai Mór: A kétszarvú ember
Noam Chomsky: Hatalom és terror
Geraldine Brooks: A vágy kilenc része
Borisz Akunyin: Török csel
John Berger: G.
Bolesław Prus: A bábu
Deborah Moggach: Tulipánláz
Csató Tamás – Gunst Péter – Márkus László – Jemnitz János: Egyetemes történelmi kronológia
Bernard Lewis: Iszlám
Magyar Larousse enciklopédia I-III.
John Keegan: Az első világháború
Christiane Bird: Ezer lázadás, ezer sóhaj
Spánn Gábor: Harmat – cseppek
Köves Erzsébet (szerk.): Interjú I-II.
Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914
Lénárd Sándor: Családtörténeteim
Bernhard Jacobi: Templomok és paloták
Jochen G. Bilefeld: Fűszerek zsebkönyve
Ernest Hemingway: Vándorünnep / Tavaszi zuhatag / Az ötödik hadoszlop / Cikkek, vallomások
Zrínyi Miklós – Benedek Elek: Szigeti veszedelem
Walter Isaacson: Steve Jobs
Larry Gonick: A modern világ képregényes története 2. – A Bastille ostromától az iraki háborúig
Kósa Csaba: Liliom, sas, kereszt
Görgey Gábor: Öt arckép
Alekszandr Szolzsenyicin: Együtt
Gaál Mózes: Münchhausen
Harsányi Zsolt: Szólalj, szólalj, virrasztó!
Maria Dąbrowska: Éjjelek és nappalok I-II.
Mikes Kelemen: Mikes Kelemen törökországi levelei
Bram Stoker: Dracula (német)
Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?
Max Hastings: 1914
Jókai Mór: Elbeszélések
Rita Falk: Télikrumpligombóc
Sabatina James: Eurábia
Antti Tuuri: A téli háború
Elif Shafak: Éva három lánya
Meik Wiking: Lykke
Steven Levitsky – Daniel Ziblatt: How Democracies Die
Tóth Ferenc: Magyar huszárok francia földön
Karan Bajaj: A kereső
Nikolaos van Dam: Szíria – Egy nemzet romokban
Tokody Gyula: Németország és a Magyarországi Tanácsköztársaság
Rita Falk: Sertésfej al dente
Ivo Andrić: Jelek az út mentén
Sólyom Erika: Szenegálom
Thilo Sarrazin: Ellenséges hatalomátvétel
Dean Nicholson: Nala, a mentett cica
Ted Anton: Der Mord an Professor Culianu

Idézetek

Annamarie P>!

Hajnalonként a mecsetből jövő imaénekszóra ébredtem. Van valami csoda szép ebben. Törökországban manapság már többnyire felvételről szól az ezan, de itt úgy néz ki, még mindig igazi müezzin élő énekhangja száll a levegőben s szólítja imára az embereket. Én beleszőttem az éneket az álmomba, és aludtam tovább. Nem vagyok jó muzulmán.

83. oldal

Kapcsolódó szócikkek: müezzin · Törökország
nemleh>!

Magyarország élből humoros ország, hiszen lakói mind egy szálig éhesek (hungry), körülbelül úgy, ahogy Törökországot (Turkey) is nyilvánvalóan csupa pulyka (turkey) lakja.

45. oldal, Magyar nyelv és nyomdafesték

Kapcsolódó szócikkek: Magyarország · Törökország
Belle_Maundrell>!

Isztambul, Törökország: Mivel meg akarják menteni a kóbor kutyákat a koplalástól, a Pugedon nevű török cég olyan automatát szerkesztett, amely üres palackokért cserébe kutyaeledelt ad ki. Ha az ember bedob egy palackot a masina tetején, alul már veheti is ki a kutyatápot. Az okos hulladékhasznosító automaták működése egy fillérjébe sem kerül a városnak, s a visszaváltott palackok fedezik a kutyaeledel árát.

270-271. oldal

Meik Wiking: Lykke A boldogság nyomában

Kapcsolódó szócikkek: Isztambul · Törökország
SteelCurtain >!

Miért ajánl föl csapatokat Törökország? Ha emlékszünk, ez az ország kínált fel elsőként Afganisztánba küldendő katonákat az USA-nak, és meg is magyarázták, hogy miért. Hálából – mert az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország, amely hajlandó volt aktív támogatást nyújtani az általuk az utóbbi években Délkelet-Törökországban elkövetett, szörnyűséges terrorista rémtettekhez.
S ez korántsem lezárt történet. Még ma is ugyanaz folyik. A legszörnyűbb gaztettek némelyikét az 1990-es években követték el, sokkal súlyosabbakat, mint amilyenekkel Koszovóban Milosevicset vádolták meg, az emlékezetes NATO-bombázások előtt.
Ezeket éppen akkoriban követték el Délkelet-Törökországban, körülbelül a népesség negyede, a kurdok ellen, akiket rettenetesen elnyomnak. Sok millió kurdot űztek el otthonukból, falvak ezreit rombolták le, valószínűleg tízezreket gyilkoltak meg, mindenféle barbár kínzások fordulnak elő.
Ehhez Clinton sózta rájuk a fegyvereket. Törökország lett a világ legnagyobb fegyver importőre, nem számítva Izraelt és Egyiptomot, amelyek más kategóriába tartoznak. És a törökök végtelenül hálásak, hogy az Egyesült Államok hajlandó volt segíteni nekik a tömegeket érintő állami terror végrehajtásában. S viszonzásként most ők is részt vesznek a „terror elleni háborúban”. Az a tény, hogy a nyugati értelmiség látja ezt, és nem emeli fel a hangját, nagyon szomorú bizonyítványt állít ki a tanult emberek fegyelmezettségéről.

