Tolnai Ottó személy

Banyó Péter – Csányi Dóra – Edinger Katalin – Kovács Eszter (szerk.): Friss tinta!
Keresztury Tibor: Reményfutam
Turczi István: SMS 66 kortárs költőnek
Rózsássy Barbara (szerk.): Kilátással a tengerre
Solymosi Bálint: Vakrepülés
!

Tolnai Ottó (Magyarkanizsa, 1940. július 5. –) Kossuth-díjas szerbiai magyar író, költő, műfordító. A vajdasági magyar irodalom sokoldalú és egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveit német, francia és szerb nyelvre fordították le.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tolnai_Ott%C3%B3


Idézetek

Chöpp >!

Az angyali jelenlét ügynöke ő, régóta tudható, a magyar irodalomban élőben szerintem rajta kívül még kettő van ilyen. Tapasztalt pincelakó, állandóra van bejelentve odalent, máshol van mégis örökké. Masszívan berendezkedett, de odafent is otthonos, tudja az átjárást, passzportja van neki. Léte rögvaló, mégsem betájolható, az egész egy nagy inkognitó: sehol sincs, és mindenütt. Ott ül mindig a zónában, a kihalt fürdőhelyen, nagy árnyak között, Palicson, s mégis mindenki Pesten meg Újvidéken keresi. Jé, te itt vagy – ha látják, ezt mondják neki.

80. oldal Tolnai a tóban

Keresztury Tibor: Reményfutam keleti kilátások

Kapcsolódó szócikkek: Palics · Tolnai Ottó
balagesh I>!

William Carlos Williams sokat köszönhet annak, hogy heteken, hónapokon át igyekszem az Eliot és Ezra Pound elleni, érzéketlennek mutatkozó litániáimba egy hozzájuk méltó opponenst elhelyezni; ő lett William Carlos Williams. Valami miatt sem Ginsberg, sem Gregory Corso nem jöhetett számításba ebben az esetben. Nem különbözött a helyzet Nagy Lászlót és Pilinszkyt illetően sem, ki kellett valakit állítani a szent költőink ellenében, nem lehetett így tovább élni. Elfordítod a fejed a Vigadó bádogasztalánál, valaki Nagy László versét szavalja, visszafordítod, valaki Pilinszkyt ájtatoskodik – istenem, de szép! Hátamat a vasszék támlájához szorítom, aztán felugrok, a pultnál kevertet kérek, ennél nem lehet rosszabb az se. Hasonlít. Adja magát Weöres Sándor, az újak közül meg Marsall László és Tandori. Tandori! Na, hát ővele csajozni. Nem próbáljuk ki. Kipróbáljuk, nem megy. Megutáltatják velem az édesded nyári napfény ölelését is a kerthelyiségek bádogasztalainál, ami pedig a legtöbb, mi ebből az életből kihozható; Nagy László meg Pilinszky, Eliot meg Ezra Pound, ezek az utóbbiak az éjszaka pincéiben leginkább. Nem tudsz előlük hova bújni! Na és kik művelik ezt; azok az idióta, sznob egyetemisták, főiskolások; több zavart individuum lejár közénk, ennyire futja tőlük. Nem csoda. Semmi baj, semmi baj, más nevekkel kell előállni. Már Gregory Corso fölött is elsikkad a figyelmük, a fene lesz a többivel, Szentjóby, Erdély, Hajas, Rimbaud, Tolnai Ottó, Edgar Allan Poe…, ó, ó, ó! Sokba van ez, de nem bánkódom, Mircónál például már átjött a Corso, a filozófiát tekintve meg Nietzsche. Annál inkább nem olvassa senki az én óriási prózaírómat, William Faulknert, és Szentkuthyt se, hál’ istennek az egyetemisták, főiskolások se. Akkor ez megvolna. A prózával könnyű. Az élet az – na mondd, mondd, amit hallasz, az élet az mi? Az élet betegségek áhítata és kéje!

224. oldal

zsofigirl>!

Tolnai Ottó – A nagy dunsztoláskor

azt mesélik
pólyás koromban jártam prágában
a hátsó ülésen szopva a mama didijét
túléltem egy cseh karambolt
négyéves koromban meg a velencei
szent márk téren etettem az arany oroszlán alatt
azokat a diftériás vadócokat
de én már semmire sem emlékszem
csak arra
hogy két és fél éves koromban
a nagy dunsztoláskor
saját gyártmányú sárga festékkel
szépen átpingáltam a szobafalakat
állítólag akkor jegyezte meg a tata
szecessziós egy gyerek vagy

58. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tolnai Ottó
sophie P>!

Volt egy kis séta a múlt héten megint lefelé, váratlanul, ahogy az történni szokott. Egy olyan hűvös és mély pinceállapot, mocsok van ott és törmelék, kívül-belül, mindenütt. Esetleg még némi szén, dermedt fűtőanyag, de lapát meg sehol. Ülsz ott, nézel a sötétben szerteszét, már megint mi van, mi az isten van megint, de nem látszik semmi sem, csak bent megköt a cement. Vagy csörög a gyomorban két marék szilánk, és jövöget szép lassan fölfelé – de erről már dadogtam eleget, kit érdekel. Nem ez a tárgy, hanem hogy Tolnai Palicsról küldött fényt, megmutatta a vészkijáratot.

40. oldal - Tolnai a tóban

Keresztury Tibor: Reményfutam keleti kilátások

Kapcsolódó szócikkek: Tolnai Ottó
1 hozzászólás
7book7>!

Leggyakrabban kötetcentrikusan tagolják az életműveket, holott más felületeken is jelenhetnek meg fontos írások. Lényegesek az érintkezési pontok is. Az író sosem egyedül publikál. Szokás azt is mondani, hogy a műveket elhelyezzük az időben, az elbeszéltek terében vagy éppen a kortársak között. Sőt annak is van jelentősége, hogy kik azok a társak, és mik azok a körülmények, melyek mentén különféle műfajokban alkotó kortárs írók alkotásai egymás mellé kerülnek antológiákban, folyóiratokban.
Az új évezred magyar irodalmának egyik legfontosabb gyűjteményes kötete az Eurovízió volt, alcíme szerint Kortárs magyar írók antológiája 2004. Az ezredfordulót éppen a publikálási felület netes kiszélesedése jellemezte. Ezért jelöl korszakhatárt az, hogy egy irodalmi portál, a litera éppen papírköntösben jelentetett meg egy antológiát. A miértet és a koncepciót Keresztury Tibor, a könyv szerkesztője fejti ki Európai irodalom című előszavában: „Ez a kötet, melynek ambíciója nem több és nem kevesebb, mint hogy egy – 2004. május elsejéhez köthető – fontos korszak, periódus reprezentatív irodalmi lenyomata legyen. Afféle nyelvemlék, kordokumentum, ami kortárs irodalmunk legjobb színvonalán segít megérteni, mi történik itt általunk, s velünk. A litera, a magyar irodalmi portál arra kért fel közel száz hazai s határokon túli írót, hogy ossza meg az olvasókkal a belépéssel – s magával Európával – kapcsolatos érzéseit, gondolatait, fikcióit, vízióit, valós vagy kitalált történeteit: játsszon el a gondolattal, milyen lesz a csatlakozás; hogy általa mi ér véget, s mi kezdődik el. Olyan, korábban nem publikált, kifejezetten e kötet számára készülő, tetszőleges műfajú kéziratot kértünk, mely tematikájában közvetlenül vagy átvitt értelemben a csatlakozás tényéhez kapcsolódik: felméri, hogy kik közé érkeztünk, milyenek vagyunk mi őhozzájuk képest, s ők hozzánk képest milyenek. Elképzeli, mi vár ránk közöttük, és mi vár rájuk innentől velünk.”
Az alkotói előrelátásokban sok az egybecsengés, a jelen állapotképe. Az együtt publikálás szintén konzisztens irodalmi tény. A kötetben többek között Borbély Szilárd, Dragomán György, Eörsi István, Esterházy Péter, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Háy János, Hazai Attila, Keresztesi József, Konrád György, Kontra Ferenc, Krasznahorkai László, Márton László, Nádasdy Ádám, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Tolnai Ottó, Vörös István, Závada Pál szerepel.
Az antológia gazdagságát a szerzők sokfelé tekintő szövegei teszik árnyalttá, töprengővé. Az európai gondolat újra a felszínre került. Ma már rálátásunk van arra, ki merre folytatta életművét ezt követően. A kortárs írók közös gondolkodásra késztetése után szinte mindenki továbbvitt valamit abból, aminek csírái, kezdeményei már itt is megvoltak, ebben az antológiában. Kontra Ferenc esetében azt is mondhatjuk, hogy véletlenek nincsenek: jókor jött a felkérés is, a téma is, hiszen éppen a Wien a sínen túl című regényén dolgozott, melynek cselekménye a fenti idézetben, éppen az előszóban felvetett kérdéskört járta körül a vendégmunkásságtól a felemelkedésig, nagyon is sorsszerű nézőpontból tekintett a „túliságra”, a befogadásra, a kirekesztésre, a saját és idegen szembefeszülésének kontraproduktivitására, majd pedig az egyéniség és tehetség felülkerekedésére Európa határán. Nagyon is aktuális szemléletmóddal közelítve meg a témát, saját generációjának tapasztalatai alapján. Ezért magától értetődő, hogy a felvetettek alapján tőle éppen készülő regényéből olvashattunk előzetest.

(Részlet Huszka Árpád tanulmányából)

Rózsássy Barbara (szerk.): Kilátással a tengerre Esszék, tanulmányok Kontra Ferenc műveiről

Molymacska>!

KÜNN A…
TOLNAI OTTÓNAK

Künn a farkas benn a költő
a kettő közt emberöltő
ha gyomorba varrt kő-nehezék
marad meséimből menedék
és folyóparton végződ' utam
„kérlek ne ments meg engem uram”

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tolnai Ottó