Noam Chomsky: Hatalom és terror Előadások és interjúk 9/11 után

Annamarie P>!

Kiléptem a szállodából. Nagyon kellemes volt az
idő, nagyon finom annak az illata is. Egy kicsit olyan
volt, mintha a Karib-tengeren lennék. Dominikai és
kanári-szigetekbeli emlékek ugrottak be. És Törökországra is emlékeztetett mindez. Mintegy Kanári-szigetek–Törökország–Harlem összegyúrva. Máris elhatároztam, hogy ez lesz a kedvenc gyurmám.

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Karib-tenger · Törökország
Nazanszkij >!

– Nem lesz háború.
– Hát akkor Ausztria minek fegyverkezik?
– A hatvan millió forintra gondolsz? Be akarja kebelezni Boszniát és Hercegovinát.
Ignacy úr szembogara kitágul.
– Ausztria akarja bekebelezni? – kérdezte. – De minek?
– Minek? – nevetett Wokulski. – Azért, mert Törökország nem akadályozhatja meg benne.
– És Anglia?
– Anglia megkapja az ellenértéket.
– Törökország rovására?
– Természetesen, mindig így van, ha két erős összevész, akkor mindig a harmadik, a gyenge húzza a rövidebbet.
– És az igazság? – kiáltotta Ignacy.
– Az igazság az, hogy az erősek növekednek és szaporodnak, a gyengék meg elpusztulnak. Ha nem így volna, a világ valóságos aggokházává változna, ez pedig igazán nem lenne igazság.

I. kötet, 4. Hazatérés, 37-38. oldal, Kriterion Könyvkiadó, București, 1988

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Ausztria · Bosznia-Hercegovina · Törökország
bfg3 P>!

Midőn a Megváltót kérdezék tanítványai: vajon e vakonszülött azért bünhődik-e, mert maga vétkezett, avagy szülői bűneért? felele nekik a Mester: „sem a maga, sem a más vétkeért, hanem azért szereztetett ez, hogy az Isten neve dicsőittessék”.

Miért szenved csapást csapásra a szomszéd országok beteg embere? mostani, vagy elmúlt vétségeért-e?

Azért, hogy az Úr neve dicsőittessék s tanulják meg a nyitott könyvből emberek és nemzetek, hogy aki vért vet, döghalált arat…

Kurbán bég

Kapcsolódó szócikkek: Törökország
Fumax_Gemini KU>!

A monszunnal együtt új látogatók is érkeztek. Egy portugál pár, akik tizennyolc hónapot töltöttek azzal, hogy végigbiciklizték Portugáliát, Spanyolországot, Franciaországot, Olaszországot, Horvátországot, Bulgáriát, Törökországot, Iránt, Pakisztánt és most elértek Indiába. Végül felismerték, hogy mennyire hiábavaló az újabb és újabb látnivalók űzése, letettek arról, hogy továbbmenjenek Nepálba, eladták a biciklijeiket Indiában és egy sokkal veszélyesebb utazásba kezdtek: befelé néztek.

Két hétig bírták.

Karan Bajaj: A kereső Az elégedetlenek jógája

Bla IP>!

Törökország Kemal idején (Gergely-naptár bevezetése, az iszlám államvallási szerepének megszüntetése, latin írásjelek bevezetése – így az ősi irodalomhoz nem fér hozzá az új nemzedék már –, 1952 NATO tag lett – bár a hidegháború gyengített, az iraki háború ismét erősítette Törökország pozícióját itt –, többpártrendszer, kérdéses EU csatlakozás) Törökország elvetette Mekkát, Brüsszel viszont csak félszívvel fogadta be. (Négy egykori török nyelvű köztársasággal keresi a kapcsolatot: Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán), de itt is megfigyelhető a fokozódó iszlám érdeklődés a 90-es évek elejétől. Ismét megengedik, hogy fátyolban járjanak iskolába a lányok, amit Kemal betiltott. A befogadó civilizáció elutasítását élik meg

1 hozzászólás
ibelieveinmyshelf P>!

A tanár elmagyarázta, hogy itt máshogy készítik a kávét, mint bárhol másutt a világon, én pedig rádöbbentem: „És akkor mi a franc van?” Mutasson egy kamaszt akár Törökországban is, aki nem tojja le a török kávét. Egész nap figyeltem a török fiatalokat Isztambulban. Mindegyikük ugyanazt itta, mint amit minden más kamasz a világon, a ruhájuk úgy nézett ki, mintha a Gapben vették volna, és mindegyiküknél volt mobiltelefon. Olyan kamaszok voltak, mint a világ bármelyik másik pontján. Belém hasított, hogy a fiatalok számára ma már az egész világ ugyanolyan. Amikor terméket gyártunk, nincs olyan, hogy török telefon; az a zenelejátszó, amit a török fiatalok akarnak, semmiben sem különbözik attól, amit a világ más tájain élő fiatalok akarnak. Ma már csak egy világ van.”

39. FEJEZET - A VÉGTELENBE

Kapcsolódó szócikkek: Isztambul · kávé · Törökország